Apja Vendrey Aschermann Ferenc 1848-as honvéd ezredes
Beceneve: Tata
A színiakadémia elvégzése után 1881-ben Kolozsvárott kezdte pályáját, majd vidéki színpadokon (Szeged, Arad, Székesfehérvár, Temesvár, Kassa) játszott. 1899-ben került Budapestre és évtizedeken át a Vígszínház meghatározó tagja volt. A húszas években szinte valamennyi budapesti színházban fellépett. 1931-1934 között, valamint 1935-ben és 1937-ben a Víg-, 1933-ban a Pesti Színházban és a Budai Színkörben, 1935-ben a Magyar, 1935-36-ban a Kamara, 1938-ban a Royal Színházban szerepelt.
1890 januárjában Aradon feleségül vette Kőszegi Jenny (szül. Nagybecskerek, 1887. március 17.) színésznőt. Lányuk Vendrey Vilma színésznő.
Komikus epizódista volt, alacsony, kövérkés termete is erre predesztálta. Játszott az első magyar filmben (A táncz), majd több némafilmben, néhány hangosfilmen is feltűnt kisebb szerepekben. Jelen volt a magyar film megszületésénél, első filmszerepeit a számára dedikált vígjátékokban játszotta.
Filmszerepei:
- A táncz (1901)
- Egy csók története (1912, rövid) - Feri bácsi
- Páter és a Péter (1912, rövid) – páter
- A víg özvegy (1912, rövid) – mulató öregúr
- A halász leánya (1912, rövid) – halászmester
- A tata mint dada (1912, rövid) – Tata
- Keserű szerelem (1912, rövid) – öreg gavallér
- A csikós (1913, rövid) – Salamon lókupec
- Jó éjt, Muki! (1915) – Krumbanci Muki
- Az alvajáró (1916) – Tata
- Bob herceg (1918) – Pomponius
- A bánya titka (1918) - Éva nagybátyja
- Becstelenek (1919)
- A masamód (1920) – bolti szolga
- Little Fox (1920)
- Pater Sebastian (1920)
- A szürkeruhás hölgy (1920)
- Bolond Istók (1922) – Demeter
- Olavi (1922)
- Egy dollár (1923) – Giovanni, öreg szolga
- A két és fél jómadár (1923)
- A 3 pofon (1923)
- Egy fiúnak a fele (1924) - komornyik
- Az elhagyottak (1925)
- A cigány (1925) – Márton gazda
- A csodadoktor (1926) – Bardócz papa
- Csárdáskirálynő (1927)
- Zsuzsánna és a vének (1928)
- Naftalin (1928)
- A kék bálvány (1931) – John, Mary Turner nagybátyja
- Mindent a nőért! - Éjjel a patikában (1933-34) – beteg úr a patikában
- Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák) – vendég a fogadáson
- Pardon, tévedtem! (1933, magyar-amerikai-német)
- Meseautó (1934) – vendég a lillafüredi étteremben
- Az iglói diákok (1934) – tisztelendő úr
- Méltóságos kisasszony (1936) – vendég Bartoséknál
- Sportszerelem (1936-37) – rádióbemondó
- Megvédtem egy asszonyt (1938)
- Azurexpress (1938) – Zsiga bácsi
- Tiszavirág (1938, magyar-német) – koldus
- Gyimesi vadvirág (1938) – pap
Forgatókönyvíró:
- Az alvajáró (1916)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Színházi Élet 1933/34.
