A SZERELEM MINDENT LEGYŐZ

Omnia vincit amor (alcím), Minden poklokon keresztül (alcím változat), A sas útja (címváltozat), Love surmonts every obstacle / Through the Hell / The Eagle’s Way (angol címfordítás)

Alkotók

Márkus László rendező
Ethel May Dell író (regény: The Way of an Eagle 1911)
Vajda László forgatókönyvíró
Márkus László forgatókönyvíró

Szereplők

Lenkeffy Ica Edith Grandais
Fenyő Emil Joe Black
Nagy Adorján  
Eszterházy Ágnes  
Abonyi Tivadar  
Lázár Gida Edith kisfia 
Csiszér Arthur  

Technikai stáb

Escher Károly operatőr

Produkciós stáb

Roboz Aladár producer
Gelléri Miklós producer
Égőd Andor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Korona Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Korona Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1920. november 23. (Omnia) szakmai bemutató 
1921. február 28. (Omnia, Tivoli), bemutató
198/1920, 2680 méter cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 6 felvonásos, hossza a 198/1920 dzámú O.M.B. határozat szerint 2680 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1920/ 41 (utolsó simítások); 1921/3
  • Mozihét, 1920/41, 48 (sajtóbemutatóról), 51, 52. 1ö21/8, 9-10
  • Mozgófénykép Híradó, 1920/ 48 (sajtóbemutatóról), 1921/1
  • Színházi Élet, 1920/50, 1921/9; Világ, 1921. február 27.
  • Pesti Hírlap, 1920. november 24.
  • Belügyi Közlöny, 1921/3. 81. p.; 1921/9
  • 8 Órai Újság, 1921. március 6.
  • Színház és Divat, 1921/7
  • Filmművészeti Évkönyv, 1921. (Szerk: Lajta Andor) 77. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 60. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  359. p.

Tartalom

Dél-Szudánban fellázadnak a bennszülöttek, s körülzárják az angolok határszéli erődjét. A végveszély pillanatában Grandais tábornok, a parancsnok Joe Black kapitányra bízza lányát, Edithet, hogy az erődből kimentse. Megígérteti a kapitánnyal, hogy agyonlövi lányát, ha az a bennszülöttek kezére kerülne. A férfi teljesíti megbízatását, sikeresen kiviszi a lányt az erődből, hol a biztos halál várna rájuk. A pusztaságban, a veszélytől megmenekülvén nem tud ellenállni a karjában eszméletlenül heverő gyönyörű Edith csábító látványának. Elragadja a szenvedély, és magáévá teszi a lányt. Bűnét megbánja, megkéri a kezét. A kétségbeesett lány hozzámegy, de az esküvő után eltaszítja magától a bűnös férfit. Joe visszatér az afrikai harcmezőkre, s a halált keresi.  Megsebesül és fogságba esik, s hamarosan halálhírét hozzák Edith-nek. Az asszony a világtól elzárva bűnben fogant gyermeke nevelésének szenteli életét. Joe közben megszökik a fogságból, hosszú viszontagságok után hazatér, álöltözetben bujkál a háza körül, s mint őrangyal figyeli szerelme és kisfia sorsát. Edith-nek Cornet Richard udvarol. Mikor Joe megbizonyosodik arról, hogy az asszony is vonzódik a szép ifjúhoz, elhatározza, hogy félreáll. Ekkor azonban megtudja, hogy Richard méltatlan Edith szerelmére, mert szeretője van. Leveti inkognitóját, és megakadályozza a házasságot. Edith szívében ekkor felébred a szerelem sokat szenvedett, vezeklő férje iránt, aki ezerszer megbűnhődött vétkéért. Megbocsát neki, és Joe végre megölelheti gyermekét és gyermeke anyját.

