A KÉTLELKŰ ASSZONY

Tartalom

„Oláh Gábor kastélya a felhőtlen boldogság fészke. A házaspár forró szerelemmel csüng egymáson. Boldogságuk koronája kis gyermekük, az ötéves Palika a szöszke, drága bubi, akinek kedves pajkossága felveri a házat. Szenttamásy, Oláhné egykori udvarlója, miután nem tudta megkapni az asszony kezét, hogy közel maradjon az asszonyhoz, Oláhné húgát, Edithet vette nőül. Súlyos előjátéka volt ennek a házasságnak. Szenttamásy, leánykorában elcsábitotta Oláhnét. Egy tragikus pillanat műve volt ez; a leány nem tudott védekezni a férfi szenvedélyes, örjöngő támadása ellen. Oláhné gyilkos gyűlölettel volt eltelve Szenitamásy ellen azóta is. Szenttamásyék most látogatóban vannak az Oláh kastélyban. Hogy mi történt egykor Oláhné és Szenttamásy között, arról csak ők ketten tudnak. A parkban, sétaközben, Szenttamásy és Oláhné. hirtelen hátramaradnak. A férfi szenvedélyesen akaszkodik a karjába az asszonynak és szerelemtől égő szavakat suttog a fülébe. Csak őt imádja, — súgja, — még a nászuton is egyre rá gondolt. Az asszony utáni vágyakozás mind jobban erősödik Szenttamásyban. És másnap már azt követeli, hogy váljon el az urától és legyen a felesége. Szenttamásyék már elmentek. Oláhné meggyötörve, kétségbeesett zokogással ül szobájában. Oláh belép s nem érti a dolgot. Az asszony lelkében rettenetes harc vívódik. Aztán hirtelen férje elé veti magát: — Oláh, — nem érdemlem meg, hogy szeress, megcsaltalak! Mikor a tiéd lettem, már nem voltam tiszta . . . Oláh, mintha fejbevágták volna, megdöbbenve mered az asszonyra. Nem hisz az asszony vallomásának, de az asszony zokogva folytatja a tragikus történetet. Hat év előtt történt... Amióta egyszer eszét vesztve . . . Azóta üldözi …  Oláh őrjöng. Most már elhiszi, hogy az asszony igazat mond. Eszerint a kisfiúnak sem ő az apja. Rettenetes ez a tudatraébredés! Mit fog cselekedni most? — Ki volt az a nyomorult? — kérdi mereven, egy inkvizítor félelmetes hangján. Az asszony nem felel. „Senki, senki!" — ismétli magánkívül. S egyszerre megszólal a telefon. Edith van a telefonnál. Estére ki akarnak jönni hozzájuk vacsorára. Oláh azt mondja a telefonba, hogy jöjjenek, örömmel látja őket. De az asszony tiltakozik. „Nem, nem, nem szabad eljönniökl" Felesége tiltakozása vad gyanút ébreszt Oláhban. Megragadja az asszony kezét és kényszeríti, hogy ő mondja a telefonba: — Ó csak jöjjetek, már egészen jól érzem magam. Palika alszik, ő mitsem tud arról a nagy tragédiáról, ami körülötte lejátszódik. Oláh halkan belép a szobába. Rettenetesen meggyötört pillantást vet az alvó kisfiú felé. Oláhné az ajtó résén át kétségbeesetten figyeli ezt a jelenetet. És minden előkészületet megtesz, hogy Palikát eltüntesse a házból, hogy elküldje a nagyanyjához, akinél biztos helyen van. A házitanitót. aki mély tisztelettel csüng úrnőjén, kéri meg, hogy még az éjszakai gyorssal utazzon el a kisfiúval. A tanitó engedelmeskedik a kérésnek. Szenttamásyék megérkeznek a kastélyba. Oláh látszólag a legnagyobb szeretettel fogadja őket, pezsgőt bonttat és együtt iszik és beszélget Szenttamásyval. Aztán ráveszi, hogy beutazzanak a városba és csináljanak egy görbe éjszakát. Észrevétlenül tűnnek el, az asszonyok csak hátrahagyott soraikból tudják meg, hogy a városba utaztak ... Palika búcsúzik édesanyjától. Csak nehezen lehet megvigasztalni, folyton sír. Édesanyja csöndesíti, ne sírjon, apuskája nemsokára hozzáutazik. Félóra múlva a vonat messze jár... Oláh és Szenttamásy a mulatóhelyen. Szenttamásy, a régi, híres vivőr, természetesen számos ismerősre akad a télikert tündérei között, akik mind neki hódolnak. Mikor már a nagy népszerűség terhessé kezd válni, Szenttamásy fölényesen összehúzza a függönyt és egyedül marad Oláh-val a