Pályáját újságíróként kezdte. Több lap kötelékében dolgozott és neve hamar ismertté vált a szakmában. Legtovább a Pesti Napló rendőri rovatvezetőjeként működött. A riporteri karnak egyik legszínesebb, legvállalkozóbb szellemű egyénisége volt, aki harcos cikkei miatt nemegyszer szerepelt sajtóperekben vádlottként. Egy ízben azzal vonta magára a figyelmet, hogy csavargónak öltözve bezáratta magát a toloncházba és aztán viszontagságos élményeiről érdekes, hosszú tudósításban számolt be.
„A „Polgár“ című lap rendőri riportere Fodor Aladár karácsonyra cikket akart írni lapjának a rendőrségi fogházakról. Csavargónak öltözködött és a sógorával följelenttette magát. A rendőrség le is tartóztatta és alkalmat adott az ötletes riporternek, hogy három napig tanulmányozza a fogházat. Tegnap átkísérték a törvényszéki fogházba. A riporter Piotsek vizsgálóbíró előtt bevallotta, hogy ö nem tolvaj, csupán „tanulmányúton“ van. A vizsgálóbíró, miután meggyőződött, hogy nem komoly tolvajjal van dolga, el is rendelte szabadon bocsájtását. Ekkor azonban az ügyészség komoly fordulatot adott a tréfának. Felfolyamodást jelentett be a szabadon bocsájtást elrendelő végzés ellen, azon az alapon, hogy Fodor Aladár közokirathamisitást követett el, mert a rendőrségen felvett jegyzőkönyvbe valótlan adatokat mondott be, a rendőrség előtt ugyanis Fuchs Árminnak mondta magát. A riportert kellemetlenül érintette a tréfa komoly fordulata s védője, dr. Pető Sándor útján sürgős előterjesztést adott be a vádtanácshoz szabadlábra helyezése iránt. A vádtanács ma délben foglalkozott az előterjesztéssel s elrendelte a riporter szabadlábra helyezését.” (Pesti Napló, 1906. december 22.)
Fodor Aladárt a tízes évek elején az új médium, a film lehetőségei kezdték érdekelni. Első filmjét (Tüzet kérek! Egy rendőri tudósító élményei), melyet az első magyar műfilmként hirdettek, a Projectograph vállalatnál készítette. A Budapesti Hírlap beszámolója szerint az Apolló moziban 1912. május 10-én tartott bemutatón „a fővárosi életkép igen megnyerte a közönség tetszését”. A film forgatókönyvét Fröhlich János írta, akivel Fodor Aladár másfél évvel később, 1913 őszén megalapította a Kino-Riport nevű filmvállalatot, mely fontos tényezője lett a magyar filmipar föllendülésének. A vállalat fő célkitűzése, hogy a külföldi film-újságok módjára, heti aktualitásokat vigyen vászonra. A filmkészítés hőskorszaka volt ez, amikor még számos nehézségbe ütközött egy filmfelvétel elkészítése. A Kino-Riport híradó első számának felvétele során, a következő eseményről számoltak be a napilapok: „Ma délután két óra tájban kínos botrány történt a parlament előtt. Fodor Aladár újságíró a miniszteri lejáró ajtaja előtt a Kinoriport-vállalata számára mozifölvételt akart készíteni a távozó miniszterekről. Jánossy Béla ügyeletes rendőrfelügyelő megtiltotta Fodornak a fotográfozást. Az ujságiró jogára való hivatkozással kijelentette, hogy a fényképezést folytatja, mert erre neki engedelme van. Fodor Aladár és a rendőrfelügyelő között szóváltás támadt, amelyet Jánossy eléggé el nem itélhetően és minden jogos ok fönforgása nélkül azzal fejezett be, hogy az újságírót megkötöztette és rendőrökkel bekisértette az ötödik kerületi kapitányságra. A megkötözött ujságiró a kapitányság kapujában véletlenül találkozott Marinovich Jenő dr. rendőrtanácsossal, a bűnügyi osztály vezetőjével, aki az újságírót nyomban megszabadította kötelékeitől és elrendelte azonnal való szabadonbocsátását. Fodor Aladár ezután kocsira ült, behajtatott a főkapitányságra, ahol Peregriny Sándor ügyeletes rendőrtanácsos előtt följelentést tett Jánossy Béla rendőrfelügyelő ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. Fodorral, valamint a társaságában volt Sterk (Szőnyi) Lajos mozi-operatőrrel jegyzőkönyvet vettek föl s az eset többi tanúit holnapra megidézték a főkapitányságra. Az esetről nyomban értesítették Boda Dezső dr. főkapitányt is, aki elítélően nyilatkozott Jánossy eljárásáról és elrendelte ellene a fegyelmi vizsgálatot…” (Budapesti Hírlap 1913. november 6.)
