A FÖLD RABJAI

Tartalom

1913. Békességben él falujában özvegy Balogh András földműves gazda két lányával, a tizennyolc éves Julival és a tízéves Annussal. Egy tavaszi alkonyatkor, mikor hazafelé tartanak földjükről, ismerősök újságolják, hogy cirkusz érkezett a faluba. Az esti előadáson a falusi nép nevetve tapsol a bohócok mókájának, és csodálkozva bámulják a különböző hajmeresztő mutatványokat. Az előadás egyik fénypontja egy táncszám. Juli ábrándosan nézi a csinos táncos produkcióját, és elragadtatással tapsol neki. Néhány nap múlva Juli a vándorcirkusz sátrai előtt megy el. A táncmester szemet vet a csinos parasztlányra, megszólítja, és lassan beszélgetésbe elegyednek. Juli eleinte szemlesütve, félénken hallgatja a fiatalember bókoló szavait, de később bátrabb lesz, és ettől a naptól kezdve minden este találkoznak.  A fiatalember szép szavaival, sima modorával és ügyes fogásokkal elcsavarja a fiatal naiv lány fejét és rábírja, hogy szökjék el az apai háztól. Másnap reggel az öreg Balog kétségbeesve fedezi fel lánya eltűnését, napokig kutat utána, de semmi nyomra nem akad. Ezalatt Juli a táncossal a fővárosba érkezik, ahol egy szegényes házban bérelnek lakást. A fiatalember táncolni tanítja a lányt, hogy partnere lehessen egy táncszámban. Egy orfeumba szerződnek. Juli egy nap falubeliekkel találkozik, aki elcsodálkoznak elegáns öltözetén, s otthon elmesélik az öreg Balognak, hogy lányából puccos úri dáma lett. Julival napról-napra rosszabbul bánik partnere. Éjjel-nappal nehéz táncfigurákra tanítja, s ha elvéti a lépést üti-veri a szerencsétlent. A lány végül elhatározza, hogy megszökik kínzójától, és egy éjszakán, amíg a táncmester az orfeumban idegen nőkkel szórakozik, elhagyja a házat. Felkeres egy varieté ügynököt, aki Odesszába szerződteti. Sírva hagyja el az országot, a földet, ahol született. Évek telnek el, s az egyszerű falusi leányból „La belle Juliette” az orosz orfeum népszerű táncosnője lesz. Waralkoff Wladimir herceg beleszeret, és magával viszi taskenti kastélyába. Boldogan élnek, amíg egyszer csak vészes hírek szállingóznak a szerelmes pár fészke felé. A levegő tűzzel, az emberek lelke nyugtalansággal telik meg. Mintha mindenki előre érezné a nagy katasztrófát, amely be fog következni. Európa forrong. Lázad a népek vére. Kitör a világháború. A herceg, aki a cár gárdaezredének tartalékos kapitánya  a harctérre indul. Juliette egyedül marad a taskenti kastélyban, ahol egy szebb jövő reményének és a múlt emlékének él. Eltelik néhány hónap, és világháború rettenetes vérözönéből sebesülten érkezik meg Wlagyimir herceg. Juliette nagy odaadással és szeretettel ápolja. Ezalatt otthon a kis magyar faluban lassanként mindenki bevonul katonának, és már az öreg népfelkelőkre is szükség van. Balog András több öreg cimborájával bevonul ezredéhez, és a frontra megy, ahol deresedő fejjel éli végig a háború borzalmait, szenvedéseit. Ezalatt a taskenti kastélyban meggyógyul a herceg, és ezredétől kapott  hosszabb szabadságát szórakozással tölti. Mialatt  kint a frontokon vérfagyasztó harcokban pusztulnak el az emberek ezrei, a herceg kastélyában estélyeket ad, birtokán rókavadászatot rendez. Balog András az öreg katona többedmagával fogságba esik, és az orosz csapatok az ország belsejébe szállítják őket. Egy napon fogolytranszport érkezik a taskenti birtokra. Juliette a kastély ablakából nézi az elvonuló foglyokat, akik között rémülten fedezi fel apját. E pillanattól kezdve nincs nyugta. Lelkében rettenetes önvád ébred, és éjszakákon át álmatlanul hánykolódik ágyában. A herceg egy napon ismét estélyt ad, és Juliette nagy társasággal a parkban sétálva észreveszi fogoly apját, amint a munkából a barak felé igyekszik.  Juliette nem tud tovább uralkodni magán, és éjszaka amikor a vendégek elszéledtek, kiszökik a kastélyból, megvesztegeti az őröket, és meglátogatja apját. Az öreg Balog az első pillanatban nem ismeri meg  lányát fényes ruhájában, de később, amikor az  felfedi kilétét, hidegen kiutasítja a barakból. A lány könyörögve beszél apjával, és kéri, hogy jöjjön fel vele a kastélyba. Nem kell, hogy szenvedjen a többiek között a szalmaágyon, odafenn kap tiszta ruhát, finom lakást, fehér kenyeret. Az öreg konokul visszautasítja az ajánlatot. Ő együtt akar szenvedni a többivel. Neki nem kell attól a lánytól semmi, aki elhagyta az apját, a földet, ahol született, és a bűnös, gyalázatos élet karjaiba vetette magát. Juliette összetörve távozik. Hetek, hónapok múlnak, amíg egy napon felsőbb rendeletre kicserélik a rokkant és idősebb foglyokat. Az öreg Balog is bekerül  a kis transzportba, amelyet visszaküldenek Magyarországra. Az indulás hajnalán Juliette magára ölti régi parasztruháját, és elhagyja a kastélyt. Otthagyja szerelmét, a gazdagságot, a boldogságot, a jólétet, és megy a hazatérő foglyok után. Visszahúzza őt a föld, melynek rögeihez tapad a lelke, amelynek rabjává lett, amikor világra jött… Egy év múlva egy tavaszi hajnalon már együtt szántja a földet az apjával a megtért leány, és a felkelő nap csillogva szórja rájuk sugarait.

