A BÁNYA TITKA I-II

Tartalom

Éva Erlach grófnő elhagyja a kolostort, hogy elfoglalja örökségét, Rabkabányát, a zsarnok Rudolf gróf helyett. A bányában, a föld alatti tónál megismeri a "bölcs" Jurát, aki a közhiedelem szerint Anna, a fehér boszorkány fia. Jurát huszonhét évig rejtegette a föld alatt a boszorkány, a bánya mélyén, és mikor felkerült a földre halálos gyűlölettel fogadták az emberek. Kiderül, hogy valójában Fülöp gróf örököse, akiben az őt megillető társadalmi rang, az emberi ármánykodás és cselszövés következtében soha nem tudatosulhatott. Nem véletlen hát, hogy a félhomályban élő, fekete munkaruhában dolgozó, fáklyával világító Jura a föld alatti tó partjáról a szabadba vágyik, ki a természetes fénybe, a napvilágra. Jura fölveszi a harcot a gonosz Rudolffal, aki lázadást szít a kastély ellen. Kimenti Évát a lángok közül, de rabságba kerül, ahonnan sikerül megszöknie. Éva közben megbízza pártfogójukat, Lord Robertsont, derítsen fényt Jura származásának titkára. Rudolf gróf emberei ezt megakadályozzák, ellopják a Jura grófi származását igazoló iratokat. Roberston azonban 1000 Forintért megvásárolja Rudolf emberétől az iratokat. Rudolf kihívja párbajra tervének meghiúsítóját.  gróf azonban meghal a párbajban, amelyet Robertsonnal vív. A bánya népe szeretettel fogadja igazi urát, Jurát és annak hitvesét, Évát.

A film 1995-ben készült magyar inzertes videóváltozatát a film születésének századik évfordulója alkalmából bemutatott filmsorozatában az M1 sugározta:

Érdekességek

• Az Uher cég a film 18 kópiáját tudta külföldre eladni.

Galéria

Vélemények

„Ez a grandiózus filmalkotás két részből áll, egyenkint 4—4 felvonással. „A földalatti próféta" a film címe, amelynek tárgyát Pemberton Maxnak, a „Fehér falak" című világhírű regényéből merítették. Ez a darab különösen excellál a látványosság terén, roppant érdekes, félelmetes jelenetek vannak benne. Égő kastély, bányák és egyéb gyönyörű természeti képek sorra követik egymást. A darab szereposztása is elsőrangú: Bakó László, Győző Lajos, Fenyő Emil és Aladár, továbbá Mea Melitta — a legújabb magyar mozistar! — Sándor Boriska és Győző Lajosné játsszák a nagyobb és vezetőszerepeket. A darab, amelyet ifj. Uher Ödön rendezett a tőle megszokott művészi érzékkel — valóban hatalmas szenzációnak Ígérkezik, mert olyan meglepetéseket és szépségeket tartalmaz, amilyenek magyar darabokban ezideig alig fordultak elő. A darab előre látható nagy sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy németre lefordítva, rövidesen külföldre kerül.” (Színházi Élet, 1918/36)

„Ifj. Uher Ödön, az Uher gyár artisztikai igazgatója plántálta át filmre Max Pemberton ez egyik legsajátosabb művét. Az ő filmszcenikai tudása, az ő rendezési talentuma hozta szemeink elé tökéletes másában A bánya titká-t. Ifj. Uher Ödön mögött, fiatal kora dacára, tekintélyes, tapasztalatokban és komoly eredményekben gazdag múlt áll. Filmrendezői készségét mindenkor becsültük, mindenkor élveztük, de amit ezúttal nyújtott, az -messze fölötte áll eddigi munkásságán. Új filmjének rendezési ötletei, merészségei és újszerűségei vetekednek a legjobb külföldi filmeken látott rendezői hatásokkal. Eltekintve a film egyéb értékeitől, bátran mondhatjuk, hogy annak legszámottevőbb kvalitása a rendezés, amely jelenetről-jelenetre megállítja, csodálkozásra és elismerésre készteti a nézőt. Fizikailag is hallatlanul nehéz feladatot róttak ifj. Uher Ödönre A bánya titká-nak filmfelvételei. A salgótarjáni bányavidéken és magában a bánya belsejében, a tárnákban készült, nem egyszer kockázatos jelenetek rendezése valóban bravúros teljesítmény a szó legigazibb értelmében. Nagyot, sokat, kimagaslóan művészit várunk és bizton hisszük is, hogy fogunk kapni még ifj. Uher Ödöntől, aki ezúttal vonultatta fel legszembeötlőbben filmrendezői tudásának ragyogó ötleteit.” (v[áczi]. d[ezső].: Az Uher-filmgyár főpróbája. Első nap: „A bánya titka" In: Mozihét, 1919/11.)

„A bánya titka. Pemberton Max gyönyörű regényének remekbe készült filmátdolgozása, magyar gyár terméke, az Uher-filmgyár ezidei szenzációinak legkiválóbbja.” (Budapesti Hírlap, 1919. március 16)

„A bánya titka címen Max Pemberton világhírű regénye elevenedett meg a néző előtt az Uher-filmgyár feldolgozásában. A szereplő művészek játéka, a gazdag kiállítás és az igen szép fotográfiák egyaránt biztosították a közönség tetszését.” (Pesti Hírlap, 1919. március 18.)