Lajthay Károly | rendező |
Deésy Alfréd | rendező (egyes források szerint) |
Tsuk Jolán | író |
Kertész Dezső | Uhle Sebestyén |
Bárdoly Ila | |
Gáthy Rózsi | |
Gere Zsigmond | gazdatiszt |
Thury Elemér | |
Vendrey Ferenc | |
Marosi Adél |
Gasser Lajos | operatőr |
Baumöhl Artúr | díszlettervező |
Oláh Gyárfás Mihály | producer |
Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. | gyártó cég |
Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. | forgalmazó cég |
1920. augusztus 21. (Omnia) | szakmai bemutató |
1920. október 4. | szakmai bemutató |
1920. november 18. (régi országház) | bemutató |
4/1921, - betiltva, 678 méter | cenzúra |
némafilm, 5 felvonásos hossza a korabeli források szerin 2400 méter a 4/1921 számú O.M.B. határozat szerint 678 méter.
kópia | nem maradt fenn |
„A filmdarab hőse a fiatal Uhle Sebestyén, akit anyjának csapodársága s az élet sok kegyetlen játéka elkedvetlenített úgy, hogy egész fiatalon bevonult egy szerzetesrendbe s itt éli napjait. De vérében lobog a fiatalság, a nap olyan megejtően ragyog, megdobban a szíve és azt érzi, hogy joga van az élet örömeihez s felszentelése előtt otthagyja a szerzetesrendet. Röviddel ezelőtt halt meg atyja, Sebestyén birtokába jut az Uhle vagyonnak, az eddig elfojtott életkedv most lángoló erővel lobban ki belőle. Beleveti magát a nagyvárosi élet forgatagába s egy kegyetlen éjszakán a sors elébe sodorja könnyelmű útra tévedt édesanyját. Különös körülmények között találkoznak, de ez a találkozás Sebestyén lelkében mély nyomot hagy. Otthagyja a nagyvárost, visszamegy a birtokára, s itt az élet iránt érzett keserűség lassan felenged a szívében s őszinte szerelemre gyullad gazdatisztjének kedves leánya iránt. Érzi, hogy ez a leány s ez a szerelem elfelejteti vele minden csalódottságát s ez hozza meg számára a harmónikus boldogságot, amikor a házassága előtt a leány anyja felfedi Sebestyén előtt, hogy gyermeke tulajdonképpen Sebestyén anyjától származik s így Sebestyén testvére. Az ifjú lelkében most minden összeomlik. Az élet, amelytől annyi szépet és nagyszerűt várt, rideg kegyetlenséggel tépte szét álmait. S ebben a pillanatban eszébe jut a kolostor megbékéltető, csendes, nemes nyugalma. És meggyötörten visszatér a kolostor magányába a tékozló fiú.” (Mozgófénykép Híradó, 1920/35, augusztus 29.)
„Ez a darab, egy fiatal pap életet mutatja be. akit a kolostor csendes falai között kísértésbe visz az a vágy, hogy az élet dús örömeivel megismerkedjék. Kimegy a nagyvilágba, élvezeteket, gyönyöröket hajszol, amelyek eddigi magányában szédítően édes ígéreteket súgtak a fülébe, s felgyújtották lelkében a szomjas, követelő vágyak lobogó tüzét. De a valóság nem azt adja, amit az álom igért. Az élvezetek nyomán ott leselkedik a bűn, s a bűnös élet magában hordja a fájdalmas kiábrándulás, a gyötrelmes csalódás keserű ízét. A darab hőse végül is visszatér a kolostor nyugalmas, elzárt falai közé, testben és lélekben megtörve." (Ország-Világ, 1920/32)
Short English content: Sebastian Uhle is the young hero of the piece, who enteredthe monasticorder because of his mother's frivolous life and the cruel games of the life. But he leaves the monastery before his dedication because he feels that he have right to the joy of the life. As his father died not long ago Sebastian Uhle inheritsa largefortune and his previously suppressed vitality breaks outwith full power. He merges into the night life of the big city and one night he meets his frivolous mother. Sebastian is shocked by this encounter and he leaves the big city, he returns to his estate, and the sense of bitterness in his heart slowly melt and he soon feels sincere love for his bailiff’s daughter. He feels that this love will help him to forget all disappointments and it will bring him the happiness, and a harmonious life. Before the marriage the girl's mother reveals that your daughter is actually derived from Sebastian's mother so he is her brother. The young man's soul is now crashes. The life from which he expected so much happiness tore apart his dreams with cold cruelty. At this moment he remembers the reconciling quiet, noble calm of the monastery. And finally the prodigal son returns to the solitude of the monastery with tormented soul.
„A második film a Pater Sebastian. Szüzséjében új, felépítésében monumentális, kivitelében nagyszabású. Kertész Dezső áll a dráma középpontjában. Játéka magával ragadja a nézőt és az utolsó jelenetekig izgatott érdeklődéssel kisérjük őt végig kálváriáján. A 2400 méteres film minden jelenete kivitel tekintetében az Astra-filmgyár áldozatkészségét és Baumöhl Artúr iparművész szcenikus kongeniális tudását dokumentálja. A tabarin, a diszterem, a templom, a hall, az egyes interiőrök a szcenikai munka maradandó alkotásai.” (Mozihét, 1920/32)