RONGYOSOK

Tartalom

Verőfényes nyári reggelen, az erdőszélen egy ponyvagombolyagból két toprongyos alak, egy kutya és egy majom bontakozik ki. Így ébred minden reggel Vili, a vándorkomédiás lányával, Tilivel, kutyájával, Lidivel és Miska majommal. A patakban mosakszanak, gombából készülő reggelijüket néha egy-egy madártojás, vagy hal teszi táplálóbbá. Szabadon, jókedvűen élnek, mint az erdők madarai. Eközben a Bánáthy gróf fiával és lányával nyári körutazásra készül.  A kastélyban nagy a sürgés-forgás, az inasok és szobalányok az úti poggyászt készítik, melyet a gróf személyi poggyászként előre küld.  Vili és „társulata” vasárnap a faluban lép fel, Lidi, a „segédprimadonna” szoknyába öltözve táncol, Miska majom fuvolán kíséri. Ezt követi Tili, a világhírű balektáncosnő tánca, majd Muszkli Vilmos erőművész száma, melyet Vili ad elő. Bevételük alig akad, mert a közönség, mely az előadás alatt vidáman mulat, a tányérozáskor szétszéled.  A hoppon maradt művészek a rekkenő melegtől elcsigázva vonszolják talyigájukat az országúton. Egy karám árnyékában telepszenek le délutáni pihenőre. Vili a karám hasadékában egy fogashoz hasonló nyúlványra akasztja kabátját, nadrágját, majd kalapját. Nagyokat ásítozva lefekszik a ponyvára. Nemsokára az egész társaság alszik.  A karámban álló ökör, melynek szarvát Vili fogasnak nézte, legelészni indul, s a szarván Vili egész ruhatárát magával viszi. Az országúton ezalatt a gróf kocsija halad. A kocsis utolér egy csinos parasztlányt, és udvarolni kezd neki, maga mellé ülteti, és ölelgeti. Útközben a kocsi nagyokat zökken, az utazóláda egyre hátrébb csúszik,  s végül lepottyan az útszéli árokba. Vili felébred délutáni álmából, s észreveszi, hogy ruhája eltűnt. Nem messze a karámtól megtalálják a kabátot, de a nadrágnak nyoma veszett. Tili vonszolja a talyigát, melyen Vili a ponyvával betakarózva ül, így keresik a  nadrágot. Az erdő szélén a kutya rábukkan a leesett kofferre, s ugatásával odahívja gazdáit. A két toprongyos mutatványos a szép ruhák láttán táncot jár örömében. Elegánsan kiöltöznek, majd elrejtik a koffert, és boldogan indulnak a völgyben lévő elegáns fürdőhely, Gyökérfüred felé. – Látod, kislányom, eljutottunk az Élet Kapujához… most vagy bejutunk rajta, vagy kirúgnak bennünket… – mondja  Vili patetikusan. A kastélyban értesülnek a nagy koffer elveszéséről, jelentik az ügyet a rendőrségen, s az utazáshoz egy másik koffer ruhát csomagolnak.  Vili és Tili beülnek a fürdőhely legelegánsabb szállójának teraszára, de mivel egy vasuk sincs, csak nézik, ahogy mások esznek. A fürdőhely legelegánsabb vendégei, az újgazdag Varjuék. Varjú András nemrég még lókupec volt, ma már a környék leggazdagabb embere. Vili két vénkisasszonytól informálódik a családról, majd mintha régi ismerőse lenne, megszólítja Varjú Andrást, s gróf Ballaghy Péterként mutatkozik be. Varjuék lánya, Zsófika és fia, Bandi barátságosan  közrefogják Tilit. Varju András meghívja Ballaghyékat ebédre. Vili és Tili ezek után elhagyja a huzatos „Bokoralja nagyszállót”, és a grófi utazóládával beköltözik az előkelő Palace Hotelbe.  Másnap Varjuéknál mohón esznek, s mikor Vili úgy látja, hogy senki nem néz oda, hatalmas combokat, tortaszeleteket és gyümölcsöket rejt a földre tett cilinderébe, majd a  fejébe nyomja.  Bandinak első látásra nagyon megtetszik Tili, s még ezen a napon megkéri a kezét. Varjú félrevonja Vilit, hogy a fiatalok hozományáról beszéljenek, megállapodnak , hogy mindketten birtokuk felét adják a házasulandóknak. Közben Varju elpanaszolja, hogy Zsófika udvarlóját, Labodát nem szereti. Sajnálkozik, hogy Ballaghynak nincs fia. Vilinek ekkor eszébe ötlik, hogy az utazóládában egy öltözet fiú ruha is van, s  megnyugtatja Varjut, hogy fia is van.  Másnap Vili elegáns  fiatalemberrel jelenik meg Varjuéknál, akit ifjabb gróf Ballaghy Péterként mutat be, Tili  távollétét fogfájással indokolja.  Vili meghívja Varjuékat a hotelbe. Péterke udvarolni kezd Zsófikának. Bandi Tilit hiányolja, s megkéri Péterkét, hogy csalja le menyasszonyát. Péterke felszalad a hotelszobába, és percek alatt átalakul Tilivé.  Barackot dug a szájába, hogy arca dagadtnak látsszon. Vili visszaküldi a szobájába, de Bandi kikönyörög egy táncot, s miközben táncolnak Tili szoknyája alól lassan előcsúszik Péterke nadrágja. A részeg Laboda észreveszi a dolgot, de Vili eltereli a figyelmét. Koccint vele, s mikor tüsszent, kölcsönadja neki hímzett grófi zsebkendőjét, melyet a fiatalember szórakozottan zsebretesz. Zsófika miatt nézeteltérés támad Laboda és Péterke között, melynek párbaj lesz a vége. Eldördülnek a lövések, Péterkét a ruhája alá kötözött ezüsttálcák óvják, Laboda összeesik, de ennek sem sebesülés, hanem alkoholmérgezés az oka.  A párbaj után Vili megkéri Péter számára Zsófika kezét.  Két detektív figyeli a kora délelőtt pezsgőző, részeg Labodát, aki elejti a Vilitől kapott zsebkendőt. A detektívek felveszik, és megvizsgálják a zsebkendőt, s mikor látják, hogy a monogramja azonos az utazóláda tulajdonosáéval, bekísérik a fiatalembert  a rendőrségre. A hotelben Viliék esküvőkre készülnek. Délelőttre tervezik Péterke és Zsófika esküvőjét, délutánra pedig Tiliét és Bandiét. Az esküvőkből azonban nem lesz semmi, mert a börtöncellában józanul ébredő Laboda vallomásából kiderül, hogy a zsebkendőt Vilitől kapta. A lelepleződött vándorkomédiásnak és lányának el kell búcsúzni a jóléttől és az elegáns ruháktól. Visszakapják ócska rongyaikat, s mivel a gróf nem kívánja megbüntetésüket, szabadon engedik  őket. Visszatérnek a talyigájukhoz, s a történet ott végződik, ahol kezdődött:  Vili, Tili, Lidi és Miska az erdőszélen térnek nyugovóra, egyenként tűnnek el a nagy ponyvagombolyagban.