Galéria

Vélemények

„Abban a nemes versenyben, mely az utóbbi időben olyan lázasan folyik a magyar filmgyárak között, elsőrendűen veszi ki részét a Korona-filmgyár, amely a legszebb, legtalentumosabb és legkedveltebb magyar mozisztárok egyikével, LenkeffyIcával a főszerepben egy egész sorozat film elkészítését vette tervbe. Ennek a szériának legújabb darabját mutatta be a Koronakedden az Omniában. Előkelő meghívott szakközönség jött el az eseménynek ígérkező zártkörű előadásra, mely a fokozott kíváncsi érdeklődést teljes mértékben kielégítette. A lepergett film, A szerelem mindent legyőz (Amor omnia vincit) a fejlődése legszebb idejét élő hazai kinematografia igazi reprezentáns alkotása, amelynek főpróbabeli sikere leírhatatlan zajos volt. A tetszés legőszintébb jeleivel fogadta a megjelent publikum a kitűnő újdonságot. Minden izében tökéletes művészi munka ez a film. VajdaLászló, a darab szövegkönyv írója valóban remekelt ezúttal. Meséje a legérdekesebbek közül való, fordulatai és ötletei frissek, hatásosak. Nem bocsátkozunk e helyen a film cselekményének ismertetésébe. A mese annyira érdekfeszítő és frappáns, hogy azt filmen kell látni, aminthogy meg is fogja nézni ezt a filmet mindenki, aki rajongo híve a mozinak, specialiter a magyar filmnek. Márkus László rendezte a filmet. Az univerzális tehetségű művészember, a magyar film régi fejlesztője, ápolója, aki már több ízben demonstrálta nagyszerű képességeit, ez alkalommal olyat alkotott, amely a legjobb hazai filmrendezők sorába állítja őt. Megoldásai ötletei kifogyhatatlanok és teljesen újak, stílusossága, amely a film minden méteréből szembetűnően kiérezhető, mindenkit meglepett. Vérbeli művészember, a film alapos ismerője Márkus László, aki ezzel a filmjével maradandó emlékűt produkált. A szereplőkről szólva mindenekelőtt LenkeffyIcáról kell szólnunk. Az ő ragyogó szépsége, kiváló talentuma, hallatlan rutinja talán meg sohasem jutott annyira érvényre, mint ezen a legújabb filmjén, amelynek főszerepében a film ábrázolás iskolapéldáját mutatta be. A többi szereplők közül FenyőEmil nyújtott különösképpen bravúros alakítást. EszterházyAnikó és AbonyiTivadar kisebb szerepekben igen jók voltak. (Mozihét, 1920/48) 

„A két tehetséges és agilis igazgató: Roboz Aladár és Égőd Andor vezetése alatt álló vállalat eddigi képeivel már nagy sikereket ért el és az a magas vonalú lendület, amellyel tovább halad, sejtetni engedi, hogy hamarosan a magyar filmipar egyik jelentős, vezető tényezője lesz. [...]A darab legnagyobb erőssége kétségtelenül a bájos és tehetséges R. Lenkeffy Ica, aki szerepeben ragyogó tehetségének egész gazdagságát érvényesíti; mellette a sikerben nagy érdeme van a kitűnő Fenyő Emilnek, a bájos Eszterházy Anikónak és a talentumos Abonyi Tivadarnak. A rendezes Márkus Lászloó mesteri munkája. Meg kell dicsérnünk még Escher Károly felvételeit."(Ország-Világ, 1920/45)

 

„«A szerelem, mindent legyőz» — a Korona legújabb filmdarabja, romantikus dráma, melyet Vajda László, annyi kitűnő szcenárium írója irt. Hőse a darabnak Joe Black kapitány, ki valahol a délszudáni harctéren csodálatos körülmények között beleszeret tábornokának leányába Edithbe. Rettenetes küzdelmeket kell vívnia a lányért de határtalan szerelmében eget-földet megmozgat, mindent kockára tesz, csak azért, hogy a lányt megnyerje, ami végre sikerül is: «a szerelem mindent legyőz». LenkeffyIca a főszerepben — nem adhatott mást, mint lényét: tüneményes szépségét és decens, nagyszerű játékát. Partnere FenyőEmil, és a többiek, NagyAdorján, a feltűnő szépségű és kitűnő Esterházy, Ágnes, AbonyiTivadar, B. LázárGida hálás feladathoz jutottak a darabban, melyet MárkusLászló nagy készséggel és művészi tökéllyel rendezett s melyet Escherpompásan fotografált. A darab sajtóbemutatóján rendkívüli sikert aratott.” (Színházi Élet, 1920/50)

„A szerelem mindent legyőz" már Berlinben is koloszális sikerrel járta meg az ottani mozipalotákat. A nagyszerű filmet a német fővárosban az Ufa szerezte meg előadásra, ami valóban nagy elismerés egy magyar film számára. A magyar filmművészet diadala, hogy magyar földön olyan milieut sikerült elővarázsolni, amely azt a látszatott kelti, mintha a fölvételeket valóban Dél-Afrikában vették volna föl. A film sujetje ugyanis a dél-afrikai hegyes-völgyes vidéken játszódik le, ahol a legérdekesebb és legváltozatosabb látvány tárul elénk. Hétfőtől kezdve az Omnia és a Tivoli egyszerre mutálják be a Korona-filmgyár legújabb magyar slágerét, „A szerelem mindent legyőz" című 5 felvonásos drámát Magkapó, sok helyütt izgalmas cselekmény köti le a nézőt, aki alig tud gyönyörködni a film szebbnél-szebb exotikus fölvételében. Fenyő Emil rokonszenves egyénisége — aki Lenkeffy partnere — méltó keretekben bontakozik ki a filmen. AbonyiTivadar és Eszterházy Ágnes értékes szerepükkel tűnnek ki. A szövegkönyv Vajda László kitűnő munkája, míg a kifogástalan rendezés Márkus László mesteri munkáját dicséri. A jól kikerült és tiszta fotográfiákét Escher Károly operatőr készítette.” (Színházi Élet, 1922/9)