EGY AZ EGGYEL

Tartalom

Egy jómódú vidéki lány (az eredeti regényben: Colette, a filmben: Camilla), aki a vidéki kérőket műveletlenségük, a fővárosiakat romlottságuk miatt kikosarazta, beleszeret a szegény fiatal festőbe (Györgybe), aki apja megrendelésére portrét készít róla. Úgy érzi, hogy György az a férfi, akire várt, akivel megvalósulhat az álma, az ideális szerelem, amelyben a szerelmesek elsők és egyetlenek lehetnek egymás számára.  (Erre utal a regény címe: Una cum uno.). Bár a festő szegénysége miatt reménytelennek látszik, hogy összeházasodjanak, festői romok között tartott titkos eljegyzésük után Camilla bebocsátja a fiatalembert a mindenkitől féltve őrzött toronyszobájába. Hét szerelmes éjszaka után Györgynek el kell utaznia Olaszországba. A lány benyújtja kiállításra a festő által készített portrét, és azt reméli, hogy a fiatalember sikert arat és utána feleségül veheti őt. Györgyre valóban felfigyelnek a kritikusok, de a lánynak nagy csalódást okoz, hogy nem az ő portréja, hanem egy Olaszországban készült kép miatt, mely egy másik nőt ábrázol. Mivel a festő nem jelentkezik a lány elkeseredésében férjhez megy egy korábban kikosarazott kérőjéhez. Később találkozik a festővel, aki postai bizonylatokkal igazolja, hogy három levelet is írt neki. Ezt követően rendszeresen találkoznak az egykori toronyszoba mintájára berendezett szerelmi fészekben. Tiltott viszonyuk addig tart, míg egy napon György feleségül vesz egy gazdag nőt, s bár ez egy érdekházasság, és továbbra is Camillát szereti, az asszony nem tud osztozni a férfin és öngyilkos lesz. (A tartalomleírás a regény és a fennmaradt töredék alapján készült.)

A regény részletes tartalma:

A regény hősnője a 25 éves Colette Fresnais családjával él vidéken, polgári jólétben, apja által elkényeztetve, anyja által állandóan kritizálva amiatt, hogy minden kérőjét visszautasítja, s nem érdeklődik a háztartás iránt, hanem minden idejét költemények olvasásával, ábrándozással tölti, és napjai nagy részében félrevonul a ház általa berendezett, kápolnának elnevezett szárnyába, ahová rajta kívül senki sem léphet be. Colettet minden évben néhány hónapra apja nővéréhez küldik Párizsba, abban a reményben, hogy ott nagyobb eséllyel talál ízlésének megfelelő férjet. A lány, aki a vidéki kérőket műveletlenségük miatt utasítja vissza, Párizsban udvarlóinak romlottsága taszítja, összebarátkozik a tekintélyes esztétával, Gouvenellel, aki bevezeti a képzőművészet rejtelmeibe. Az anya a falu új plébánosát szeretné rávenni, hogy lányának különc viselkedését megváltoztassa, de a pap Colette gúnyos visszautasítása után letesz erről. Egy nap a plébánost régi tanítványa, Eragny György, a fiatal festő látogatja meg, aki Olaszországba készül, ahová ösztöndíjat nyert. A művészetekért rajongó Colette már az első találkozáskor ki akarja próbálni a festőt, arra kéri, hogy apjáról készítsen vázlatot. Miközben a fiatalember rajzol, Colette a Gouvenelltől elsajátított ismeretek birtokában fölényesen beleszól a munkájába. Mivel az eredménnyel elégedettek, Fresnais úr portrét rendel imádott lányáról, mellyel egyúttal a láthatólag szegény, de szimpatikus fiatalembert is támogatja anyagilag. Ettől kezdve Colette és György néhány héten át naponta találkoznak.  A festmény a lány fölényes irányításával készül, melyet a fiatalember, aki szegény sorsa miatt hozzászokott az alkalmazkodáshoz, szelíden eltűr, sőt csodálja a lányt műveltségéért, határozottságáért.  Colette-et meghatja a fiatalember szerénysége, ártatlansága, s egyre inkább úgy érzi, hogy György az a férfi, akire várt, akivel úgy érzi, megvalósulhat az álma, az ideális szerelem, amelyben a szerelmesek elsők és egyetlenek lehetnek egymás számára.  (Erre utal a regény címe: Una cum uno.) Bár a festő szegénysége miatt reménytelennek látszik, hogy összeházasodjanak, a környéken lévő festői romok között tartott titkos eljegyzésük után Colette bebocsátja a fiatalembert a mindenkitől féltve őrzött kápolnájába. Közben elkészül a portré és hét szerelmes éjszaka után Györgynek el kell indulnia Olaszországba. Megállapodnak abban, hogy nem írnak egymásnak szerelmeslevelet, ami elkallódása esetén titkos kapcsolatukat mások számára is elárulhatja. Ezért György olaszországi napjairól közömbös hangú baráti levelekben számol be, melyeket Colette a családjának is felolvas. A lány hamarosan Párizsba utazik, ahol azonnal hozzálát György karrierjének egyengetéséhez, abban bizakodva, hogy a fiatalember sikere esetén lehetővé válna a házasságuk. A portrét benyújtja egy párizsi tárlatra, s megkéri Gouvenell-t hogy segítsen a festmény iránti figyelem felkeltésében. Gouvenell nincs túl jó véleménnyel a képről, és alkotója tehetségéről, de nem tud nemet mondani Colette-nek, akit nagyon kedvel. Elérkezik a kiállítás napja, s György sikert arat, de nem Colette portréjával, hanem egy Olaszországban festett képpel, melynek címe La Pia, és egy haldokló nőt ábrázol. Ezt a képet már Gouvenell is elismeri, szerinte Eragny óriási haladást ért el fél év alatt. Colette-nek szertefoszlik az álma, hogy Györgyből ő csinált festőt, és nagyon féltékeny a kép modelljére. A fiatalember egy csapásra népszerű lesz, de a siker ellenére nem jelenik meg Párizsban, így Colette, aki becsapva, megcsalva érzi magát, elkeseredésében hozzámegy egy régi, eddig kikosarazott kérőjéhez, a szomszéd birtokos Becherelhez. Férjével Párizsba költözik, és a társas életben keres feledést. Szalonjában rendszeresen megfordulnak a francia művészeti élet kiemelkedő alakjai. Így egy nap György is megjelenik a vendégei között, és nagyon megrendül attól, hogy Colettet férjes asszonyként látja viszont. Mindketten úgy érzik, hogy a másik elárulta, és szemrehányásokkal illetik egymást. Kiderül, hogy György három levelet is írt neki, amelyben engedélyét kérte a La Pia megfestéséhez, de nem kapott választ, valószínűleg Colette anyja sikkasztotta el a leveleket. A kiállításra pedig azért nem jött Párizsba, mert halálos beteg volt. Meghívja magához Colette-et és bemutatja neki a levelek feladását igazoló postai bizonylatokat, és a betegségéről szóló orvosi feljegyzést. Kéri az asszonyt, hogy váljon el, de az nem tudja ezt megtenni, mert fél, hogy ezzel nagy csalódást okozna az apjának és a férjét is sajnálja.  De szerelméről sem tud lemondani ezért a titokban rendszeresen találkoznak egy bérelt lakásban, melyet az egykori kápolnához hasonlóan rendeznek be. Viszonyuk évekig tart, de Colette boldogtalan, mert a sietős titkos ölelések nem elégítik ki, hiányoznak neki a csendes együttlétek, üldögélések a kandalló előtt, hosszú séták, amelyekre csak házasokként lett volna alkalmuk. György nagyon sikeres, sok munkája van, egy amerikai megrendelés miatt a tengerpartra utazik, s emiatt hetekig nem találkoznak. Egy este Colette a férje társaságában üldögél, a férfi az újságból felolvassa a hírt, hogy Eragny György eljegyezte magát egy amerikai milliomosnővel.  Colette a hírre elájul, több hónapig eszméletlen, lázálmok gyötrik, félrebeszél. Lassan felépül, de akkor hirtelen meghal az apja. Találkozik Györggyel, aki elmondja neki, hogy nem szerelmes a feleségébe, csak érdekből nősült meg, hogy gazdag legyen, és úgy gondolta, hogy mivel Colette is férjnél van, nem változtatja meg a kapcsolatukat, ha ő is megházasodik. Colette azonban nem akarja folytatni a viszonyt ezek után, nem tud osztozni a férfin, s ezentúl csak nővérként, jó pajtásként akar a férfival találkozni. György azonban nem tud ebbe belenyugodni és továbbra is szerelmével ostromolja az asszonyt, aki végül nem tud neki ellenállni. A titkos találkahelyet ezen a napon György hagyja el előbb, mert üzleti megbeszélésre készül. Távozása után Colette úgy érzi, hogy heti néhány óra gyönyör kevés, hogy az élethez láncolja, főbelövi magát. György visszatér vázlataiért, melyeket az esti találkozón kell bemutatnia. Halott kedvesét meglátva teljesen összezavarodik, majd Gouvenellt hívja, hogy segítsen megmenteni az asszony jó hírét.  Átviszik az asszonyt Gouvenell lakására, nehogy kiderüljön, hogy egy titkos lakásban halt meg, ahol Eragny festővel szokott találkozni. György a temetés után úgy dönt, hogy elválik amerikai feleségétől. Gouvenellnek mondja: „én a halotthoz tartozom, nem egy fogadalomból, hanem akaratom ellenére. Ő amiatt szenvedett, hogy engem egy más nővel kellett megosztania; én minden megerőltetés nélkül elűzöm azt a másikat az életemből. Amióta nincsen, azóta kizárólag őt szeretem.” (Josephin Péladan: Egy az eggyel (Una cum uno). ford.: dr. Maksziányi Dezső. Budapest, 1919. Ackerman és Weiler. 280 p.)

