Pásztory M. Miklós | rendező |
Hall Caine | író (regény: The Prodigal Son, 1904) |
Vajda László | forgatókönyvíró |
Mihályfy Károly | Oettinger gyáros |
Makay Margit | Margit, a lánya |
Mattyasovszky Ilona | Hilda, a másik lánya |
Fáy Szeréna | Özv. Wagnerné |
Beregi Oszkár | Wagner Oszkár, a fia |
Magas Béla | Wagner Károly, a másik fia |
Márkus László | díszlettervező |
Pásztory M. Miklós | producer |
Korda Sándor | producer |
Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1919. szeptember 23. (Uránia) | szakmai bemutató |
1919. október 10. (Mozgókép-Otthon) | bemutató |
1921. augusztus (Bécs) | bemutató |
56/1920, 1420 méter | cenzúrahatározat |
Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1420 méter.
kópia | nem maradt fenn |
Wagner Oszkár, a nagytehetségű zeneszerző hazalátogat édesanyjához, s megtudja, hogy fivére, Károly most készül eljegyezni Oettinger Margitot, ki az ő gyermekkori szerelme volt. A találkozáskor kiderül, hogy Oszkár és Margit még mindig szeretik egymást. Károly rájön erre, és az eljegyzésen nyilvánosan visszalép. Oszkár veszi feleségül a lányt, lemond művészi ábrándjairól, s belép apósa gyárába. Mézesheteiket Margit mostohanővére zavarja meg. Hilda, külföldről tér haza, hol énektanulmányait folytatta, s rajongásával életre kelti Oszkár művészi ambícióit. A féltékeny Margit, ki szíve alatt már Oszkár gyermekét hordja, kéri Hildát, hogy ne rabolja el tőle szerelmét, de az nem könyörül rajta: – Tőled akarom elrabolni? Hiszen sosem volt a tied! Ha téged ölel, akkor is csak rám gondol! Még a gyermeked is az én vonásaimat fogja viselni! – vágja az asszony szemébe. – Akkor megölöm… megölöm a gyermeket! – sikoltja magánkívül Margit, és összeesik. A gyermek megszületése után az álnok Hilda elárulja a családnak, hogy Margit mivel fenyegetőzött, s szegény teremtés egy reggel arra ébred, hogy már nincs mellette a kisbaba. Viharos éjszakán, zuhogó esőben indul el, hogy megkeresse kislányát. Elvánszorog apja házához, belopózik, s visszaszerzi gyermekét. A szüléstől legyengült szervezete azonban nem bírja ki ezt a megerőltetést. Halála után Oszkárt szörnyű lelkiismeretfurdalás gyötri, s operáját, melyet Hilda biztatására írt a koporsóba helyezi, s megesküszik, hogy Wagner Oszkár soha nem komponál többé. Távol hazájától aljas lebujokban, ópiumos mámorban, szerencsejátékban keres feledést. Itt ismét összehozza a sors Hildával, élete megrontójával, s hogy elérhesse a nagyravágyó, pompában élő lányt még a csalástól sem riad vissza. Bűnét leleplezik. Ezt követően az újságokban megjelenik a szörnyű hír: “Wagner Oszkár, a jó nevű karmester, miután hamisjátékon kapták, főbelőtte magát.” A hír azonban nem igaz: Oszkár csak színlelte az öngyilkosságot, hogy megmeneküljön a börtöntől. Darley Viktor néven kezd új életet, s mivel már nem köti egykori fogadalma, visszatér a zenéhez, s rövidesen híres és gazdag zeneszerző lesz. Karrierje csúcsán elutazik szülővárosába, hogy megkeresse gyermekét. Megtudja, hogy anyja és fivére nevelték fel a kislányát. Nehéz anyagi körülmények között élnek, s hamarosan elárverezik otthonukat, ha nem fizetik ki 8000 korona adósságukat. Oszkár, kit családja nem ismer fel, felajánlja, hogy kifizeti az adósságot, ha a lányt örökbe fogadhatja. Lánya azonban nem akarja elhagyni azokat, akik felnevelték. Oszkár megérti, hogy túl későn ébredt fel szívében az apai szeretet. Pénzt ad a lánynak az adósság kifizetésére, majd titokban távozik. A tékozló fiú, ki megtért, de nem nyerhette vissza övéinek szeretetét, eszét vesztve rohan a sötétben a nagy hegyeken át, s egy mély szakadékba zuhan.
„A tékozló fiu cimű ötfelvonásos színmű, amelynek szövegkönyvét szintén Vajda László írta. Egy fiatal emberről szól a rendkívül megrázó történet, amely minden nüanszával a lélek legfinomabb húrjait pendítette meg. […] Pásztory M. Miklós művészi rendezésében elevenedik meg előttünk a mélyhatású történet. Ez a film is a rendezésnek egyik igen komoly iskolapéldája. Pásztory M. Miklós, akárcsak Korda kollégája, filmrendezési érzékének legfényesebb tanújelét adta ezúttal. A darab vezető szerepeiben Beregi Oszkár, Mihályffy, S. Fáy Szeréna, Magas Béla, Mattyasowszky Ilona és Makay Margit nemes művészetük pompájával versenyeztek.” (Mozihét, 1919/14. szeptember 28.)
(A Mozgókép-Otthon) ma 4:, 6, és 8 órakor uj műsort mutat be: „A tékozló fiu" c. Corvin filmet Beregivel a címszerepben és Az eskü" c. nagyhatású olasz drámát (Pesti Hírlap, 1919. október 10.)
„Tudja már ön, hogy a Korona moziban ma és holnap (szerdán és csütörtökön) este kerül bemutatásra a Corvin filmgyár egyik legkiválóbb alkotása: A „Tékozló fiú" c. film mű? Ha már tudomása van róla, úgy nagyon ajánljuk, nézze meg ezt a kitűnő filmet, melynek pazar kiállítása méltóan emeli naggyá a filmmű meséjét, s melynek epizódjai különben tökéletes drámai hatást keltenek. Szereplői közül csak Beregit, Mattyasovszky Ilonát és Makai Margitot kell felemlítenünk, hogy a közönség előre tájékozott legyen arról, miszerint „A tékozló fiú" nem a tucatdarabok, de a legkiválóbb, legértékesebb irodalmi filmművek sorozatából való. Erről különben iparkodni fog minden mozilátogató ma s holnap meggyőződni. (Esztergom és Vidéke, 1919. november 19.)