szeparéban. Pezsgőznek. Szenttamásynak jó kedve van. Oláh csöndesen ezt mondja neki: — Látom, nagy szerencséd van a nők körül. A feleségem is szerelmes volt beléd lánykorában, ugye? Szenttamásy mosolyog és iszik. Aztán odafordul Oláhhoz: — Ne bánts pajtás! De ha megölsz is, meg kell, hogy mondjam: akárhogy szeretsz is, nyomban meggyűlölnél, ha megtudnál rólam valamit . . . Oláh e szavakra felugrik és kitörő dühében megkapja Szenttamásy kezét: — Beszélj, az asszony mindent bevallott. A szeretője voltál. Az undor, amit irántad érez, az kényszeritette rá, hogy mindent bevalljon . . . Palika a vonaton felrezzen az álmából. A vonat áll. Lelkében hirtelen megfogamzik a vágy, hazamenni, látni édesapját. A tanitó úr alszik, Palika a vonat lépcsőin lopva, vigyázva lemászik, s ahogy leér, szaladni kezd. És rohan a síneken keresztül, visszafelé, haza. A tanitó felébred, s mikor látja, hogy Palika eltünt, rémülten keresésére indul. Már észreveszi. De ó de későn! Palika, mikor a töltésen át akar szaladni, elbukik és a folyóba zuhan. A tanitó utána akar ugrani, de a kisfiút már messze sodorta az ár. Oláh reggel táviratot kap, amelyben a kövesdi állomásfőnök értesiti a tragédiáról, hogy kisfiát halálos baleset érte, kísérője pedig megőrült . . .  Oláh hazajön kisfia temetéséről. Fogadószobájában már két katonatiszt várja, Szenttamásy megbízottai. Oláh kijelenti, hogy ő legsúlyosabb feltételeket kívánja. Elvégre is a sértett fél ő volt. Katasztrófa nélkül nem lehet elintézni az ügyet. Este van. Oláh dolgozószobájában búcsúlevelet ír a feleségének. A véletlen kiszámíthatatlan. Hátha áldozatul esik a párbajnak? Másnap reggel. Oláht két segédjével a párbaj színhelyére viszi a kocsi. Az időpont már régen elmúlt. Félóra, óra telik el, amikor végre megérkeznek Szenttamásy segédei. Bocsánatot kérnek, hogy nem voltak pontosak. És megteszik a megdöbbentő bejelentést: — Felünket lakásán halva találtuk. Kétségtelen, hogy gyilkosság áldozata lett. Délben már az újságok adják hírül a tragikus szenzációt a városnak. A rendőrség megállapította, hogy a nevelő volt a gyilkos. Megölte Szenttamásyt, mert féltette gazdáját, akihez fanatikus hűséggel ragaszkodott. A szerencsétlen a kiállott rettenetes izgalmak folytán megőrült s igy elkerüli a földi igazságszolgáltatást. A lipótmezei tébolydába szállították be. Néhány hónap telik el, a véres eseményre már a feledés fátyola borul. Ám Jolán lelkében viharzik a nyugtalanság, ó hiszen ő a gyilkos a valóságban, ő osont be a tragikus éjszakán Szenttamásy hálójába, s ő lőtte le őt rövid szóváltás után. A gyilkosságot tervszerűen készítette elő. Edithet magához kérette olyan ürüggyel, hogy Oláh nem tölti otthon az éjszakát és fél egyedül lakásában maradni. Miközben Edith jött, ő ment. S végzett Szenttamásyval. A nevelő feláldozta magát érte . . . Nem, ez lehetetlen, neki kell bűnhődnie bűneiért. Zokogva tesz vallomást férje előtt, az ámulva hallgatja a kijelentéseket és nem hisz asszonynak, amit mond, azt csak hisztérikus roham mondathatja vele. S Oláhné félőrülten rohan most a nevelőhöz, az elmegyógyintézetbe. Könyörög neki, jelentse fel őt, s ne vállalja többé a gyilkosság iszonyú bűnét. Ám a nevelő tébolyában folyton azt hajtogatja, hogy ő a bűnös. És Oláhné most a vizsgálóbíróhoz megy, s önmagát jelenti fel. Összeül a törvényszék, amely ítélkezik Oláhné fölött. Tizenkét esztendei fegyház … Az idő homokóráján sokára, nagyon sokára pereg le a tizenkét esztendő. De Oláh megtörten, megőszülve, szomorúan egyre vár az asszony szabadulására. S végre megnyílik a börtön kapuja a szerencsétlen nő előtt s ők ismét együtt lehetnek ... Tizenkét évig elszakítva egymástól, de most megint a régi, forró szerelemben, a boldogabb idők felé tekintve ...” (Mozihét, 1918/32)

