Pásztory M. Miklós
rendező, producer, filmforgalmazó

Névváltozat: Pásztory Móric
Szülei: Pásztory János fodrászmester (-1911), Brossek Malvin
Unokaöccse: Pásztory Tibor sminkmester
Lakása: Budapest VIII Szantkirályi utca 6. (1898), VII Rákóczi út 8. (1922)

Szegény iparoscsaládból származott és szülei csak a legkezdetlegesebb iskolázásban részesíthették. Pásztory egész életén keresztül tanult és művelte magát. Családi körben sokszor emlegette, hogy egyetlen fájdalmas momentum életében az, hogy szülei nem taníthatták. Az iskolázottság hiányát Pásztory azzal igyekezett pótolni, hogy nehéz es fárasztó napi munkája után minden idejét az önművelésnek szentelte. Tizenhárom eves kora óta Pásztory egyedül kereste kenyerét. Kitanulta a fodrász mesterséget és a kertészetet. Egy ideig a Nemzeti Színház fodrászmestere volt. 1898-ban Budapesten virágkertészetet létesített és virágüzletet nyitott. Egyike volt a leghíresebb és legelismertebb virágkötő mestereknek. A fodrászüzletet később öccsének engedte át és magának a virágüzletet tartotta meg, ahol munkájába belevitte lelkülete minden idealizmusát és rajongását. Mesterségében annyira kiváló lett, hogy az Országos Magyar Kertészeti Egyesület elnökévé választotta.
A virágkereskedés jövedelmét mozi vásárlásra fordította, melyet 1910-ben nyitott meg Eldorádó néven (VIII. ker. Népszínház utca 31.). Maga tervezte a mozi berendezését, sőt az építkezés munkájában önkezével segédkezett. 1914-ben megalapította a Nemzeti Filmvállalatot. A vállalat első filmje, Pásztory első rendezése egy népszínmű, A szökött katona filmváltozata volt, mely a Mozgókép-Otthonban került színre énekbetétekkel. Az előadásokon elhangzó magyar betétdalokat Rózsahegyi Kálmán énekelte, aki egyebként a film egyik főszerepét játszotta. »A tolonc« megfilmesítése volt Pásztory M. Miklós következő terve. De a megvalósításban Janovics Jenő Kolozsvárott megelőzte. Pásztory ezt plágiumnak fogta fel, és pert indított Janovics ellen, de végül is Janovics lett a versengés győztese. Pásztory második filmje Bródy Sándor Lyon Lea című drámája volt, amelyet Korda Sándorral közösen rendezett. Ezt követte a nagysikerű Falu rossza. Janovics Jenő a háború következtében kialakult kapcsolattartási nehézségek miatt fel akarta számolni a kolozsvári Corvin-filmgyár budapesti fiókját. Pásztory Korda Sándorral együtt megvásárolta a budapesti fiókot és megalapította az önálló budapesti Corvin filmgyárat, mely 1917-ben részvénytásasággá alakult a nagytőke egy csoportjának támogatásával, élükön Strasser Richárddal. A Corvin égisze alatt készült a negyedik Pásztory-film: A piros bugyelláris. Pásztory és Korda páratlan energiája, faradhatatlan szervező ereje a Corvin filmgyárat csakhamar a legelső magyar filmgyárak közé emelte. Pásztory elvállalta a közben Corvin-Bioscop trösztté átváltozott Corvin-filmgyár kölcsönző osztályának vezetését is, ahol kitűnő kereskedelmi érzékkel végezte a gazdasági teendőket. Emellett folytatta filmrendezői munkásságát is, elkészítette A csikóst, A tékozló fiút, A kétlelkű asszonyt. Utolsó filmje A végszó volt, melynek már nem érte meg a premierjét. Halála előtt néhány hónappal kilépett a Corvin-filmgyártól, megállapította a Pásztory filmvállalatot, amely reprízben forgalomba hozta a nagysikerű Csikós-t, valamint A piros bugyelláris szkeccsváltozatát. Pásztory vállalata filmkereskedelemmel is foglalkozott és ezen a téren is igen jelentős sikereket ért el. Munkája mellett mindig időt tudott magának szakitani a szakma közérdekű kérdéseinek megtárgyalására. Az OMME háznagya volt és sokszor nyújtott irányt világos gondolkodásával, kitűnő szakértelmével bonyolult szakmai kérdések megoldásánál. Halálát fertőzés okozta. Vérátömlesztéssel próbálták életét megmenteni. Két fiatalember ajánlkozott, hogy vért ad neki (Fejős Pál filmrendező és Liedl Gyula műszerkereskedő), de sajnos ez már nem segített rajta. 1922. május 10-én elhunyt.

1898. december 8-án felesgül vette Pinterics Gizella virágüzlet tulajdonosnőt (1879-1946), aki férje halála után annak filmkölcsönzőjét vezette tovább és az Eldorádó mozit igazgatta.

Filmjei:

1. A szökött katona (1914)
2. Lyon Lea (1915 – Korda Sándorral)
3. A falu rossza (1915)
4. A csikós (1917)
5. A riporterkirály (1917)
6. A piros bugyelláris (1917)
7. Károly bakák (1917 – Korda Zoltánnal)
8. A haza oltára (1917 – rövid)
9. A kétlelkű asszony (1918)
10. A tékozló fiú (1919)
11. A végszó (1920)
12. A piros bugyelláris (1921 – szkeccs változat)

Forgatókönyvíró:

1. A szökött katona (1914)
2. Lyon Lea (1915 – Korda Sándorral)
3. A falu rossza (1916 – Vajda Lászlóval)

Forrás: Mozihét, 1922/20 ♦ Színházi Élet, 1922/21 ♦ Film Színház Muzsika, 1964/45 ♦ Az Ujság, 1922. május 11. ♦ FamilySearch (házassági halotti) ♦ Ancestry (keresztelői) ♦ Filmművészeti Évkönyv, 1947.