A CSODADOKTOR

Tartalom

A delejfalvai fürdőt, melynek tulajdonosai, Bardóczék – mióta egyetlen leányuk Klárika kicsiny korában eltűnt, – csak szomorú emlékeiknek élnek, a tönkremenés fenyegeti. Meglátogatja őket  barátjuk, Römök papa, s felajánlja nekik, hogy Delejfalvából világfürdőt csinál, ha a haszon felét csúnya lánya, Malvinka kapja hozományul. Nyomban hirdetést tesz közzé a fürdőorvosi állásra, s a kiválasztott köteles Malvinkát nőül venni. A pesti „Kék tehén” mulatóban pincér, konferanszié és táncos egy személyben az örökké vidám Marci, ki szerelmes a társulat primadonnájába, a kis Dollyba, aki viszontszereti. A lányra, kit egy jóságos özvegyasszony nevelt fel, s kísér mindenhova, a konkurens varieté  tulajdonosa, Steiger Jeromos is szemet vetett, s feleségül akarja venni. Marcit főnökének leánya, Amanda, a hatalmas erőművésznő is szereti, és olyan helyzetbe hozza, hogy nemcsak Dolly szakít szegény fiúval, hanem még főnöke is elbocsátja. Az állástalan fiatalembernek kezébe kerül Römök papa hirdetése és kétségbeesésében jelentkezik a fürdőorvosi állásra. A csúnya Malvinka első látásra beleszeret, s hiába minden szökési kísérlete, nem ereszti többé. Marcinak sejtelme sincs az orvostudományról, és elképesztő módon kezeli betegeit. Csakhamar csodadoktori híre támad, s a vendégek csak úgy tódulnak Delejfalvára. Amanda is eljön, sőt nemsokára Dolly is, ki közben bosszúból Steiger menyasszonya lett. Marci megpróbálja  meggyőzni szerelmét ártatlanságáról, de a látszat ismét ellene szól, s egyre jobban befeketíti őt Dolly szemében. Végül tisztázódnak a félreértések, és sikerül kibékítenie a lányt. A fürdőhelyen szépségversenyt rendeznek. Marci rábeszélésére Dolly is indul, és ő nyeri meg a százmillió koronás első díjat.  Már úgy tűnik semmi sem állhat a boldogságuk útjába, de ekkor megjelenik Römök papa, akinek tudomására jutott, hogy Marci csak bitorolja az orvosi címet. Rendőrséggel fenyegetőzve anyakönyvezető elé kényszeríti szegény fiút a csúnya Malvinkával. A szertartás folyik, a vőlegény már éppen az igen kimondására készül, de mikor kiderül, hogy Dolly tulajdonképpen Bardóczék elveszettnek hitt leánykája, Marci otthagy csapot-papot, és boldogan fut Bardóczékhoz, kik hajlandók hozzáadni megkerült lányukat.

Érdekességek

• Szerepelt a filmben Zoli bohóc (Hirsch Zoltán). "Óriási kacagás között kiséri a strand népe a kis Zolit és nejét, akiket két hatalmas kétszázkilós gyermekkel áldott meg a — filmszcenárium. Heller úr, Zoli kétszázkilós fia és filmbeli testvére, a hasonló dr. Nagyné természetesen kisfiú-, illetve kisleányruhában állnak Zoliék mögött. Zolit elfogja az apai gyengédség és meg akarja csókolni „kicsinyeit". Ez nem megy olyan könnyen, Létrával mászik fel saját kisleányához." (Színházi Élet, 1926/39)
• A filmben 60 fürdőruhás lány statisztált.
• Már hetekkel a premier előtt számos figyelemfelkeltő keretes hirdetés jelent meg a napilapokban.

