Alakulás: 1920 április. 1.
Székhely: IV., Kossuth Lajos-utca 13. I. emelet.
Tulajdonos: Deésy Alfréd
Rendező: Deésy Alfréd.
Művészeti igazgató: Tanay Frigyes,
Segédrendezők (alakuláskor): Havas János, György István (később: csak György István)
Operatőr: Arany Ferenc (alakuláskor) később Escher Károly és Papp Gyula
Kölcsönzési osztály vezető (1922-től): Rajháthy Vilmos
1929-ben újra indított gyár székhelye: VII., Dohány utca 60—62.
Igazgató: Hegedüs Antal
Főrendező: Deésy Alfréd
Rendező: Kaltenbach Rezső
Kezdetben a Deésy Filmgyár filmjeinek többségét az Egyetértés r.-t. forgalmazta, mely a gyártási költségekhez is hozzájárult. Később a gyár maga is forgalmazta a filmjeit. A magyar film válsága idején a gyár tevékenysége szünetelt. Magyarországi lehetőségek híján Deésy külföldön dolgozott. A gyár 1929-ben megpróbált újra indulni Hegedüs Antal igazgatása alatt, de a hangosfilm elterjedése miatt nem sikerült talpon maradnia.
Filmjei:
- A halál után (1920)
- Egy az eggyel (1920)
- A szürkeruhás hölgy (1920)
- A falusi kislány Pesten (1920)
- Diána (1920)
- Ujjászületés (1920)
- Balaton leánya (1921)
- Bolond Istók (1922)
- Péntek este (1922)
- Komédiás szívek (1922 - szkeccs)
- Mr. Shenki (1922 - szkeccs)
- Őfensége inkognitóban (1922 - szkeccs)
- János vitéz (1924)
- Csikós történet / A lú, meg én (1926)
- Zoro Huru esete Göre Martsával (1930 - szkeccs)
Forrás: Filmművészeti Évkönyv, 1921-1930.