A Kino-Riport filmhíradójának első száma ennek ellenére elkészült és 1913. november 17-én nagy sikerrel mutatták be a főváros több mozijában (az első, ma már nem létező filmhíradó tartalma: Margitszigeti kártya klub, A nagybeteg Kossuth Ferenc, Härtl Lujza zenekara, A kémek, A megkötözött Kino-Riport cimű felvételek és egyéb apróságok). Ezzel Fodor Aladár végleg búcsút mondott a hagyományos újságírói pályájának, hogy minden idejét és tehetségét a filmgyártásnak és a fotóriportázsnak szentelje. A háború során, mint a bécsi Kriegsarchivhoz beosztott filmriporter, őrmesteri rangban járta a harctereket és az újságíró éleslátásával, a filmriporter szakértelmével rögzítette a harctéri eseményeket. A vállalat később a játékfilmgyártásban is szerepet vállalt, rövid és hosszú játékfilmeket, filmszkeccseket is készített, melyek közül többet Fodor Aladár rendezett. Pályája csúcsán, Bécsben, ahová néhány napra utazott, tüdőgyuladást kapott, kórházba került és kétnapi betegség után meghalt. Korai váratlan halála mind a filmes, mind az újságírói szakmát megrendítette.
„Fodor Aladárnak, a Bécsben hirtelen elhunyt kiváló újságírónak holttestét ma reggel Budapestre hozták. Temetése holnap, szerdán, délután 4 órakor lesz a rákoskeresztúri izr. temető halottasházából, A Chevra Kadisa díszsírhelyet ajánlott fel. A temetésen, melyet a Budapesti. Újságírók Egyesülete rendez, testületileg fognak megjelenni a rendőri sajtóiroda tagjai, akiknek nevében Tarján Vilmos búcsúztatja el az elhunytat. A Kriegspressequartier (sajtóhadiszállás) nevében Löwenstein százados mond búcsúztatót. Ezenkívül a Magyar Kinematográfusok Országos Egyesülete is képviseltetni fogja magát.” (Az Újság, 1918. július 10.)
Producer:
- Tüzet kérek! / A pesti riporter /Egy rendőri tudósító élményeiből/ (1912)
- A 300 éves ember (1914)
- Pufi (Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből?) (1914)
- A budai szenzációs rablógyilkosság (1914)
- A nagyhöflányi fenevad vérengzése (1914)
- Belgrád bevétele (1914)
- Böském (1914)
- Szerbia hadat üzen (1914)
- A 300 éves ember (1914)
- Egy hétig a trónörökös pár kíséretében (1915, dokumentumfilm)
- Csonkaművész (1917. dokumentumfilm)
- Pufi cipőt próbál (1914, rövid)
- Fikszírozzák a feleségem (1914)
- Hőseink diadalútja Galíciában (1915)
- Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért (1915)
- Magyarország a világháborúban (1916)
- Muki, a szoknyavadász (1916, rövid)
- Fogat fogért (1916, rövid)
- Szépségverseny Siófokon (1917. dokumentumfilm)
- Árvák imája (1922)
Rendező:
- Tüzet kérek! / A pesti riporter /Egy rendőri tudósító élményeiből/ (1912)
- A 2000 éves férfi (1912) Szekula Jenővel
- Pufi (Hogyan lett ünnepelt hős egy jámbor pesti férjből?) (1914)
- Böském (1914)
- Szerbia hadat üzen (1914)
- A 300 éves ember (1914)
- Fikszírozzák a feleségem (1914) egyes források szerint Kertész Mihály
- Az ezüst kecske (1916)
- IV. Károly megkoronázása (1916)
Forgatókönyvíró:
- Az ezüst kecske (1916)
- A 2000 éves férfi (1912) Szekula Jenővel
Operatőr:
Szereplő:
- Tüzet kérek! / A pesti riporter /Egy rendőri tudósító élményeiből/ (1912)
Operatőr:
- IV. Károly megkoronázása (1916)
Forrás: Nemeskürty István A mozgóképtől a filmművészetig (Bp., 1961).♦ Castiglione-Székely: Filmlexikon ♦ korabeli napilapok
