VORREI MORIR

Átkozott sors (forgatási cím), I Would Like to Die (angol címfordítás), Fluch dem Schicksal (osztrák forgalmazási cím), Destin maudit (francia forgalmazási cím)

Alkotók

Lajthay Károly rendező
Fellner Dénes Pál forgatókönyvíró

Szereplők

Gombaszögi Frida Maja
Mihályfi Károly Thomas Eichwald, Maja apja
Sík Rudolf házitanító / hajóskapitány / kocsis / inas / vendég /csavargó 
Uray Tivadar Carlo, a zenész, később Maja férje
Ujváry Miklós apacs

Technikai stáb

Virágh Árpád operatőr

Produkciós stáb

Rex Filmgyár gyártó cég
Engel H. Filmvállalat (Engel Hugó, Engel Pál) forgalmazó cég

Gyártási és bemutatási adatok

130/1920 cenzúra határozat
1919. március 17. (Uránia) bemutató
1919. február 21. bécsi sajtóbemutató
1919. június 13. bécsi bemutató

Külső forgatási helyszínek

  • Tabáni utcák
  • Budai villa
  • Hajó a Dunán
  • Városligeti tó hídja

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos. Eredeti hossza: 1730 méter, az osztrák forgalmi kópia hossza: 1600 méter.

Fellelhetőség, források

A fennmaradt kópia hossza 1470 méter
Inzertek nyelve német és francia

Bibliográfia

  • Színház és Divat, 1918/50
  • Mozgófénykép Híradó, 1919/5, 8, 11
  • Budapesti Hírlap, 1919. március 16.
  • Pesti Napló, 1919. március 18.
  • 8 Órai Újság, 1919. március 19.
  • Paimann’s Filmlisten, 1919/153
  • Belügyi Közlöny, 1920. 1373. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 114. p.
  • Pánczél Lajos: Pereg a film. Bp. é.n. [1920 körül] 113. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 114. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 50, 356. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25., 190. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 245, 246. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 21, 276. p.

Tartalom

A film hősnője, Maja kilovagol házitanítójával és leesik a lóról. Halálos balesete után újra  indul a történet, megjelenik ugyanis a Sors, hogy bemutassa a gyászoló apának, milyen élet várna a lányára, ha nem halt volna meg. Ismét a lovon látjuk a lányt, de ezúttal nem esik le, s a néző megláthatja, mi lett volna ekkor: Elkezdődik az anya nélkül felnőtt, elkényeztetett, unatkozó, a csábításoknak ellenállni képtelen úrilány, Maja züllésének története. A sátáni csábító, a lány rossz szelleme mindig más és más alakban tűnik fel előbb mint házitanító különös melódiával vonzza magához, majd hajóskapitányként segíti szökését Carloval, az olasz énekessel. De hogy mégis mindig azonos, ezt azzal érzékelteti a rendező, hogy ugyanaz a színész, Sík Rudolf alakítja baljós arccal. Maja rövid boldogságát nyomor követi, elhagyja férjét és kisfiát, öngyilkosságra szántan áll egy hídon. A cselekmény visszakanyarodik a film elején egyszer már visszavont halálhoz. Az ördögi csábító rántja vissza az életbe, s löki további bűnök felé, előbb egy gazdag férfi karjaiba szédül, majd tolvajjá válik, s a szerzett pénzből hazatér az apai házba, megfeledkezve gyermekéről. Rossz szelleme itt sem hagyja nyugodni, estélyek állandó vendégeként jelenik meg, s az ő társaságában menekül mámorba, hogy bűnös múltját, s elhagyott szeretteit feledje. Nem talál megnyugvást, visszatérne elhagyott családjához, de Carlo és fia elhagyta egykori otthonukat és vándor énekesként járják a világot. Maja egyre lejjebb csúszik, hamarosan kocsmákban, lebujokban látjuk viszont részeg mámorban, apacsok karjában. Rossz szelleme ezúttal is jelen van, s elégedetten figyeli a fejleményeket. Maja egy nap összetalálkozik Carloval és a gyermekkel, de a férfi elutasítja a züllött asszonyt. A rossz szellem ekkor új bűnbe sodorja, kirabolja saját apját. A megtört öreg betörővé züllött lányát látva belenyugszik halálába. Maja ismét a ravatalon fekszik, s az apa hálát ad érte a sorsnak.

Érdekességek

  • Francesco Paolo Tosti: Vorrei morire című, az 1910-es években népszerű dala ihlette a filmet. Mivel a dal az eredeti olasz címen vált ismertté a filmnek is az olasz címet adták, de úgy, ahogy az énekléskor hallatszik: Vorrei morir.
  • Gombaszögi Frida a Színház és Divatnak azt nyilatkozta, hogy ez az egyetlen filmszerepe, melyben elégedett magával.

Galéria

Vélemények

"Új Gombaszögi-film az Urániában. Hétfőn új műsort mutat be az Uránia: két elsőrangú magyar művet. Az egyik Gombaszögi Fridának, a kiváló művésznőnek legújabb filmalakítása, amelyet közvetetlenül a tragikus merénylet előtt játszott el. Vorrei Morir címmel egy mélyen érző asszonyi szív regénye elevenedik meg a filmen és lebilincselő meséje Gombaszögi Frida finom játék művészetének széles skáláján fejeződik ki."  (Budapesti Hírlap, 1919. március 16.)

„Hétfőn két kiváló magyar filmet mutatott be az Uránia. Az első egy Gombaszögi film, Vorrei Morir címmel, melynek eredeti gondolaton felépített témája nagyszerű alkalmat nyújtott Gombaszögi Fridának a legbrilliánsabb alakításra.” (8 Órai Újság, 1919. március 19.)