Short English content: Gabor Olah has been called by a public mission abroad for one year. In his absence former suitor of his wife, Szenttamásy begins to court her. Jolan resists for months, but his sustained the siege finally overcomes her fidelity. The sinful relationship doesn’t remain secret, because shortly after her husband’s return, Jolán gives birth of a child. He does not want to see the child who is not his, so the boy is given to a nurse, where he soon dies of pneumonia. Olah calls Szenttamásy for a duel. He arrives in time, but Szenttamásy does not appear, although he accepted the conditions. The attendants hurry to his apartment, where they know that Szenttamásy died. His body was found last night, after the visit of an unknown woman. Jolan confesses to her husband that she killed the man because she feared for his husband. She was judged for two years prison. Olah, after ensuring that his wife loves him, and only the violence of Szenttamásy plunged her into sin, forgives her when she releases from prison.

Érdekességek

• A filmet eredetileg Gombaszögi Frida főszereplésével tervezték és Korda Sándor lett volna a rendező, Csathó Kálmán a forgatókönyvíró: „Gombaszögi Frida ismét filmen. Gombaszögi Frida első filmszereplése Molnár Ferenc álomjátékában A farkas-ban volt. Most ismét visszatért a mozihoz, hogy művészetével ezen a téren is hódítson és eljátssza Bródy Sándor egyik régi, 24 év előtt írt regényének főszerepét. A regény a Kétlelkű asszony, amelynek főszerepében pompásan érvényesülhet a művésznő nagy alakitó-készsége. A rendezést Korda S. végzi.” (Mozihét, 1917/40)
• A film tervezésekor a tartalma is különbözött a végleges változatétól:
  „Oláhné, akinek leánykorában hárman udvaroltak: mostani férje; Szenttamásy, a medikus és Deméndy, a két megyében híres táncos és hóditó gavallér, boldogan él a férjével, csöpp felhő sem tarkázza házaséletük tiszta kékjét. Esztendőkig tart ez igy, mígnem Oláh fontos állami küldetésben messze utazik és az asszonyka egyedül marad a fővárosban, fis ekkor Szenttamásy, aki szívében örökkön és el nem homályosíthatóan őrzi Oláhné arcát, megjelenik ismét és jelentkezik a be nem váltott ígéretekért, el nem csattant csókokért. A szép Oláhné ellentáll, de az idő győz a hűség fölött, s mikor férje hosszú idő múltán sem érkezik meg, odaadja magát Szenttamásynak. A viszony nem maradhat titokban, nem sokkal azután, hogy Oláh egy év múlva hazaérkezik, gyermeke születik az asszonynak.
  Oláh kétségbeesése nem ismer határt. A gyermeket, aki nem az övé és akit látni sem akar, dajkaságba adja ki, az apróság azonban nem marad soká életben, meghűl és tüdőgyulladásban elpusztul. Oláh életének most már csak egy célja van: megbosszulni a házasságtörő Szenttamásyt. Párbajra hívja ki a gyűlölt embert, a segédek súlyos feltételű pisztolypárbajban állapodnak meg. Szenttamásy beleegyezik a feltételekbe, a legnagyobb meglepetésre azonban nem jelenik meg a párbaj színhelyén. A segédek a lakására mennek, ahol megdöbbenve hallják, hogy Szenttamásy az éjszaka gyilkosságnak esett áldozatul. Egy ismeretlen asszony látogatta meg, s eltávozása után, mikor a szobaasszony Szenttamásy szobájába ment, holtan találta ágyán a fiatalembert.
  Oláhné bevallja férjének, hogy ő volt a gyilkos. Megölte Szenttamásyt a párbaj előtt, nehogy a párbajban baja essék Oláhnak. Az asszonyt a rendőrség letartóztatja. A törvényszék az enyhítő körülmények betudásával is két esztendei fogsággal bünteti a gyilkos asszonyt. Oláh megadással várja be a két esztendőt, miután megbizonyosodott, hogy felesége őt, egyedül őt szereti, s a romlásba Szenttamásy erőszakossága kergette, akin aztán véres, halálos bosszút vett. Mikor az asszony kiszabadul a fogházból, túláradó boldogsággal vezeti haza. Boldogságuk a régi, felhőtlen, mélységes.” (Mozihét, 1917/39)
• A film készülése felkeltette az érdeklődést Bródy regénye iránt, melyet újra kiadtak: "Bródy Sándor: A kétlelkű asszony. Díszes uj kiadásban jelent meg ma Bródy Sándornak egy regénye : A kétlelkű asszony, a mely évek óta nem volt kapható." (Az Est, 1918. október 23.)
• Később Berky Lili neve is felmerült, mint lehetséges női főszereplő: „Bródy Sándor „A kétlelkű asszony" című regényének főszerepét Berky Lili fogja eljátszani.” (Színházi Élet, 1918/21)

