Korda Sándor | rendező |
Kőváry Gyula | író (vígjáték) |
Falk Richárd | forgatókönyvíró |
Rátkai Márton | Tipp |
Gyárfás Dezső | Bill |
Somogyi Nusi | |
Dobos Manci | |
Lajthay Károly | |
Bánhidy Ilona | |
Latabár Árpád | |
Szalkay Lajos | |
Gaál Béla | |
Horváth Jenő | |
Krisztinkovics Jenny |
Korda Sándor | producer |
Pásztory M. Miklós | producer |
Corvin | gyártó cég |
Corvin | forgalmazó cég |
1917. április 23. (Omnia) | sajtóbemutató |
1917. november 12. (Omnia, Mozgókép-Otthon) | bemutató |
1919. március 7. (Bécs) | bemutató |
56/1920 | cenzúrahatározat |
Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza az 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 970 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1100 méter.
kópia | nem maradt fenn |
plakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Ékes Árpád); MNFA, Plakáttár (1 db, grafikus: Ékes Árpád) |
Az amerikai Trademark és Oktogon cég hidat épít. Green mérnököt bízzák meg a munka technikai lebonyolításával. A híd azonban, mivel rosszul építették, összeomlik, s a mérnököt letartóztatja a rendőrség. A mérnök felesége Campanilla művésznéven ismert színésznő lesz. A két cég tulajdonosai szeretnék gyermekeiket összeházasítani, hogy a két vagyon egyesüljön. A fiatalok nem ismerik egymást, de mindketten felháborodnak a gondolattól, hogy szüleik üzleti szempontjai alapján házasodjanak, ezért megszöknek otthonról. Kitty szobalány lesz, Teddy pedig sofőr, s a véletlen úgy hozza, hogy mindketten Campanilla szolgálatába állnak. Tipp és Bill, a két jómadár megnyitja a Harrison és Barrison Házasságközvetítő és Detektívirodát. A kétségbeesett szülők, akik égen-földön keresik gyermekeiket, végül őket bízzák meg Kitty és Teddy felkutatásával. Tipp Kittynek öltözik, Bill pedig Teddynek, s az ál-Kitty Teddy apját keresi fel, az ál-Teddy pedig Kitty apjához kopogtat be. A kétségbeesett szülők örömmel fogadják őket. A két mákvirág pedig jól érti a módját, hogyan zsaroljon ki minél több pénzt a leendő apósoktól. Eközben az igazi Kitty és az igazi Teddy megismerkednek, és egymásba habarodnak. A szerelemből házasság lesz, és egyikük sem sejti, hogy szüleik eredetileg egymásnak szánták őket. Egy napon azt olvassák az újságban, hogy a Trademark fiú és az Oktogon lány házasságot kötnek. Kitty és Teddy elrohannak a házasságkötő terembe, s leleplezik az álházaspárt. A két jómadárnak sikerül kereket oldania, mielőtt letartóztatnák őket.
♦
„Két amerikai milliomos cég, a Trademark és az Oktogon egy nagy hídépítést finanszíroznak. Az építést Green mérnök végzi, ám a híd, amelynek hibás volt a konstrukciója, leomlik és Greent letartóztatják. Felesége boldogtalanságában színésznőnek csap fel és Campanilla néven aratja a babérokat. Trademark és Oktogon, a két milliárdos cég tulajdonosa össze akarják házasítani gyermekeiket, hogy igy a vagyon jóbarátok között maradjon. A fiatalok azonban nem ismerik egymást és mindaketten rettegnek a gondolattól, hogy olyannal kössenek örökre frigyet, akihez az apók kényszerítik őket. Mindaketten megszöknek a szülői háztól. Kitty szobaleány lesz, Teddy pedig sofőrnek áll. Kitty történetesen Campanillának lesz a szobalánya. A kétségbeesett szülők tűzzel-vassal kutatják eltűnt gyermekeiket. Tipp és Bill, két jómadár Harrison és Barrison