Átok vára (forgatási cím), Burning Passion / Cursed Castle (angol címfordítás), Rächer Tod (osztrák forgalmazási cím)
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 99/1920 számú O.M.B. határozat szerint: 1585 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1918/31, 38, 39, 1919/1, 3
- Mozihét, 1918/38, 39
- Mozi-Világ, 1918/29, 30
- Színházi Élet, 1918/35
- 8 Órai Újság, 1919. január 15.
- Budapesti Hírlap, 1919. január 14.
- Magyarország, 1919. január 15.
- Pesti Hírlap, 1919. január 14., 15.
- Pesti Napló, 1919. január 14. , 15.
- Világ, 1919. január 14. 15.
- Paimann’s Filmlisten, 1919/153
- Belügyi Közlöny, 1920. 1179. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 114. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 356. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 224, 245. p.
Tartalom
Orbóky gróf sorvasztó, gyógyíthatatlan betegsége ellenére boldogan él feleségével és négyéves kislányával, Edith-tel. Egy napon azonban hűtlenségen éri feleségét, ezért megváltoztatja végrendeletét. Az asszonyt kitagadja, és lányát teszi meg általános örökösének. A gróf halála után a grófnő elrejti ezt az utolsó végrendeletet a kastélyban. Eladja mindenét, és a fővárosba költözik. Beleveti magát a könnyelmű élet forgatagába, és teljesen megfeledkezik gyermekéről. A koldusszegényen maradt kislány az erdészlakban nevelkedik, és fájó szívvel gondol anyjára, ki őt elhagyta. Az erdész megsajnálja a gyermeket, felkeresi a grófnőt, hogy figyelmeztesse anyai kötelességére, de látva az asszony züllött életét, másképp dönt, mégsem beszél vele. Úgy gondolja, hogy az igazságnál jobb lesz, ha a kislány azt hiszi, hogy nincsen anyja. Edith lassan megvigasztalódik, elfelejti anyját. A kastély új urának kisfia, György lesz a játszótársa. A két gyermek megszereti egymást, s ezt az érzelmet felnőtt korukig megőrzik szívükben. György a fővárosba kerül egyetemre, ahol egy kerti mulatságon beleszeret egy gyönyörű érett asszonyba, s mind kevesebbet gondol Edithre. Az asszony, aki nem más, mint a léha Orbóky grófnő, csak játszik a fiatalemberrel, s hűtlenségével keserves csalódást okoz neki. György szakítani szeretne, de nincs hozzá elég ereje. Ekkor sürgönyileg hazahívják apja halálos ágyához. Apja halála után nem találja többé lelki békéjét, elutazik felejteni. Egy fürdőhelyen ismét a grófnővel hozza össze a sors, s az elfojtott szenvedély újra fellángol. Az asszony azonban most is csak kacérkodik vele. Edith-et nyugtalanítja, hogy nem érkezik semmi hír George-ról, ezért elhatározza, hogy meglátogatja. A fiatalember szobájában a grófnőt találja. Hosszú évek után először áll szemben egymással anya és leánya. Edith megtudja, hogy anyja, aki gyermekkorában vagyonától fosztotta meg, most szerelmét is elrabolta. A kiállott izgalmaktól ágynak esik. A grófnőben ekkor felébred a lelkiismeretfurdalás, felajánlja vagyona maradványait lánya számára, de az erdész ridegen elutasítja ezt. A grófnő, hogy bebizonyítsa lánya jogait, egy éjjel belopódzik hajdani kastélyukba, hogy férje elrejtett végrendeletét előkeresse. A gyertyákkal véletlenül tüzet okoz, s a mindent elhamvasztó lángok között még egyszer találkozik Györggyel, s együtt pusztulnak el. Edith a hosszú betegségből felépülve csendes visszavonultságban él az erdészlakban, szomorú lemondással emlékezik a szerelmével töltött boldog napokra.
Vélemények
„(Gombaszögi — legújabb filmje.) Gombaszögi Frida a Vígszínház nagy művésznője, akinek megdöbbentő tragikuma annyira megrendített mindenkit, a revolvermerénylet előtt alig néhány nappal fejezte be legújabb filmalakítását a Rex filmgyár rendezésében. A filmnek csak hetek múlva lett volna a bemutatója, a filmgyár azonban hódolni akar Gombaszögi nagy művészetének azzal, hogy mialatt a súlyos beteg gyógyulását az általános reménykedés figyeli, már most mutatja be legalább filmen ezt a bravúros játékművészetet, amely Gombaszögit naggyá tette. Az Uránia színház szerezte meg a filmet és már ma, kedden mutatja be Lobogó vér címmel. A filmben Gombaszögi azt a tökélyét a játéknak produkálja, mély őt a Bertinik, Dorellik mellé állítja.” (Magyarország, 1919. január 15. szerda).
„(Gombaszögi-film.) Igen nagy érdeklődés fogadta az Urániának szenzációs, keddi bemutatóját, mikor is a legújabb Gombaszögi film került vászonra, A bemutatónak szenzációs érdekességet Gombaszögi Fridának tragikus esete adott. A film láttán azonban el kellett ismerni, hogy ez a film függetlenül a tragikus esettől is megérdemli a legnagyobb érdeklődést, amennyiben Gombaszögi Frida még soha egy filmjén se nyújtott oly bravúros alakítást, mint ezen a legújabbon, aminek címe A lobogó vér. A film fő női szerepe — egy lobogó vérű grófnő — igen hálás feladatot nyújtott a kiváló művésznőnek. Partnerei között különösen feltűnt Gombaszögi Ella és Urai.” (Pesti Hírlap, 1919. január 15.)
„Gombaszögi-film az Urániában. Keddi premierjén meleg ünneplésben részesült Gombaszögi legújabb filmalakítása. Egy sokszínű asszonyi lélek merész játéka bravúros alakításra nyújtott alkalmat a kiváló művésznőnek a Lobogó vér c. filmben.” (8 Órai Újság, 1919. január 16.)