BOLOND ISTÓK

Tartalom

Istók a városba igyekezvén nagy záporba keveredik és ázottan tér be egy elhanyagolt, félig rom tanyára. A vén mogorva cseléd barátságtalanul elzavarja, de a tanya ősz öreg gazdája végül befogadja éjszakára. Együtt vacsoráznak, az étel kitűnő, de a hangulat olyan, mint a siralomházban. Istók megtöri a hallgatást, s az öreget szomorúsága okáról faggatja. Az aggastyán elpanaszolja, hogy még soha nem volt boldog, szerelme korán meghalt, két gyermeke a sírban, a harmadik pedig megtagadta őt. Tíz esztendeje él remete életet, már csak a koporsóba vágyik. Az ifjú együttérzéssel hallgatja, de a kétségbeesésért elmarasztalja az öreget, mert ezt a legnagyobb bűnnek, istentagadásnak tartja. – Míg az ember boldog nem volt, addig meg nem halhat. – mondja vigasztalóan. Szavai nemsokára beigazolódnak. Váratlanul belép az öreg szép lányunokája, aki az apja által eltervezett házasság elől menekült ide. Nemsokára megjelenik a lány apja, de a nagyapa védelmébe veszi az unokáját, s örökre elzavarja fiát. Az Istók búcsúzik, látva, hogy a lány jelenléte elűzte a szomorúságot a házból, az öregember kérésére azonban meggondolja magát. Mindenesként gondját viseli a most már lányos háznak. Munkája nyomán néhány nap múlva rá sem lehet ismerni a tanyára, minden tiszta fény, nincs sehol a régi rozsda, régi szenny és régi gond. Boldogan telnek a napok, a hónapok. Az ifjú ismét szedelőzködni kezd, de ezúttal ketten marasztalják, a szép leány és a nagyapja. Ott marad hát az ifjú örökre, s hamarosan esküvőre készülődnek. Ennyi boldogság után az öreg békésen készül a halálra, de még nem jött el az idő, további örömök várnak rá, látja megszületni és felcseperedni két dédunokáját.

Érdekességek

• A Petőfi filmvállalat beperelte Deésyt és Sas Edét a Bolond Istók filmrevitele miatt: „Harc a "Bolond Istók" körül. Petőfi születésének centennáriumához közeledünk és talán nem is volna stílszerű a nagy országos, sőt világra szóló ünnepség, ha valamilyen változatában nem foglalkozna vele a bíróság is. A budapesti törvényszéken a szerzői jogok szakértő tanácsa, dr. Fődy táblabíró elnőklésével ma a Petőfi filmvállalat beadványát tárgyalta, amely dr. Király Ferenc ügyvéddel keresetet nyújtott be a törvényszékhez Sas Ede író és Deésy Alfréd filmrendező ellen. A keresetben kéri a „Bolond Istók" cimű film birói lefoglalását és zár alá való vételét. Koresetében előadja, hogy a Petöfi-társaság Hevesi Sándorral és Sas Edével megíratta a Petőfi-filmet, amelynek elkészítéséhez Deésy Alfréd filmrendezőt szerződtették. A Petőfi-film most készült el, csak néhány napja mutatták be és most — mint a kereset mondja, — meglepetéssel értesülnek arról, hogy Sas Ede és Deésy Alfréd egy másik Petőfi-filmet készítettek, és pedig Bolond Istók címen. A kereset arra való hivatkozással, hogy az ugyanazon tárgykörből vett film sérti az ő kiadói jogukat, kérik a Bolond Istók cimű készülő film bírói lefoglalását. A ma megtartott tárgyaláson Deésy Alfrédot dr. Szalay József, Sas Edét pedig dr. Groak Jenő ügyvéd képviselte. Dr Szalay előadta, hogy a Városi színházban most bemutatott Bolond Istók című daljáték szerzője, Sas Ede, filmre is feldolgozta ezt a témát, amelyet annak idején felajánlott a Petöfi-filmvállalatnak és ők akkor nem emeltek semmi kifogást. Deésy Alfréd azután megvette Sas Edétől az öt felvonásos film szcenáriumát. Elmondotta dr. Szalay, hogy a Bolond Istókban Petőfi tulajdonképen önmagát irja meg és a filmnek csak az első harminc méterje foglalkozik Petőfi Sándorral, amint a vándor Petőfi a házasság révébe ér, megismerkedve Júliával és akkor kezdi megírni a Bolond Istókot, amely a filmdarab tulajdonképeni cselekménye. Ezt a harminc métert leszámítva azonban az egész filmben semmi sincsen Petőfiről. Vitatta különben, hogy a Petőfi-filmválialat monopóliumot szerzett volna a Petőfi-tárgykörben mozgó filmekre. A Petőfi-filmben semmi sincsen Bolond Istókból, itt pedig csak a Bolond Istók van feldolgozva. Példakép felhozta, hogy legutóbb a Nemzeti Színházban előadták Vojnovich Géza Mohácsát és majdnem ugyanabban az időben ment a Magyar Színházban Szomory Dezső II. Lajosa, amely ugyanezzel a történelmi idővel foglalkozott, de egyik szerzőnek sem jutott eszébe a másik darabját letiltatni. A biróság ezután elhatározta, hogy január 3-án a Fővárosi Nagymozgóban egy szakértő bizottság előtt lepergetteti a két filmet. A bíróság részéről szakértőül kirendelték Gaál Gyulát, a Nemzeti Szinház tagját, aki filmrendező is. A Petöfi-filmvállalat ellenőrző szakértőül Pakots Józsefet, Sas Ede és Deésy Alfréd pedig Forró Pált nevezte meg." (Pesti Hírlap, 1922. december 29.)

Vélemények

„A Petőfi centenárium alkalmából készült Bolond Istók— Sas Ede szcenáriuma alapján — második nagy munkája a kiváló DeésyAlfrédnak, aki ezzel a munkájával ismét beigazolta kitűnő rendezői voltát. A Bolond Istókfőszereplői K. Takáts Ili, Eöry Mária, Vendrei Ferenc, Bérezi Ernő és Beller Frigyes. A kitűnő művészegyüttes nagyszerű munkája, a rendezés, kiállítás valamint a fotográfiák dicséretet érdemelnek." (Színházi Élet, 1923/2)