Balogh Béla | rendező |
Helen Mathers | író (regény: Comin’ Thro the Rye, 1875) |
Pakots József | forgatókönyvíró |
id. Latabár Árpád | Helmár ezredes |
Breznay Anna (Máshol: Niczkyné) | Helmárné, az ezredes felesége |
Lóth Ila | Helmár Helén, a lányuk |
Fenyő Emil | Bulver Pál |
Koór Ida | Hamson Cora (Máshol Hamsen Lora) |
Szarvasi Soma | lelkész |
Bolváry Géza | Tempest György, a lelkész fia |
Kürti Teréz | Alfield kisasszony |
Petheő Attila |
Geiger Richárd | producer |
Balogh Béláné | gyártásvezető |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1919. szeptember 24. (Corso) | szakmai bemutató |
1919. október 16. (Royal-Apolló) 1919. október 20. (Corso) | bemutató |
1923. április 14. (Kamara) | repríz |
130/1920, 1450 m | cenzúrahatározat |
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 130/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1450 méter.
kópia | nem maradt fenn |
Helén, a nyugalmazott Helmár ezredes lánya zárdában nevelkedik. Az intézet lelkészének házában találkozik a gazdag Bulver Pállal, ki Helénék vidéki birtokával a Silverbridge-dzsel szomszédos Toronylak örököse. A lány szívében mély vonzalom támad fiatalember iránt. A harmincéves ifjú már túl van első nagy szerelmi csalódásán, menyasszonya, a gyönyörű Hamson Cora hűtlen lett hozzá, ezért szakított vele. Helén egy intézeti bálon véletlenül tanúja lesz annak, a jelenetnek, mikor Cora titokban Pál után oson a parkba, s könyörög neki, hogy béküljenek ki, de a fiatalember hajthatatlan. Helén hazatér a zárdából, s odahaza a falusi élet vidám örömei közepette megismerkedik Tempest Györggyel, a helybeli plébános fiával. György hamarosan megkéri a lány kezét, és Helén megígéri neki, hogy félév múlva hozzámegy, ha addig nem szeret bele valaki másba. Néhány hét múlva Bulver Pál autóval igyekszik birtokára, s a Silverbridge közelében defektet kap. Kiszáll az autóból, s a rozsföldekről, mezei virágkoszorúval a fején jön feléje Helén. Ez a mezei találkozás lángra lobbantja a két fiatal szívét. Pál megkéri Helén kezét, s a lány boldogan mond igent. Boldogságát csak az árnyékolja be, hogy a hűségesen várakozó Györgynek csalódást kell okoznia. Már az esküvőre készülődnek, mikor Pál fontos családi ügyben elutazik. Ez idő alatt Cora, aki nem tudott belenyugodni Pál elvesztésébe, alattomos fondorlattal elszakítja egymástól a szerelmeseket. Az újság házassági rovatában megjelenteti Helmár Helén és Tempest György házasságkötésének hírét, majd Pálhoz utazik, hogy megvigasztalja. A csalódott férfiban fellobban a régi szenvedély, és feleségül veszi Corát. Házassága boldogtalan, mert nem tudja elfelejteni Helént. Bánatában a rozsföldeket járja, ahol hamarosan újra összetalálkoznak. Mikor Helén megpillantja Pált ájultan esik össze. Pál karjába veszi, magához téríti a lányt, és ekkor megtudja, hogy az újsághír valótlan volt, Helén nem lett hozzá hűtlen. Pál azonnal Corára gyanakszik, csak az ő gonosz elméje eszelhette ki ezt az ördögi tervet, hazamegy, és elűzi az asszonyt. A bosszúra szomjas Cora fenyegető levelet ír Helénnek. Ezt a levelet a Helenbe reménytelenül szerelmes György is elolvassa, és elhatározza, hogy az élete feláldozásával megmenti a lány boldogságát. Csónakázni hívja a tóra Corát, és amikor már jó mélyen benn járnak, elsüllyeszti magával együtt. Nem tudja meg senki a rejtélyes baleset okát, és Pál visszatérhet igaz szerelméhez, Helénhez, akit nemsokára oltárhoz vezet. (Forrás: Star katalógus, Royal-Apollo, Moziműsor, 1919. október 16., Magyar Mozi Műsor, 1921/11, Képes Mozivilág, 1923/16)
„A másnapi bemutató, amelynek alaphangját az első nap sikerein kívül meleggé tette, Maters Helén világszerte olvasott kedves regényének, a Jön a rozson át-nak filmre irt változatával kezdődött. Pakots József a 4 felvonásos drámában visszaadta a regény minden báját és drámaiságát. Balogh Béla rendező a maga finom rendezési művészetét valósággal kiélte ebben a csodálatosan tiszta levegőjű nemes klasszisú darabban. Az ihlet káprázata ragyogta be a poétikus művet, amely a közönséget úgy derűjével, mint mélységes drámaiságával könnyekig megindította. Ezúttal is Lóth Ila külön művészete volt a játék fénypontja. Ismert vígjátéki kvalitásain kívül oly mély erejű drámai játékot is produkált, amellyel a legelső drámai művésznők sorába emelkedett. A darabban mint érdekes felfedezés feltűnt Koór Ida megrázó drámai játékával és Bolváry Géza letompított, sonorus diszkrét művészetével. Fenyő Emil és Latabár kipróbált művészi képességeiknek egész tökéletességével mutatkoztak be s kívülük Kürthy Teréz és Szarvasi S. karakterfigurája s a gyerekszereplők megvesztegetően kedves, közvetlen játéka-tette teljessé a pompás összjátékot.” (Mozihét, 1919/14, szeptember 29.)
