A TÉKOZLÓ FIÚ

The Prodigal Son (angol), Verspielt (német)

Alkotók

Pásztory M. Miklós rendező
Hall Caine író (regény: The Prodigal Son, 1904)
Vajda László forgatókönyvíró

Szereplők

Mihályfy Károly Oettinger gyáros
Makay Margit Margit, a lánya
Mattyasovszky Ilona Hilda, a másik lánya
Fáy Szeréna Özv. Wagnerné
Beregi Oszkár Wagner Oszkár, a fia
Magas Béla Wagner Károly, a másik fia

Technikai stáb

Márkus László díszlettervező

Produkciós stáb

Pásztory M. Miklós producer
Korda Sándor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1919. szeptember 23. (Uránia) szakmai bemutató
1919. október 10. (Mozgókép-Otthon) bemutató
1921. augusztus (Bécs) bemutató
56/1920, 1420 méter cenzúrahatározat

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 5 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1420 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Képes Mozivilág, 1919/20
  • Mozgófénykép Híradó, 1919/14, 15
  • Mozihét, 1919/14
  • Mozi-Világ, 1919/14-39
  • Színházi és Divat 1919/35
  • Vörös Film, 1919/12, 18, 44
  • Pesti Hírlap, 1919. október 10.
  • Budapesti Hírlap, 1919. október 10.
  • Esztergom és Vidéke, 1919. november 19.
  • Uránia – Színház műsora (tartalomismertető) (OSZK aprónyomtatványtár)
  • Belügyi Közlöny, 1920/24. 805. p.; Paimann’s Filmlisten, 1921/258
    Lajta Andor: A magyar film története III. 48. p. IV. 56. p. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 44. p.
  • Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 81. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 41., 46. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  357. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 108. p.

Tartalom

Wagner Oszkár, a nagytehetségű zeneszerző hazalátogat édesanyjához, s megtudja, hogy fivére, Károly most készül eljegyezni Oettinger Margitot, ki az ő gyermekkori szerelme volt. A találkozáskor kiderül, hogy Oszkár és Margit még mindig szeretik egymást. Károly rájön erre, és az eljegyzésen nyilvánosan visszalép. Oszkár veszi feleségül a lányt, lemond művészi ábrándjairól, s belép apósa gyárába. Mézesheteiket Margit mostohanővére zavarja meg. Hilda, külföldről tér haza, hol énektanulmányait folytatta, s rajongásával életre kelti Oszkár művészi ambícióit. A féltékeny Margit, ki szíve alatt már Oszkár gyermekét hordja, kéri Hildát, hogy ne rabolja el tőle szerelmét, de az nem könyörül rajta:      – Tőled akarom elrabolni? Hiszen sosem volt a tied! Ha téged ölel, akkor is csak rám gondol! Még a gyermeked is az én vonásaimat fogja viselni! – vágja az asszony szemébe. – Akkor megölöm… megölöm a gyermeket! – sikoltja magánkívül Margit, és összeesik. A gyermek megszületése után az álnok Hilda elárulja a családnak, hogy Margit mivel fenyegetőzött, s szegény teremtés egy reggel arra ébred, hogy már nincs mellette a kisbaba. Viharos éjszakán, zuhogó esőben indul el, hogy megkeresse kislányát. Elvánszorog apja házához, belopózik, s visszaszerzi gyermekét. A szüléstől legyengült szervezete azonban nem bírja ki ezt a megerőltetést. Halála után Oszkárt szörnyű lelkiismeretfurdalás gyötri, s operáját, melyet Hilda biztatására írt a koporsóba helyezi, s megesküszik, hogy Wagner Oszkár soha nem komponál többé. Távol hazájától aljas lebujokban, ópiumos mámorban, szerencsejátékban keres feledést. Itt ismét összehozza a sors Hildával, élete megrontójával, s hogy elérhesse a nagyravágyó, pompában élő lányt még a csalástól sem riad vissza. Bűnét leleplezik. Ezt követően az újságokban megjelenik a szörnyű hír: “Wagner Oszkár, a jó nevű karmester, miután hamisjátékon kapták, főbelőtte magát.” A hír azonban nem igaz: Oszkár csak színlelte az öngyilkosságot, hogy megmeneküljön a börtöntől. Darley Viktor néven kezd új életet, s mivel már nem köti egykori fogadalma, visszatér a zenéhez, s rövidesen híres és gazdag zeneszerző lesz. Karrierje csúcsán elutazik szülővárosába, hogy megkeresse gyermekét. Megtudja, hogy anyja és fivére nevelték fel a kislányát. Nehéz anyagi körülmények között élnek, s hamarosan elárverezik otthonukat, ha nem fizetik ki 8000 korona adósságukat.  Oszkár, kit családja nem ismer fel, felajánlja, hogy kifizeti az adósságot, ha a lányt örökbe fogadhatja. Lánya azonban nem akarja elhagyni azokat, akik felnevelték. Oszkár megérti, hogy túl későn ébredt fel szívében az apai szeretet. Pénzt ad a lánynak az adósság kifizetésére, majd titokban távozik.  A tékozló fiú, ki megtért, de nem nyerhette vissza övéinek szeretetét, eszét vesztve rohan a sötétben a nagy hegyeken át, s egy mély szakadékba zuhan.

Érdekességek

  • A Tanácsköztársaság idején forgatták. „A legközelebbi napokban készül el" írja a filmről a Vörös Film, 1919. július 20-i száma. 

Galéria

Vélemények

„A tékozló fiu cimű ötfelvonásos színmű, amelynek szövegkönyvét szintén Vajda László írta. Egy fiatal emberről szól a rendkívül megrázó történet, amely minden nüanszával a lélek legfinomabb húrjait pendítette meg. […] Pásztory M. Miklós művészi rendezésében elevenedik meg előttünk a mélyhatású történet. Ez a film is a rendezésnek egyik igen komoly iskolapéldája. Pásztory M. Miklós, akárcsak Korda kollégája, filmrendezési érzékének legfényesebb tanújelét adta ezúttal. A darab vezető szerepeiben Beregi Oszkár, Mihályffy, S. Fáy Szeréna, Magas Béla, Mattyasowszky Ilona és Makay Margit nemes művészetük pompájával versenyeztek.” (Mozihét, 1919/14. szeptember 28.)

(A Mozgókép-Otthon) ma 4:, 6, és 8 órakor uj műsort mutat be: „A tékozló fiu" c. Corvin filmet Beregivel a címszerepben és Az eskü" c. nagyhatású olasz drámát (Pesti Hírlap, 1919. október 10.) 

„Tudja már ön, hogy a Korona moziban ma és holnap (szerdán és csütörtökön) este kerül bemutatásra a Corvin filmgyár egyik legkiválóbb alkotása: A „Tékozló fiú" c. film mű? Ha már tudomása van róla, úgy nagyon ajánljuk, nézze meg ezt a kitűnő filmet, melynek pazar kiállítása méltóan emeli naggyá a filmmű meséjét, s melynek epizódjai különben tökéletes drámai hatást keltenek. Szereplői közül csak Beregit, Mattyasovszky Ilonát és Makai Margitot kell felemlítenünk, hogy a közönség előre tájékozott legyen arról, miszerint „A tékozló fiú" nem a tucatdarabok, de a legkiválóbb, legértékesebb irodalmi filmművek sorozatából való. Erről különben iparkodni fog minden mozilátogató ma s holnap meggyőződni. (Esztergom és Vidéke, 1919. november 19.)