BOB HERCEG

Tartalom

György királyfi hűséges kísérőjével, Pomponiusszal csavargónak öltözve járja Londont és látogatja szerelmesét, Annienak, a kis polgárlánynak udvarol. A szép Annienak azonban a gazdag borbély Plumpuding is udvarol. György a születésnapja alkalmából meghallgatja a polgárok panaszát. Megjelenik színe előtt többek között Plumpuding, a borbély is a menyasszonyával, Annie-val. A borbély panaszt emel egy Bob nevű csavargó ellen, aki mindenfajta csellel megakadályozza esküvőjét. A lány és édesapja felismerik a királyfiban Bobot, de az elhiteti velük, hogy ő csak csodálatos hasonmása a csavargónak, majd elrendeli a lány és a borbély házasságának megtartását. Magában viszont elhatározza, hogy ezt a frigyet mindenképpen megakadályozza. Az esküvő napján megjelenik a templom előtt, és elállja a borbély és Annie útját. Az utca népe a fiatalember mellé áll, és elűzi a borbélyt. György a zűrzavarban megszökteti Annie-t, de nem jutnak messzire, mert a királynő és kísérete feltartóztatják őket.  A gárdisták leleplezik, hogy ő a királyfi. Mostmár, mint királyfi kéri meg Annie kezét, de a szegény csavargóba szerelmes lány, nem tartja magát méltónak a királyfi szerelmére, s ezért nemet mond. Ekkor György visszatér a palotában és szomorúan beleegyezik az anyja által kitervelt házasságba Viktória hercegnővel. Kiderül azonban, hogy a hercegnő titokban Lancaster herceggel folytat bűnös viszonyt, és csak hiúságból akar hozzámenni a királyfihoz. A botrány jó alkalom a királynő szívének meglágyítására, aki végül belátja, hogy jobb egy boldog trónörökös, mint egy boldogtalan. Magához kéreti és fiához vezeti Annie-t. Ekkor Pomponius leleplezi, hogy Annie voltaképpen királyi vér, a száműzött Montieury gróf és Erzsébet hercegnő gyermeke, így most más semmi akadálya sincs a házasságnak.

Érdekességek

• „A Bob herceg filmje a törvényszék előtt (A Világ tudósítójától.) A Bob herceget ezt a régi operettet is elérte a közös sors: a bíróság elött kellett számot adnia tetteiért. Nem vétett valami különöset a herceg, a baj mindössze abból származott, hogy ketten is akarták mozivászonra vinni az operetthös viselt dolgait. A szövegírók — Martos Ferenc és Bakonyi Károly — ugyanis 1902-ben szerződést kötöttek a Bárd Ferenc és Fia zeneműkiadó céggel az operett szövegére vonatkozólag és e szerződés alapján a Bárd-cég megállapodott egy filmgyárral, amely a Bob herceg-ből filmdarabot akart készíteni. Az előkészületek már meg is történtek, amikor váratlanul egy másik filmgyár, a Lux-filmgyár bemutatta a Bob hercegből készült filmet. Erre a Bárd-cég, amely nem a Luxnak adta el a filmesítési jogot, jogbitorlás címén pert indított a Lux-filmgyár ellen.” (Világ, 1925. május 6.)
• „a Kúria a szerdai tárgyaláson elutasította a Bárd-céget kártérítési keresetével és a perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet megokolásában kimondta a Kúria, hogy a Bárd-cég 200 koronáért csak a szövegkönyv anyagdíjait szerezte meg, ezt is csak a vidéki színházak részére. Magát a szerzői jogot a Bárd-cég nem szerezte meg a létrejött szerződéssel és így nem volt joga ahhoz, hogy a filmesítésről rendelkezzék.” (Pesti Napló, 1926. november 18.)

Galéria

Vélemények

„A Corso hétfőn mutatja be a magyar operettirodalom egyik büszkeséget, a Bob herceget. A Bakonyi— Martos— Huszka operett annak idején hallatlan nagy sikert avatott a Népszínházban és ugyanilyen siker reményében mutatja azt most be a filmen a Corso is. A filmet a Lux filmgyár készítette s a darabot Falk Richárd alkalmazta filmre és Lázár Lajos dr. rendezte. A Bob herceg jelenetei egytől-egyig érdekesen és híven adják vissza az operett minden szépségét, a melynek hatását még fokozza a rég hallott bűbájos melódiák zenéje. A darabban Erdélyi Géza dr., Vendrey Ferenc, Boross Géza, Zala Lili, Dénes Rózsi és Jászonyi Ria játsszák a főszerepeket.” (Budapesti Hírlap, 1918. december 8.)