A MASAMÓD

Tartalom

„Kalotaszegi Vilma, a nagy operett primadonna dicsősége tetején, egy szeszélyes pillanatában visszavágyódik a masamód műhelybe, ahol ifjúsága szegény, de boldog idejét élte. Nyári vakációja elején otthagyta grófi barátját, és beállt masamódlánynak. És mialatt a gróf kétségbeesésében Bodza Irénnel, a primadonna régi vetélytársnőjénél keres vigaszt, Vilma egy szerelmes festő álmait váltja valóvá. Olyan boldog, hogy szegényes kis szobájában megtalálta az igazi szerelmet, amit a színpad csillogó világában hiába keresett eddig. De közeledik a vakáció vége és Vilma mindjobban érzi, hogy a mámoros boldogságnak is vége lesz egyszerre. Tudatára ébred annak, hogy nem bírna a színpad nélkül élni. És untatja már a hétköznapi élet, küzdelem, a munka, szegénység, amelyben eddig olyan gyönyörűséget lelt. Újra vágyódik a kényelem, a pompa, a fény után. Kis ruhakosara mélyéből előszedi új szerepét, amit a szezon elején kell kreálnia és öntudatlanul tanulni kezd. A vetélytársnő azonban nem pihen ezalatt: rábírja a grófot, hogy nagy befolyásával hasson az igazgatóra, hogy neki ossza ki a labdarugóprimadonna szerepét. Azután túláradó diadallal szalad üzletről üzletre, hogy mindent bevásároljon, amire a nagy szerepben szüksége lesz. És egy belvárosi masamód üzletben rátalál az eltűnt primadonnára. Úgy tesz, mintha nem ismerné fel és azt kívánja, hogy a kalapot, amit megvett, az a kis masamódlány hozza el a lakására. Vilma reszket a dühtől, de nem leplezi le inkognitóját. Kész erre a megalázásra is. Elviszi a kalapot Irén lakására, ott találja a grófot és megtudja, hogy ő szerezte meg vetélytársnőjének a nagy szerepet. Kitörő haraggal fut el, a gróf magánkívül utána rohan és a masamódüzletben újra rátalál... És ott, ahol évekkel ezelőtt először találkozott szerelmével, most bűnbánó lélekkel, újra megvallja neki, hogy nem tud nélküle élni ... Jöjjön el vele újra, mint akkor régen... A leány nem tud ellenállni, hiszen várja a színpad, a dicsőség. Búcsúzik a masamód műhelytől, szegényes kis szobájától, ifjú kedvesétől, aki keservesen siratja a szép tündérmesét: „volt egyszer egy királyleány, aki egy pásztorfiúnak adta szerelmét..." (Mozi /Miskolc/, 1920/8)

Short English content: Vilma who originally was a milliner and became an actress and later a prima donna with count Rátóti’s support decides not to spent her two-month summer vacation time with the count in Ostende but to be again a milliner. She asks the count to give her that two months and do not be curious where and how she spends it. The count protested, but the prima donna rents a room and went to a hat salon and works as a milliner. The landlady’s son the painter arrives home from Paris, and mutual attraction develops between them. During this time the count finds consolation with Vilma’s stage rival. The vacation is over soon, and the artist must return to Paris, and Vilma also has to return to the stage and to her count. When the count pays his new lover’s account in the hat salon, he notices Vilma and he realizes why she asked the two months and he forgives her. Vilma who can’t easily forget the painter, only requires the count to travel to Paris next year.

Érdekességek

• Eredetileg a Corvin tervezte a megfilmesítést. (Mozihét, 1917/19)
• A forgatás során, a Hűvösvölgyben baleset történt: Elindult egy kocsiderékra való masamód leány nagy stráfkocsin, hogy így vegye fel őket az operatőr. A kocsi félrebillent, a masamódok kiestek belőle és rázuhantak Györköny Ivánra, aki alaposan kificamította a jobbkarját.
• Heltai Jenő a filmváltozatról:
  „— Most azután úgy alakulta helyzet, hogy Vajda László a darabból olyan kitűnő szcenáriumot csinált, amelyben a legapróbb részletek, a legrejtelmesebb lelki indítékok tökéletes megértésével, az alakok és miliő hitelességének művészi megóvásával, minden izében úgy adja vissza a darabot ahogyan én látni szerettem volna. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a filmen csak az van, ami a darabban. Vajda maga is sok pompás, eredeti és új ötlettel gazdagította a szcenáriumot, de ezek ötletek oly kitűnően illeszkednek darab szervezetébe, hogy nagy örömöm telik benne.
  — Fokozza ezt az örömömet, hogy a darab főalakját Lenkeffy Ica játssza, aki nemcsak egy szép és bájos színésznő a külső ékességeivel, hanem egy gazdag asszonyi lélek meleg aurájával teszi meghatóvá és költőivé.” (Színházi Élet, 1920/18)

Galéria

Vélemények

„(Premier Lenkeffy Icával.) Az Omniában és Tivoliban hétfőn nagysikerű bemutató volt. A népszerű filmprimadonna, Lenkeffy Icajátszotta el Heltai Jenővígjátékában, a Masamód-ban, a címszerepet és ez az alakítása bátran összehasonlítható volt neves amerikai és francia film dívák játékával. A művésznő üde és kedves játékával ismét meghódította a publikumot.” (Pesti Hírlap, 1920. szeptember 14.) 

„A Lenkeffy Ica-film „A masamód" teli házakat vonz az Omnia és a Tivoli valamennyi e heti előadásához. Bájos finomságok vannak e filmen, Lenkeffy Ica művészi pályájának egyik fontos állomása a „Masamód" címszerepe." (Pesti Napló, 1920. szeptember 16.) 

„A masamód. Egyszerre két előkelő fővárosi mozgóképszínház, az Omnia és a Tivoli játssza most hétfőtől kezdve az első idei Lenkeffy Ica-filmet, A masamód-ot. Heltai Jenőnek a színpadon is kolosszális sikert ért vígjátéka nagyszerű alkalmat adott a szépséges és kiváló tehetségú filmprimadonnának nagyszerű alakítóképessége érvényesítésére. Az üde humorú, sok helyütt kacagtató vígjátékban Lenkeffy Ica egyik legparádésabb filmszerepet talált. A filmet a Korona Filmgyár készítette.” (Mozihét, 1920/37)