PÉNTEK ESTE

Tartalom

„A hatvanéves Áron egy kis falu rabbija, elveszi gyámleányát – a 16 éves Esztert – feleségül. A környékbeli gróf, akit „Fekete vadász” néven ismer a falu népe, titkon összejön a szép Eszterrel, és elhatározzák, hogy egyik péntek este, amíg a rabbi a hegyen lévő templomban istentiszteletet tart, megszöknek. Amikor a rabbi a templomból hazajön, és megtudja, hogy felesége megszökött, kinyitja az ablakot, és a csillagokhoz emelve tekintetét – a vonat dübörgésétől kísérve – megátkozza a szökevényeket. Szomory története eddig tart, de ez mindössze 400 métert töltene ki, ezért folytatni kellett a történetet, s erre rábeszélni az írót." (Deésy Alfréd: Porondon, deszkán, mozivásznon. (Visszaemlékezések.) Bp. 1992. 141-144. p.)

A tudós rabbi feleségével Eszterrel teljes elvonultságban él egy hegy tetején. A rabbi nem részesíti a házasság örömeiben a fiatalasszonyt, ezért az elvágyódik tőle. A szomszédos birtokon a fiatalon elhunyt feleségét gyászoló gróf él magányosan. Évek óta kerüli az emberek s különösen a nők társaságát. Titokzatossága miatt a környékbeliek csak „a fekete vadász” néven ismerik. Egy napon azonban megismerkedik Eszterrel, s ez a találkozás lángra lobbantja a két fiatal ember szívét. A gróf azonban nem nősülhet újra, mert fogadalmat tett, hogy öt évig gyászolni fogja feleségét, s még három év hátra van, de kéri az asszonyt, hogy menjen vele a városba, hol az élet ezer szépsége várna rájuk. Eszter nem tud ellenállni a csábításnak, elhagyja férjét és otthonát, követi a grófot a városba, az igazi Életbe. A gróf palotát ajándékoz neki, ahol fényűző életet él. Telnek-múlnak az évek. Eszter megismeri a város valódi arcát, látja a tülekedést, a pénz- és szereleméhséget. Egy estélyen megismerkedik egy bankárral, aki mindjárt az első alkalommal erőszakoskodni próbál vele. Később magányos villájába csalja Esztert, aki itt már majdnem áldozata lesz a mohó férfi szenvedélyének, de a legutolsó percben beront a villába egy férfi, akit a bankár tett tönkre, és megöli a bankárt. A gyilkossággal Simont, Eszter bátyját gyanusítják. Végül kiderül az igazság, de ekkor ellenségei el akarják szakítani a gróftól, kit szeret. Eszter végül megfutamodik, s bűnbánóan visszatér a rabbi házába. Férje megbocsát, de az izgalmak megölik. Eszter megrendülve áll a holttest mellett, de a gróf eljön érte, s visszaviszi a városba, hogy rendbe hozzák félresiklott életüket.

Short English content: The old wise rabbi and his young wife Eszter live in entire seclusion on a mountain top. In the neighboring estate a count is living alone who is mourning for his deceased young wife. He has been avoiding people and especially women's company for years. He was called by the people "the black hunter”. One day, however, he meets Eszter, and after this encounter the two youngs fall in love with each other. The count can’t re-marry as he made a vow to mourn his wife for five years, and three years are back, but he asks Eszter to go with him to the city, where thousands of beauty of life are waiting for them. Esther can not resist the temptation to leave her husband and her home, she followed the count to the city, in real Life. The count gives her a palace, a luxury life, but Esther soon learns the true face of the city, sees a scramble for money and she returns to the rabbi's house. Her husband forgives her, but the excitement kills him. Esther is shocked, but the count comes for her, and they return again to the city and marries her.

Érdekességek

A filmet a Szuchányi-lányok édesapja finanszírozta.

Vélemények

"A meglepő és drámai fordulatokban gazdag mesében Deésy észrevette a filmszerűséget és szerencsés kézzel oldotta meg a szcenárium kérdését. A dráma film feldolgozásában új színeket nyert, tágabb perspektívája lett, emberei nagyobb mozgásuak, életük, vergődésük több mozaikszemből rakódik össze. Deésy szeret mozgalmasan, színesen rendezni, tudja, hogy egyes hatásos jeleneteket miként kell aprólékosan kihasználni, embereit jól csoportosítja és jelenetei képszerüek. Munkáját általában bizonyos markáns erö jellemzi és az a sajátságos valami, amit legtalálóbban magyaros levegőnek nevezhetnénk. Deésy minden munkáján megérzik a magyar föld és magyar nép szelleme, ízlése, lelke. Néha kissé súlyosan hangsúlyozza ezt még olyan jelenetekben is, amelyek tartalmuknál fogva másféle színezést követelnének, de Deésy nem tud és talán nem is akar más lenni, mint mindenekfölött magyar film rendezője. Dicséretül és nem gáncsként emiitjük ezt, mert hiszen a külföldet nagyvonalúságaiban nagy szegénységünkben amugy sem tudjuk utánozni, igy legalább a magyar különlegesség legyen az, amely létjogot és érdeklődést biztosit számára a világpiacon." (Színházi Élet, 1923/17)