Érdekességek

• A regényt 1919 októberében, mint újdonságot hiredti a Pesti Napló könyvkereskedése. (Pesti Napló, 1919/130)
• A regény írója az akkori közelmúlt halottja volt.
• A Film Deésy Hollay-sorozatának következő darabja volt a nagy sikerű A halál után című misztikus drámája után.
• A fővárosi bemutatót megelőzően Szegeden vetítették a filmet, ahol a Belvárosi Moziban a következő kísérőműsorral mutatták be: "Minden előadáson fellépnek: Gratiella, a Royal Orfeum szubrettje, kreációs tánc- és énekszámokkal, Sarkadi Vilmos a Kis Komédia tagja előadja kislányával, a 6 éves csodagyerekkel Sarkadi Juliskával A LUMP KIRÁLY című briliáns tréfát. (...) Szőke Szakáll konferál. Előadások kezdete: hétköznapokon fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, vasárnap fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órakor." (Szeged, 1921/55.)

Galéria

Vélemények

„Az idei filmbemutatók közül egyikét a legszebb sikereknek azok a darabok aratták, amelyeket az Egyetértés Filmvállalat R.T. mutatott be. Négy nagyszabású új magyar képet láttunk, amelyek közül »Kamilla« (Egy az Egygyel) Peladon regénye, »Halál után« Gaston Leroux regénye, »Újjászületés«, melyet Deésy Alfréd irt filmre, a »Diana« Crocker regénye, melyet Pakots József dolgozott át filmre. A főszerepet valamennyiben Hollay Kamilla játssza. Ez a fiatal mozistar nemcsak mint bájos jelenség, hanem egyben mint sokoldalú, elsőrangú művésznő mutatta be értékes tudását. A négy film négy biztos sikert jelent a számára, amelyekkel véglegesen megalapította megérdemelt hírnevét. Deésy Alfréd rendező olasz modorban dolgozik és ebben fényesen megállja a helyét. Elsők között volt, akik nálunk a filmmel foglalkozni kezdtek és most, amikor ez a szakma termékeny virágzásban van, nevét még mindig az elsők között emlegetik. Filmjei külföldre is utat találtak, ahol jelenleg is műsoron szerepelnek. A mostani mozidarabok is valószínűleg hamarosan követni fogják ebben az előzőeket. Külön dicséretet érdemel Arany Ferenc operatőr, aki valóban mesteri felvételeket készített. Talán elég csak annyit mondani róla, hogy nem ismerünk senkit, aki ezt nála jobban tudta volna végezni. Elismeréssel kell megemlékeznünk a szereplőkről. Hollay mellett Tanay Frigyes produkált értékes szép játékot, de részt érdemel a sikerből Haraszthy Mici, Dezsőffy László, id. Ditrói Mór. Figyelmet keltett Hollay állandó partnere: Andre León, aki hatásos szerepében izmos tehetségről adott bizonyságot. Lantos József.” (Ország-Világ, 1920/38) 

„Hollay Kamillával a főszerepben egy rendkívüli hatásos új filmet játszanak, hétfőtől kezdve Budapest mozijai. A kép címe: „Kamilla" (Egy az eggyel.) Peladan nagyhírű regényének nyomán, a kitűnő Deésy Alfréd rendezte. A kép a szakbemutatón rendkívüli sikert aratott, nyilvános előadásai a nagyközönséget is bizonyosan lázba fogják hozni. A képet az Egyetértés Filmvállalat R.T. hozza forgalomba.” (8 Órai Újság, 1921. március 13, vasárnap)