Galéria

Vélemények

„A kétlelkű asszony című négyfelvonásos dráma, amelyet Bródy Sándor hasonló című ismert regényéből írt filmre Vajda László, a Corvin-filmgyár neves dramaturgja. Pásztory M. Miklós rendezte a sikerült filmet tökéletes filmszerűséggel, rutinosan és elejétől-végig művészettel. A darab szcenikai felépítése, úgy a szövegkönyvíró mint a rendező munkáját tekintve kifogástalan és dicséretes. Pásztory a legjelesebb filmrendezőink sorába lépett. A kiváló Bródy-mű szüzséjét úgyszólván mindenki ismeri. A férj pisztolya csöve elé akarja állítani felesége csábitóját, de az uráért remegő asszony, a párbaj előtti éjszaka meggyilkolja a csábitót. Senki sem sejti, hogy ki a gyilkos. A gyanú egy elzüllött vidéki írnokra hárul, akit le is tartóztatnak. A férj és a feleség külföldre utazik. Ebből az izgalmas helyzetből épül ki az igazi nagy regény: a feleség lelki válságának rajza, a lelkiismeret fokozatos ébredése, az asszony önkínzó viaskodása erkölcsi öntudatával.
A film főszereplői közül Beck Elga pompázatos szépségével és ritka játéktudásával, Kürti József pedig filmalakitóképességének biztosságával tűnt ki. A többiek: Ihász Aladár, Hajdu József és Sz. Sellő René, valamint a kis Szécsi Ferkó egytől-egyig kitűnő munkát végeztek. A közönség mindvégig őszinte érdeklődéssel kísérte a darab meglepő fordulatait, kibontakozását és végső megoldását. Tetszését hangos tapsokkal juttatta kifejezésre. A Corvin-filmgyár e legfrissebb irodalmi mesterműve bizton a szezon igen kimagasló eseménye lesz.” (Mozihét, 1918/46)

„Immár negyedízben van alkalmunk a Corvin-filmgyár irodalmi tevékenységéről, amelyet ebben a szezonban kifejtett, számot adni. A kis lord, A faun és A testőr után most A kétlelkű asszony című híres Bródy-regény filmreviteléről akarunk e helyen néhány szót szólni, amelyről különben múltheti számunkban, a főpróbáról írott kritikánk keretében már röviden megemlékeztünk. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a Corvin-filmgyár ezt a legújabb irodalmi filmjét is azzal a pedáns gondossággal csinálta, mint az eddig megjelent többi irodalmi filmjeit. Bródy Sándor, a nagyszerű magyar író e jeles műve az eredetiben megnyilvánuló szellem és hangulat tökéletesen hű másaképpen elevenedik meg a vásznon. Vajda László, a kitűnő dramaturg szcenírozta filmre a regényt, e téren szerzett nagy tapasztalatai teljes latbavetésével, ügyesen, komoly irodalmisággal és mindenekfelett sikeresen. Pásztory M. Miklós a rendezés problematikus munkájával birkózott meg dicséretreméltó eredménnyel. A darab interieur-díszleteinek szépsége, odaillősége Márkus László, a legintelligensebb díszlettervező mesteri hozzáértését dicséri. A kétlelkű asszony most említett filmrevivői általában a legkifogástalanabb irodalmi és művészi munkát végezték ezúttal. Mindegyikük abszolút tehetség a maga metierjében, mindegyikük a sikerek egész sorozatával dicsekedhetik, amely őket hosszú filmműködési idejük alatt érte. A film szereplői: Beck Elga, Kürti József, Ihász Aladár, Hajdú József, Sz. Sellő Renée és Szécsi Ferkó valóban mesteri játéktudásukkal segítik előre a minden tekintetben bravúros film sikerét. A Mozgókép-Otthon, amely e hó 25-iki premier-előadásán mutatja be először A kétlelkű asszony-t, előreláthatóan nagy és zajos tetszést fog ezzel a filmmel aratni, amely a Corvin-filmgyár méltó reprezentatív alkotása.” (Mozihét, 1918/47)