Illés Jenő | rendező (filmrész) |
Sándor József | rendező (színpadi rész) |
Fritz Schönhoff | író |
Emőd Tamás | fordította, átdolgozta |
Káldory István | zene |
Erdélyi Géza | zene |
Erdélyi Géza | koreográfia |
Erdélyi Géza | Báró Reszketeg Géza |
Kiss Rózsi | Kiss Rózsika, moziszínésznő |
Sándor József | Sándor József, jómódú |
Kiss Mariska | Sándor Mariska, a húga, szintén jómódú |
Caligari II. táncfenomén | |
Gellért Lajos | Nick Paccer detektív |
Lénárd Béla | rendező |
Kárpáti Sándor | színész |
Sáfrány Vilmos | lengyel nemes |
László Imre | Dagadt Tóni, iszákos |
Fodor Aladár | producer |
Fröhlich János | producer |
Kino-Riport | gyártó cég |
Projectograph | forgalmazó cég |
1915 | bemutató |
1915. szeptember | debreceni bemutató |
1922. május 15. (Tivoli) | repríz |
162/1922 | cenzúra |
Némafilm. Filmből és színpadi jelenetekből álló filmszkeccs. A filmrész néma, 35 mm-es, hossza a 162/1922 sz. cenzúra irat szerint: 558 m
Az MNFA gyűjteményében Magánnyomozó/Magándetektív címen nyilvántartott töredék feltehetőleg a filmszkeccs filmrészének töredéke. A film adatai az alábbi forrásokból származnak:
Sándor József, a filmíró filmdrámán dolgozik. Rózsika, a filmszínésznő, éppen filmfelvételen vesz részt báró Reszketeg Gézával, amikor szerep szerint Rózsikának balról kell jönnie, a bárónak a gép előtt elébe kell toppannia és egy cuppanós csókot kell nyomnia Rózsika arcára. A véletlen játéka azonban úgy hozta, hogy a korzón sétálók közül toppan egy hölgy a báró elé, Mariska, Sándor József húga, s a báró, aki se hall, se lát, csak szerepére gondol, Mariskát csókolja meg Rózsika helyett. Mariska kétségbeesetten siet haza és elbeszéli fivérének a kalandot, aki szörnyű haragra gerjed és elhatározza, hogy nyomozást indít a szemtelen szoknyavadász után, akinek nevét Mariska nem tudja megmondani. Megbízza Nick Paccert, a zseniális detektívet, hogy nyomozza ki, hogy ki volt az a vakmerő férfi, aki a húgát megcsókolta. Paccer akcióba is lép, de minden iparkodása balul üt ki. Végre mégis megtörténik a leleplezés és pedig akként, hogy egy moziban meglátják a felvételt, amely a báróról és Mariskáról készült. A tragédia azonban, amellyel a leány bátyja minduntalan fenyegetőzött, s amelytől a színész úgy félt, elmarad. Mert a leány nem is nagyon haragudott a csókért, s minthogy a színésszel kölcsönösen megértik egymást, a véletlen csók házassághoz vezet. Sőt nem is egyhez, hanem kettőhöz, mert a leány bátyja a nyomozás során egy kedves filmszínésznővel találkozott s az ő útjuk is az anyakönyvvezetőhöz visz.
A film elkészüléséről a Mozihét 1915. augustus 29-i száma rövid hírben számol be: "Pardon tévedtem! Egy kitűnő és nagyon mulatságos moziszkeccs cime ez, amelynek felvételeit most fejezte be Illés Jenő felügyelete alatt a Kinoriport. A szkeccset németből Ernőd Tamás, a kitűnő fiatal iró fordította. A szkeccs legközelebb egyik előkelő fővárosi mozinkban kerül színre. (Mozihét, 1915/29)
A film bemutatójának időpontját és helyét nem sikerült kideríteni, de hogy valóban elkészült és vetítették, arról a Színházi Élet 1915. október 17-i számában megjelent hír tanuskodik: "Jótékony célú matiné lesz okt. 17. d. e. az Urániában. A rendezőség élén gróf Teleky Sándor, báró Rudnyánszky Imre és dr. Dános Árpád állanak. Szereplők R. Gombaszögi Frida, Haraszti Mici, Nagy Teréz, Kökény Ilona, Hegedűs Ferenc, Chorin Géza stb. A matiné műsorán a magánszámokon kívül a „Pardon tévedtem" cimü mulatságos szkeccs is szerepel, melynek főszerepét a kitűnő Gellért Lajos játssza. A jövedelmet a lábadozó otthon javára fordítják." (Színházi Élet, 1915/7)
Caligári a táncfenomén a szkeccs 1915-ös előadásain még nem szerepelt.
A szkeccs 1922-es reprízéről jelent meg a következő hír: (Csodás műsor kerül bemutatásra) hétfőtől a Tivoliban. Caligári, a táncfenomén és Sándor Jőzsef, az Apolló-Szinpad tagja, lép fel személyesen a Pardon, tévedtem! cimű Kacagtató bohózatos mókás filmszkeccsben. Caligári csodás akrobatikus és stepptáncai általános feltűnést és csodálatot fognak kelteni. (Pesti Hírlap, 1922. május 14.)