cég alatt házasságközvetitő- és detektívirodát nyitnak és a szülők a végszükségben őket bízzák meg gyermekeik felkutatásával. Tipp Kittynek öltözik, Bill pedig Teddynek és külön-külön bekopognak a kétségbeesett szülőkhöz és pedig úgy, hogy az ál-Kitty az igazi Teddy apjához megy, az ál-Teddy pedig az igazi Kitty apjához. Ott bemutatkoznak, s persze óriási az öröm. A két mákvirág érti a módját, hogyan kell kizsarolni a boldog álapósokat. Mindenekelőtt megosztoznak a hozományra kapott előlegen. Az igazi Kitty és az igazi Teddy véletlen révén közben megismerkednek és egymásba habarodnak. A szerelemnek házasság a vége, noha egyáltalán nem tudja egyik a másikról, hogy tulajdonképpen eredetileg is egymásnak szánták őket. Egy szép napon egyszerre csak az áll az újságban, hogy a Trademark-fiú és az Oktogon-lány házasságot kötnek az anyakönyvvezető előtt. Több se kell az igazi Teddynek és Kittynek, berontanak az anyakönyveshez és leleplezik az álházaspárt. A két jómadárnak sikerül egérutat vennie a megbilincselés előtt.” (Mozihét, 1917/39)
Short English content: Two American millionaire firms, Trademark and Octagon, undertake the construction of a huge bridge. Engineer Green oversees the technical part of the work, but the bridge, not being properly constructed, collapsed, and the engineer was arrested by police. His unfortunate wife became an actress under the assumed name of Campanile. Trademark and Octagon, the chiefs of the two millionaire firms, wished to see their children married to one another to keep their fortune in friendly hands. But the two young people who did not know each other, became frightened at the thought of a forced marriage, and both left their paternal home. Kitty became a chambermaid, and Teddy became a chauffeur, and both entered the service of Campanile. The parents, in their despair, charge Tipp and Bill, two scoundrels, established as matrimonial agents and private detectives under the firm of Harrison and Barrison, to find their children. Tipp disguises himself as Kitty and Bill as Teddy, and each in his turn goes to see the despairing parents; They introduce themselves, and all are in high glee. The clever rogues, however, do not stop here; the two happy fathers-in-law must pay a fat instalment on the dowry which the two swindlers share between themselves. In the meantime, the right Kitty and the right Teddy have become acquainted and have mortally fallen in love with each other. They get married, not knowing that this union has been the greatest desire of their parents. Someday, the papers announce that Trademark junior is going to marry Miss Octagon. Kitty and Teddy are dumbfounded and rush to the registrar where they unmask the bridal couple. The two rogues take their legs as fast as they can to escape arrest.
A film írója és főszereplői már korábban is dolgoztak együtt, melyről a következő újsághír is tanuskodik: „A Berlini kert augusztusi műsora a szezon legnagyobb slágere. Kőváry Gyula „Lipi és Lupi" című énekes bohóságában lép föl két hónapi távollét után Gyárfás Dezső, ugyancsak ezen nagysikerű darabban csillogtatják utolérhetetlen művészetüket Rátkay Márton és Somogyi Nusi. A közönség a bohóság minden jelenetét harsogó kacagással kiséri.” (Budapesti Hírlap, 1916. augusztus 3.)