Short English content: The daughter of the farmer Balogh András, Juli, is confused by the sight of a circus, she leaves her native village secretly and enters into an engagement with the dance master at a night club in the capital. Her seducer tortures her with dancing drills even during the night, what is more, he beats her. She escapes from her tormentor one night and enters into engagement in Russia. Juli becomes Juliette, and soon we can see her again on the Tashkent property of a prince, where she lives in luxury. In the meantime, war breaks out. Prisoners are brought into the castle. Juli discovers her own father among them, but he does not forgive her for bringing shame on him. One day, as the exchanged prisoners set off for their homeland in the morning fog, Juliette dresses up in the old clothes of Juli, braids her hair and leaves everything, riches and love behind, to return to the land, "which her soul became a prisoner of in the very moment she was born".

Érdekességek

• A film elején Békeffi László és Emőd Tamás látható, cigarettáznak.

Galéria

Vélemények

„A föld rabjai a címe annak a mesteri koncepciójú, drámai mélységekben bővelkedő magyar filmnek, melyet Ernőd Tamás és Békeffy László szcenáriuma alapján a Pallas-filmgyár dolgozott fel. A magyar föld erejét ecseteli megrázó képekben. A szibériai fogságban sínylődő öreg magyar népfelkelő találkozik a leányával, aki vengerka lett ... Ez az ütközőpontja a drámának, amely megnyugtató akkorddal végződik. A föld rabjai, akiket a világégés kizökkentett, ismét találkoznak az eke szarvánál és a megtaposott, sokat szenvedett emberek ajkáról ismét felhangzik a szántóvetők vidám dala. A filmet, melynek különös érdekessége, hogy Lábas Juci, a Király-szinház ünnepelt művésznőié játssza a női főszerepét, az Uránia vetíti vászonra e hó 29-én és 30-án, szerdán és csütörtökön." (A mozi (Miskolc), 1920/2, szeptember 25.)