A SZOBALÁNY

Tartalom

Egy ügyvédről van szó a darabban, aki megcsalja a feleségét, s szeretőt tart. Csinos barátnője férjes asszony, akinek ura valahol Mexikóban hajszolja a szerencsét. Az ügyvédnek nem nagy erénye a hűség, és a barátnőjéhez sem tud hűséges maradni. Idővel pedig rájön, hogy voltaképpen egész csinos asszony a felesége, s szakítani akar a szeretőjével. A szerető azonban nem akar belenyugodni, hogy csak úgy egyszerűen félreállítsák a törvényes hitves kedvéért, cselhez folyamodik. Megtudja, hogy az ügyvédék éppen szobalányt keresnek. Jelentkezik az asszonynál, ügyesen megjátssza, milyen megbízható, szerény és szorgalmas. Az asszonynak megtetszik, és felfogadja. A férjnek majdnem kiesik a kanál a kezéből, amikor felszolgálja az ebédet. Az ügyvéd kutyaszorítóba kerül, fél a botránytól, de attól is, hogy a szobalány elrontja szépen induló felmelegített idilljét hites feleségével. Azt a taktikát választja, hogy mind a kettőnek udvarol, teszi a szépet az asszonynak, fűt-fát ígér a szobalánynak.  Mikor a feleségének udvarol s már-már úgy látszik, hogy célt ér, váratlanul megjelenik a szobalány valami semmitmondó ürüggyel. Amikor meg a szobalányt próbálja jobb belátásra bírni, akkor az asszony csenget a lányért.  A sok sikertelenség szinte idegbeteggé teszi, és elhatározza, hogy eltávolítja a szobalányt, de a lány annyira behízelegte magát az asszonynál, hogy az hallani se akar erről. Nem marad más hátra, folytatni kell a kettős játékot, ami egyre nehezebben megy.  Végső kétségbeesésében választás elé állítja az asszonyt, vagy ő, vagy a szobalány. A feleség a családi béke kedvéért hajlandó megválni a lánytól. Ám az neszét veszi az ellene készülő merényletnek,  és megfenyegeti az ügyvédet, hogy botrányt csinál, ha elküldik. A férj ekkor ijedtében visszatáncolna, amit a feleség nem ért. A vihar kitörése előtt szerencsére megérkezik a szobalány férje Mexikóból, s magával viszi asszonyát.  Az ügyvéd végre  kettesben maradhat a feleségével, s újult erővel, zavartalanul ostromolja az asszonyt. Eközben a szobalány is megtalálja a boldogságot férje oldalán.

Érdekességek

• A korabeli kritikák kifogásolták a film szegényes kiállítását. A színházból jólismert díszletek nem voltak alkalmasak, hogy egy jólkereső ügyvéd otthonának illúzióját keltsék a nézőben.
• A filmet Bécsben is játszották.

Galéria

Vélemények

„A szerelem a középpontja ennek a komplikált színjátéknak. De Ámornak nem az az alakja, amely az anyakönyvvezető tollával fűzi össze a szerelmes szíveket — ez az Ámor a játékos és szeszélyes isten, — a törvénytelen szerelmek istene, az ő kedve gabalyitja, keveri össze-vissza a bohózat fonalát. Egy ügyvédről van szó a darabban, aki megcsalja a feleségét s szeretőt tart. Idővel azonban rájön, hogy voltaképpen egész csinos asszony a felesége, s szakítani akar a szeretőjével, hogy csak feleségét imádhassa. A szerető azonban beáll hozzá szobalánynak. Itt kezdődik a bonyodalom, amelynek dióhéjban való elmesélésére nem merhet vállalkozni egy írótoll sem. Csak az bizonyos, hogy a végén, amikor a néző a kacagást nem bírja már tovább — minden rendbejön, az ügyvéd is a feleségével, s az újdonsült szobalány is a Mexikóból hazakerült férjeurával.” (Mozihét, 1916/37)