Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 5 felvonásos, hossza a 280/1923 számú O.M.B. határozat szerint: 2243 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozi és Film, 1923/49
- Színházi Élet, 1923/49
- Budapesti Hírlap, 1923. november 15.
- Belügyi Közlöny, 1923/59. 2178. p.;
- Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 73. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 174. p.
Tartalom
A két és fél jómadár, az öreg Horo, a hórihorgas Zuru és a törpe Zoli nem épp a legbecsületesebb úton jár. Elcsábítják a kis Magdát, ki Horo régen eltűnt leányának szakasztott mása. A kislány feltalálja magát, és ráncba szedi a jómadarakat. Horo, az egykori balett-táncos táncosnővé képezi Magdust, s miután a lányka első fellépésével óriási sikert arat, visszatér a szüleihez.
Vélemények
„A Royal Apollóban a Projectograph bemutatóján megismerkedtünk a magyar filmgyártás legújabb termékével, Deésy Alfréd filmjével, amelynek Két és fél jómadár a cime. A legkisebb jómadár szerepében igazán megilleti a dicséret és az elismerés a bájos Schick Magdát, akit eddig csak mint kitűnő táncművésznőt ismertünk, de most alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy filmprimadonnának is elsőrangú. Kivüle Ujváry Lajos és Vendrey Ferenc, mint Zoro és Huru, Kiss Ferenc, Zoli bohóc, Bercelly Magda, Balla Kálmán és Ujhelyiné társaságában vitték sikerre a filmet.” (Színházi Élet, 1923/49)
„…A két és fél jómadár magyar alkotás. A közönség, amely a két külföldi fimet harsány kacagással fogadta, rendkívül érdeklődéssel figyelte a romantikus meséjű, de humoros részletekben sem szűkölködő magyar filmet. A darabot Deésy Alfréd írta és rendezte. A kitűnő együttesből első helyen kell megemlíteni Bolbaa Karolát. Bolbaa Karola temperamentumos művésznő, élénk és kifejező arcjátékkal, akinek mind előnyös termete, mind üde fiatalsága teljes egészében meghódította a közönséget. A darab többi főszereplői Schick Magda, a talentumos kis gyermekszínésznő, Kiss Ferenc, Vendrey, Ujváry, Zoli, Bércély Magda és Balla Kálmán régi kipróbált művészetükkel vitték diadalra a darabot.” (Budapesti Hírlap, 1923. november 15.)