"(Nyugati bestiák és Jön a rozson át.) A Royal-Apolló holnapi premierjén a nagysikerű amerikai filmszenzáció harmadik és befejező része kerül bemutatásra: A rejtélyes harmadik. Azonkívül Mathers híres regénye, a Jön a rozson át, amely az idei évad egyik legnagyobb filmeseménye lesz." (Budapesti Hírlap, 1919. október 15.)
(Bemutató a Corzóban.) A Corzó-mozi hétfőn Mathers Helén Jön a rozson át című népszerű regénye után-készült új filmet mutatott be. Pakots József, a darab szcenirozója finom művészi drámát faragott a regényből, a melynek minden szépségét megértő művészettel domborította ki Balogh Béla rendező ügyessége. A Star-filmgyár egyik legsikerültebb alkotása ez a film, a melyen több művész-szereplő csillogtatja tehetségét. Lóth Ila jálsza a főszerepet mély drámai átérzéssel, de a sikerben Koór Ida, Fenyő Emil és Bolváry Géza osztoznak vele. (Budapesti Hírlap, 1919. október 19.)
„(Jön a rozson át.) A Corso hétfőn Mathers Helén rendkívül népszerű regényének filmváltozatát mutatja be Pakots József átírásában. A mély érzelmességű regényből finom művészi dráma készült, amelyet Balogh Béla meglepő rendezői művészettel dolgozott ki. A Star művészgárdája a rendkívül hatásos dráma szépségeit kiforrott művészi játékkal juttatja érvényre s külön gyönyörűség Lóth Ila bájos egyéniségének és jeles talentumának megnyilvánulása a legerősebb drámai mozzanatokban is. Mellette kitűnőek Koór Ida, Latabár, Fenyő Emil és Bolváry Géza. Kétségtelen, hogy ez a nemes eszközökkel készült filmalkotás szíve mélyéig megindítja majd a Corso közönségét s a legteljesebb sikert hozza meg a Star-filmgyár magasra fokozott művészi törekvéseinek.” (Pesti Hírlap, 1919. október 19.)
„Jön a rozson át" a harmadik Star film, amelynek szcenírozása Pakots József, a Star dramaturgjának és művészeti igazgatójának irodalmi nívójú műve. Egyike a legtökéletesebb és legszebb filmeknek, amelyeket magyar gyár eddig előállított. Finom szerelmi történet, filmföldolgozásra különösen bevált. Lebilincselő meséje, fölséges rendezése — Balogh Béla újabb mestermunkája — tiszta, szép fotográfiák teszik értékessé és becsessé a nagyszerű darabot. Lóth IIa debütál a darabban, nemes művészete, intelligenciája, no és szépsége excellál a darabban, amelyben a fiatal, világhírű művésznő egyik legbájosabb szerepét játssza. Fenyő Emil, a Vígszínház jeles művésze, elegáns, fölényes játékkal gazdagította filmszerepeit. Új szereplő Koór Ida, aki első szereplésével megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak. Latabár Árpád, Bolváry Géza és Nirschyné járultak még a nagy sikerhez, amelyet a kedves, finom darab aratott.” (Színházi Élet, 1919/39-40)
„Jön a rozson át, a százezrek által ismert Mathers-regény filmváltozata, melyet Pakots József kiváló ízléssel dolgozott fel s amelyet Balogh Béla művészi rendezéssel formált filmé, a legnagyobb mértékben biztosítja e repriz-kép mindenkori nagy sikerét. — A főszereplők, Lóth Ila, Koór Ida, Fenyő Emil, Petheő Attila és a többiek mind elsőrangút produkálnak.” (Az Ujság, 1923. április 14.)
„büszke örömmel állapithatjuk meg, hogy Lóth Ha színészi játéka és Balogh Béla rendezői művészete az erős és csillogóan szines köntösben megjelenő francia rivális mellett is nemcsak figyelmet tud kelteni, hanem hangulatos képeivel, finom ötleteivel mindvégig a legnagyobb mértékben érdekel. Az az idő, amely e filmek bemutatója óta eltelt, alkalmat adott nekünk arra, hogy megismerjük jobban a film művészi céljait és törekvéseit. Különösen Griffithtel való találkozásunk volt hasznos, mert ebből egyszerre felismertük azt a művészi szempontból döntően fontos igazságot, hogy egészen elsőrendű lehet az olyan film is, amelynek egyetlen erőssége a színészi játék. Balogh Béla, akinek a közismerten szűkös magyar anyagi lehetőséggel kellett minden egyes képénél megküzdenie, már jókor és hasznosan fedezte fel ezt az igazságot és nincs magyar rendező, aki a színészeket jobban tudná játszatni, mint ő. Jól választja meg az együttest és kitűnően mozgatja azokat. A Jön a rozson át című drámában különösen Lóth Ila, Koór Ida, Fenyő Emil, Szarvasi Soma, Kürthy Teréz és Breznay Anna produkálnak elsőrendűt. Közülük a legtöbben időközben már megjárták a legnagyobb külföldi filmgyárakat is, mindenütt értékes sikereket értek, de tehetségüknek legjavát, ambíciójuknak első nemes nekilendülését, mégis csak itt láthatjuk a maguk üdeségében csillogni. (Színházi Élet, 1923/16)