Galéria

Vélemények

"Érdekes és jól sikerült kísérlet ez a film, amely azonkívül, hogy a kacagtató vígjátékok minden hatásos eszközét felvonultatja, át van szőve burleszk elemekkel is, amelyek eddig az amerikai filmgyártásnak voltak specialitásai. Rátkai Márton ebben a filmsze-repben néha chaplini és buster keatoni magaslatokig ér el. Ő a delejfalvi csodadoktor, aki egyszerű pincér létére úgy kerül ebbe a tudományos pozicióba, hogy apróhirdetések útján Delejfalva fürdőorvost keres, a szerződtetési feltétel pedig az, hogy a doktornak nőül kell vennie a fürdő tulajdonosának világcsúnya leányát. A ravasz pincér, aki egy kis táncosnőbe (ezt a szerepet Székely Ibolyka, a mult évi pünkösdi szépségverseny királynője játssza) szerelmes, húzza-halasztja a házasságot, mert az a terve, hogy sok pénzt keres össze és aztán nőül veszi a táncosnőt. Mindez sziporkázó ötletű jelenetek kifogyhatatlan hosszú során keresztül történik és végeredményül a mulattatásnak és látványosságnak olyan pompás egyvelegét kapjuk, amely messze túltesz a szokványos filmbohózatok nyújtotta gyönyörűségen." (Tolnai Világlapja, 1926/52)

"A magyar filmgyártás történetében egészen új korszakot jelent az az ötletes és érdekes burleszkfilm. amely népszerű magyar színészek közreműködésével készült el, Mihály István scenáriumáiból. Csodadoktor a film címe és a film négy főszerepét Rátkay Márton, Székely Ibolya. Vaszary Piri és Radó Sándor játsszák. Radó Sándor és Vaszary Piri most játszanak először filmen, Szé-kely Ibolya, a Színházi Élet pünkösdi királynője pedig ebben a filmben arrivált moziprimadonnává." (Színházi Élet, 1926/52)

Lengyel Menyhért: "Az ördög mátkája és a Csodadoktor. Mind a kettő most fut — a mozikban.
Istenem, nem remekművek. Nincsenek a technika ama fokán, mellyel az amerikai és a német filmek dicsekedhetnek. De mégis — vannak, élnek peregnek és a mi színészeink játszanak bennük és megvan irántuk az érdeklődés. ... Ez itt a legnagyobb eredmény. Hogy a magyar film iránt, ha formába fog jutni, épp olyan nagy lesz az érdeklődés, mint a magyar színdarab iránt. És amit talán fotótechnikában még nem tud utána csinálni a külföldnek — azt behozza azzal, hogy a mi íróink és színészeink játéka nekünk hasonlíthatatlanul érdekesebb, mint a hideg idegen csillagoké.
A film szempontjából olyan ez a magyar talaj, mint a müveletlen, gazos magyar ugar, amelyen régen nem gazdálkodtak. Elhagyatottnak látszik és sivárnak, de amint belevágják az ekét, a pihent föld csodálatos termést ígér. A filmtehetségek egész sora fog itt rövidesen kibontakozni.
Ebben a két uj magyar filmben mindjárt két elsőrangú filmszínészi talentum bukkant elő. Somogyi Bogyó az „Ördög mátkájá' -ban. Lélekkel teljes arc- és szemkifejező játék. Nagy ígérete a magyar film játszásnak. És Vaszary Piroska a „Csodadoktor"-ban - a legjobb filmkomika.
Első villanásra őket ajándékozta nekünk a magyar film." (Színházi Élet, 1927/4)

"A Csodadoktor valamennyi szereplője kitűnősége a magyar színjátszásnak. Az egyes szerepekben Vaszary Piroskát, a Nemzeti Színház nagyszerű kómikai vénájú fiatal művésznőjét, Báthory Gizát, a Magyar Szinház művésznőjét, Vendrey Ferencet, Radó Sándort, az ismert komikust, Béla Miklóst, a Vígszínház tagját ismerjük fel. Egy Zoro és Huru imitációban példátlanul mulatságosak az ifjú Latabár és Várnai Jenő. A Csodadoktort, amely iránt már a külföldi filmvállalatok is érdeklődnek, Major Dezső rendezte, Major Henriknek, a világhírű magyar karikaturistának testvérbátyja, aki eddig Bécsben és Berlinben rendezett nagysikerű filmeket. A fotográfiákat Vanicsek János készítette, a legjobb magyar operatőrök egyike, aki ebben a minőségben évekig dolgozott a párisi Pathé-gyárnál. A film díszleteit Básthy István tervezte, aki ismert színpadi szcenikusa a fővárosi színházaknak. Kétségtelen, hogy nagy-nagy siker fogja nyomon kísérni Mihály István és Rálkai filmvígjátékát, amely január 8-án kerül a közönség elé a Kamara, Corvin Orion és Capitol színházakban." (Tolnai Világlapja, 1926/52)