„Ha már vidám a film, legyen halálra kacagtató! — ez a mottója a Harrison és Barrison című filmnek, amelyhez hasonlóan mulatságosat, — egész bátran jegyezzük ide, — évek óta keveset láttak. A groteszkség, a nyers, amerikai humor vad kánkánt járnak ebben a végsőkig burleszk darabban, amelynek főszereplői a legjobb komikusok, akik szerepükbe egész tehetségüket beleplántálták. A főszereplők: Rátkai, Gyárfás, Somogyi Nusi. És kitűnőek a többiek is: Lajthay Károly, Latabár Árpád, Dobos Manci, Szalkay Lajos. Kitűnőek valamennyien, akiknek sikeres alakításához természetesen nagyban járul hozzá a szövegkönyv, amelynek írója egyik kiváló humoristánk, a sikerült kabarétréfáiról nevezetes, pompás színész: Kőváry Gyula. Farsangi jókedv árad el a darabon, amelyet nagyszabásúan és ötletesen rendezett meg Korda Sándor. A filmnek igen bonyolult a cselekménye, ám azért első szempillantásra is érthető, mely a kiindulástól az ötlet végső kirobbanásáig számtalan komikus helyzeten és tréfán át vezet. Amerikában játszódik le a mulatságos história, homlokterében négy grandiózusan megrajzolt figurával, két milliárdossal és két nagystílű csirkefogóval, Tippel és Billel, akik, hogy annál nyugodtabban és biztosabban foszthassák ki és csalhassák lépre a két milliárdost, nagyszabású házasság közvetítő irodát rendeznek be. Az egész történeten át leng egy pajzán házassági komédia. Egy édes-kedves szerelmi történet, amelynek hősei Gyárfás és Rátkai (ez utóbbi női ruhában). Rátkai alakítása pazar jókedvű. A nagyszerű komikus, aki éppen most arat falrengető tapsot a Király Színházban, ahol a „Sztambul rózsája" című operettben ugyancsak női ruhában játszik, fenséges humorral rajzolta meg fényes, mulatságos szerepét. Teljesen hozzáhangolódik az övéhez Gyárfás kitűnő gamin-karrikaturája is. Somogyi Nusi a mozi komikái között, mint ezen a filmen kétségtelenül kiderül, egyike a legpompásabbnak. És jó Dobos Manci, Bánhidy Ilona, Lajthay, Szalkay, Latabár, mind egytől-egyig. Ennek a Corvin-filmnek, ha még lehet, nagyobb sikere lesz, mint az eddig bemutatottaknak. A jövő héten ez a darab slágere lesz az Omniának és bizonyos, hogy minden előadása zsúfolt házat fog vonzani. Az ország kedvencei lépnek fel a darabban, amelynek kiállítása oly pazar, hogy ehhez hasonló grandiózitással alig állítottak ki még humoros filmet.” (Mozihét, 1917/45).
„Az Omniában pazar film lesz a jövő héten műsoron, a Corvin nagy kalandorfilmje, a Harrison és Barrison. A főváros mozi közönségének figyelme a jövő héten egészen az Omnia felé fog terelődni, mert ezen a filmen a legtöbben rajta vannak, akik a kedvencek, a többi között Rátkai. Gyárfás és Somogyi Nusi. Hallatlanul izgalmas és hallatlanul groteszk ez a darab. Amerikai miliőben játszódik, de úgy kiérezni a yankeek világának minden furcsa zamatát még a leg „realy”-bb amerikai filmeken sem lehet, mint ezen. Két agyafúrt szélhámosról, — Harrisonról és Barrisonról (Rátkai és Gyárfás) — van szó a darabban, azok hihetetlen visszaéléseiről. Ennek az uj Corvin filmnek megint óriási sikere lesz. Ebben a darabban monumentális felkészültségét is csillogtatja a gyár, amellvel oly előkelő helyét máris elérte a filmek nemzetközi viszonylatában. A film rendezése Korda Sándor műve, s oly sikeres, hogy túltesz ezzel talán eddigi darabjain is. A szövegkönyvet Köváry Gyula és Falk Richárd írták. Mindakettő régi ismerőse a közönségnek s az ő nevük már jeligéje is a darabnak. Finom szellemesség és ezer sziporkázó ötlet a mi darabjukat vonzóvá teszi. Rátkai Márton és Gyárfás Dezső adják a két jómadarat, Tipp és Billt. Amerikai stilusú szélhámosok ők, akik előtt nincs lehetetlenség. Rátkai játékában annyi a gúny, a cinizmus, a világ és főként a rendőrségek lebecsülése, hogy bátran ki lehetne kiáltani a gaminek királyává. Gyárfás hallatlanul jóizű. Olyan partnere Rátkainak, mintha ikertestvére volna, mint a kalandor regényekben áll. Somogyi Nusi imádandó „csirkefogó". A kitűnő művésznő predesztinált moziszínésznő, meglátják, hasonlíthatatlan magasságban áll a leghíresebb moziszinésznők fölött, akiknek olyan a „szak"-juk, mint az övé. Dobos Manci elragadó jelenség a filmen. Lajthay Károly a szokott kitűnő, Bánhidv Ilona szép, érdekes és pompásan játszik, s igen kiváló Latabár Árpád is. Az Omniának ez a film fogja megadni a szezon egyik rendkívüli sikerét.” (Színházi Élet, 1917/46)