A PIROS BUGYELLÁRIS

The Red Purse (angol címfordítás), Punguţa roşie (román)

Alkotók

Pásztory M. Miklós rendező
Csepreghy Ferenc író (azonos című népszínmű, 1878.) 

Szereplők

Mészáros Alajos Csillag Pál
Kürthy József Török Mihály, bíró
Mattyasovszky Ilona Zsófi
K. Demjén Mari Zsófi anyja
Andorffy Ida Török Mihály nevelt lánya
Medgyasszai Jenő  
Szathmáry Lajos  
Szalkay Lajos   

Produkciós stáb

Pásztory M. Miklós producer
Korda Sándor producer

Gyártási és bemutatási adatok

Corvin gyártó cég
Corvin forgalmazó cég
1917. augusztus 23. (Omnia) más források szerint: 1917. augusztus 30. sajtóbemutató
1917. december 24. (Corso) bemutató
1917. december 28. (Színkör-mozgó, Kolozsvár) bemutató
56/1920 cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Kolozsvár és környéke

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1365 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn
plakát OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Ékes Árpád)

Bibliográfia

  • Mozihét, 1917/27, 28, 29, 30, 31, 39, 51, 1918/14
  • Mozgófénykép Híradó, 1917/30, 31, 40
  • Színházi Élet, 1918/1
  • Magyar Színpad, 1917. szeptember 12.
  • A mozi (Miskolc), 1918/16
  • Belügyi Közlöny, 1920. 805. p.
  • Kamara mozi műsorfüzete, 1920. november 20.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 83. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  352. p.
  • Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 44., 48. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 303. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 324. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 106. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
  • Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. 1975. 109. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

Abban az időben történt ez a história, mikor a magyar huszárokat az osztrák ármádiába sorozva vitték a taljánok ellen. Csillag Pál szintén huszár volt, s mikor elvitték, otthon kellett hagynia szép kedvesét, Zsófit, akire meg az anyjára csakhamar szomorú napok köszöntöttek. Elárverezték kis kunyhójukat a fejük fölött, s földönfutókká kellett volna válniok, ha az utolsó pillanatban, mikor már pergett a dobszó, a szomszéd falu bírája, Török Mihály meg nem vásárolja a birtokot s oda nem ajándékozza az eddigi gazdájának. Csillag Pálról szomorú hírek érkeztek. A tölgyesi huszárok mind elestek egy merész ütközetben, s köztük Pál is. Zsófi könnyei kiapadhatatlanok. Ám Török bíró udvarol neki, s a leány félesztendő múlva, mikor gyásza enyhült, jó lélekkel megy hozzá a bíróhoz. A gyászhír azonban kósza hír volt, Csillag Pál életben maradt, s jött hazafelé. Komárom felé hozta a vonat, s a véletlen úgy akarta, hogy első megszállóhelye az a ház legyen, ahol Török bíró nevelt leánya lakik. Csillag Pál beleszeret a gyönyörű hajadonba, de szíve tovább űzi, haza a falujába. Itt találkozik Török bíróval, akiről nem tudja, hogy férje lett imádottjának. Pál egy pillanatban megtapogatja zsebeit és rémülten veszi észre, hogy ötszáz pengő forint, a század lénungja elveszett. Panaszolja ez a bírónak, aki örömmel segíti ki, hogy ezzel is lekenyerezze, hogy ha megtudja a legény a valóságot, ne legyen haragos rá. Mikor azonban Pál megtudja, hogy Zsófi a bíró felesége lett, a pénzt a bíró szeme közé vágja. A bíró másnap elutazik nevelt leányához, hogy elhozza őt. Zsófi megragadja az alkalmat, s bizalmas együttlétben van ezidő alatt Pállal. Ám Kósza Gyurka, aki reménytelenül szerelmes Zsófiba, bosszúból feljelenti Pált a kapitányánál, elmondja neki. hogy a legény elitta a század pénzét. Eljárás indul ellene, s a fiatalember nem talál semmi mentséget, ezért súlyos büntetés vár rá. A váratlanul hazatérő bíró felesége társaságában találja Palit, és első indulatában kiutasítja házából az asszonyt. Csillag Palit már-már vasra verik, de ekkor megérkezik a bíró nevelt lánya, és hozza a piros bugyellárist, melyet nála felejtett a fiatalember. Kiderül Zsófi asszony ártatlansága is, s hamarosan Pali is megvigasztalódik, elveszi Török bíró nevelt lányát. (Forrás: Mozihét, 1917/39, Kamara mozi műsorfüzet 1921. november 20.)

Érdekességek

A filmből 1921-ben szkeccs változat készült a színpadi részekben Mattyasovszky Ilona és Medgyasszai Jenő léptek fel.

Galéria

Vélemények

„Piros bugyelláris. A népszínművek ez örökszép példánya, e magyar néplélekből vett gyönyörű rajz filmesítve jelenik meg ma az Uránia vásznán, hogy ezrek és ezrek csodálatát vívja ki. A legkiválóbb magyar filmek egyike A piros bugyelláris, a magyar diadalfilmsorozat koronája. — Matyasowszky Ilona, Mészáros Alajos és földink Kürthy József e művészi alakítása minden bemutatón osztatlan nagy sikert ért el. Szenzációja lesz az előadásnak az is, hogy a kísérő zeneszámok az eredetileg hozzáirt darabok lesznek.” (Szatmári Újság, 1918. március 16.)