Névváltozatok: Lajthay le Derlé Károly, Karl Lajthay, Charles Le Derlé, Charles Lederle, Le Deberle Károly
Szülei: Lederlé/Le Deberle Lajos, Lajtai Anna
Lakása: Budapest VII. Izabella utca 5. (1906), Dohány utca 42. (1922), VIII. Szövetség utca 38. (1946)
Második felesége: Torday Erzsi Lajthay tanítványa volt és szerepelt az Olavi és A 3 pofon című filmekben.
A színészakadémia elvégzése után Szatmáron kezdte színészi pályafutását. Évekig vidéki társulatoknál játszott. Pozsony, Pécs, Debrecen, Kassa után került a fővárosba ahol a Belvárosi Színház társulatának tagja lett. Egy ideig az Apolló Kabaréban is fellépett, majd filmezni kezdett. Előbb színészként dolgozott a Star, a Corvin, a Transsylvania és az Uher filmgyárban, majd a Star, az Orient, a Triumph és az Astra filmgyárak sikeres rendezője lett. 1917-ben saját vállalatot is alapított Rex film néven. 1918 és 1923 között 18 filmet rendezett. Filmjei közül több, pl. a Leánybecsület és a Vorrei morir Németországban és Ausztriában is sikert aratott. Némafilmjei közül már csak a Vorrei morir látható, mely nemcsak átveszi, hanem kreatívan, újszerűen ötvözi a filmformanyelv korabeli vívmányait, bizonyítva, hogy filmtörténetünk I. világháború éveiben, a filmbehozatali tilalom hatására bekövetkezett virágkora nemcsak a filmek számát tekintve, hanem művészi teljesítmények szempontjából is kiemelkedő volt. A háború után azonban a külföldi, főleg az amerikai filmek dömpingje elsorvasztotta a magyarfilmgyártást. Ezért a húszas években, mint sokan mások, Lajthay is külföldön keresett lehetőségeket. 1921-ben osztrák-magyar koprodukcióban készült el a Drakula halála, mely egy évvel megelőzte Murnau filmjét. Később Bécsben és Párizsban élt, erről a korszakáról keveset tudunk, egyes források szerint színészként dolgozott. 1935-ben társrendezője volt a L’Enfant du Danube című francia filmnek. 1938-ban hazatért. 1942-ben forgatókönyvíróként (Isten rabjai), 1943-ban rendezőként (Sárga kaszinó) kapcsolódott be a magyar filmgyártásba, de filmfeliratok írásával is próbálkozott, csekély sikerrel. Az ostrom előtti időkben és alatta megbetegedett, elhagyottan, szegényen és súlyosan betegen halt meg.
1906. április 10-én feleségül vette Rácz Margit színésznőt, akitől 1912-ben elvált. 1922. május 17-én feleségül vette Torday Erzsi színésznőt, akitől 5 év múlva elvált. Utolsó felesége Dolly Davies volt.
Producer:
- Lobogó vér (1918)
- Sundal (1918)
- Vorrei morir (1918)
- Az ikrek (1918)
- Tláni (1919-1920)
Forgatókönyvíró:
- Raskolnyikov (1916)
- Lobogó vér (1918)
- Júlia kisasszony (1919)
- Drakula halála (1921)
- Olavi (1922)
- A 3 pofon (1923)
- Isten rabjai (1942, Barsi Ödönnel, Palásthy Gézával)
- Sárga kaszinó (1944, Nagyiványi Zoltánnal)
Rendező:
- Lobogó vér (1918)
- Vorrei morir (1918)
- Sundal (1918)
- Az ikrek (1918)
- A csempészkirály (1919)
- Az ősasszony (1919)
- Tláni (1919-1920)
- Júlia kisasszony (1919)
- A kormánybiztos (1919)
- Levágott kéz (1920)
- Pater Sebastian (1920)
- Drakula halála (1921)
- Olavi (1922)
- Leánybecsület (1923)
- A 3 pofon (1923)
- Sárga kaszinó (1944)
Filmszerepei:
- A karthausi (1916) – Armand
- A magyar föld ereje (1916)
- Raskolnyikov (1916) – Marmeladov
- Szent Péter esernyője (1917) – Bély plébános
- Harrison és Barrison (1917)
- A riporterkirály (1916)
- A senki fia (1917) – Walden Henrik báró
- A vasgyáros (1917) – Bligny herceg
- Radmirov Katalin (1917) – Milovszky gróf
- Gazdag szegények (1917) – Oszkár gróf
- Nászdal (1917) – Izau, zongoraművész
- Nyakék (1917) szkeccs
- Havasi szerelem (1918)
- Harrison és Barrison II. (1918)
- A bánya titka (1918) – Rudolf gróf
- Levágott kéz (1920)
Vágó:
- Júlia kisasszony (1919)
Forrás: Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931). Szerk: Schöphlin Aladár ♦ Székely-Castiglione: Filmlexikon ♦ Ábel Péter: Új filmlexikon ♦ FamilySearch (házassági 1906 1922 halotti)
