Eredeti neve: Fleischer Ernő
Jómódú váradi polgárcsalád gyermeke. A nagy hírű premontrei szerzeteseknél kezdte tanulmányait, majd a jogakadémia hallgatója volt. A nagyváradi pezsgő szellemi élet és Ady költészete befolyásolták pályaválasztásában. Költőként indult, Eeső versei 1906-ban, A hétben jelentek meg. 1906-1914 között Nagyváradon újságíróként dolgozott. Szoros barátság fűzte Ady Endréhez, aki már diákkorában felismerte a tehetségét. Az ő tanácsára vette fel az Emőd Tamás nevet. 1908-ban, A Holnap című antológiában jelentek meg versei. Költészetét mértéktartó humor és visszafogott érzelmesség jellemezte. Az első világháború idején pacifista hangvételű verseivel aratta első nagy sikereit. 1914-ben a fővárosba költözött. Budapesten új oldaláról mutatkozott be, népszerű kabaréköltő lett. Még Nagyváradról ismerte Nagy Endrét, a magyar kabaré megteremtőjét, aki műsorának kupléit, sanzonjait szívesen íratta igazi költőkkel. Heltai, Babits és Ady is írt számára dalokat. Emőd ezen a téren felvette a versenyt a magyar irodalom legnagyobbjaival. Sanzonjai, kupléi a műfaj klasszikus darabjai. 1917-ben a Katona József Színház (Budapest) dramaturg titkára, 1922-től az Andrássy úti Színház, majd a Blaha Lujza Színház, 1925-1927 között ismét az Andrássy úti Színház művészeti igazgatója. 1927–1928 között az Új Színház igazgatója volt. Ezekben az években színházi szerzőként is működött. Több nagysikerű vígjátékot írt Török Rezső társaságában. A Gárdonyi regénye nyomán készült Ida regénye általános kritikai elismerést, a Két lány az utcán óriási közönségsikert aratott annak ellenére, hogy a jobboldali sajtó felháborodott hangú cikkekben támadta „erkölcstelen” témája miatt. Színdarabjai közül jónéhányat megfilmesítettek a harmincas években.
Filmjei:
- A tolonc, 1914. - prológus
- Lyon Lea, 1915. - prológus
- A paradicsom, 1915. - vers
- Pardon, tévedtem, 1915. - író
- Tetemrehívás, 1915. - prológus
- A nagymama, 1916. - prológus
- A föld rabjai, 1917. - író (Julcsa, Juliette, egyfelvonásos színdarab), a film elején látható
- Péntek este, 1922. - feliratok
- Csókolj meg, édes, 1932. - forgatókönyvíró és szereplő (Harsányi Zsolttal és Vadnai Lászlóval)
- Az aranyember, 1936. - dalszövegíró
- Fizessen nagysád! 1937. - író (Török Rezsővel)
- Harapós férj, 1938. - író (Török Rezsővel)
- Borcsa Amerikában, 1938. - író (Török Rezsővel)
- Két lány az uccán, 1939. - író (Török Rezsővel)