Érdekességek

• Fodor Miklós, a film producere és forgatókönyvírója így nyilatkozik a film születéséről: "Úgy kezdődött az egész, hogy a Paramount megvásárolta Zilahy Lajostól a „Süt a nap" filmjogát és további filmdarabokat kért tőle. Zilahy erre a felszólításra elkészítette a „Rongyosok" vázlatát, de mielőtt Amerikába küldte volna, felkeresett engem és érdeklődött, vajon nem lehetne-e itthon elkészíteni ezt a filmet.
  A téma nagyon megtetszett nekem, azonban rögtön láttam, hogy ez a film sok pénzt igényel. Először bankoknál próbálkoztam, sikertelenül. Hiába mutattam fel a legjobb referenciákat, kormánytámogatást, a bankok nem vállalkoztak a magyar filmgyártás megindítására. A sikertelenség nem riasztott el és baráti körben kezdtem propagálni a ,,Rongyosok" magyarországi elkészítésének eszméjét. Baráti körben össze is hoztuk a szükséges tőkét — egy és félmilliárdot — és megkezdtük a munkát." (Baráti körben gyűlt össze a Zilahy-filmhez szükséges másfél milliárd. In: Színházi Élet, 1925/ 41)
• A film költségvetése másfél millió korona volt, a  felvételekhez 12000 méter amerikai Kodak-negatívot használtak, a külső felvételek 31 napig tartottak. (Apróságok a nagy magyar filmről. In: Színházi Élet, 1925/41)
• A felvételek folyamán 11,300.000 korona ára virágot használtak fel. (Apróságok a nagy magyar filmről. In: Színházi Élet, 1925/41)
• "Naponta 3 és félmillió ára szénrudacska fogyott el az ivlámpákban. A napi áram-fogyasztási számla pedig 7 milliót tett ki, bár a villanygyár az úgynevezett „ipari áram"-nál is olcsóbban számította a villanyerőt." (Apróságok a nagy magyar filmről. In: Színházi Élet, 1925/41)
• A film forgatása során az éppen akkoriban zajló aratóünnepet is felvették. "Holnap kezdődnek a felvételek Gödön, egy nagy uradalomban, ahol egy aratóünnepet vesznek fel, teljes nemzeti viseletben. A rendező, Gál Béla, igyekszik a film keretében vászonra vinni a magyar nép életét, népviseletét és egész etnográfiáját, úgy hogy a film bizonyára külföldön is nagy sikert fog aratni." (Feltámad a magyar filmgyártás. In: Ujság, 1925. augusztus 6.)
• "Újszerű volt a darabhoz írott kísérőzene, melynek szerzője Fenyvesi Árpád kiváló muzsikus, a zene hatásosan festette alá a filmet és nagyban emelte a hatást." (Magyar filmbemutató a Corvin színházban. In Esti Kurir, 1925. október 9.)
• A filmben szereplő Lidy nevű uszkár kutya körül számos bonyodalom támadt, ugyanis a gazdája csak horribilis összegért adta bérbe, aztán visszakérte, majd amikor újra szükség volt rá, ismét nagyon nagy összeget követelt, s mikor végre megegyeztek, kiderült, hogy időközben levágatta a kutya bozontos szőrét, ezért a filmben végül kosztümbe öltöztetve kellett szerepeltetni.
• „A ,,Rongyosok" -ban fontos szerepet játszik egy majom. Ezt a majmot kölcsönvették egy állatkereskedőtől. aki garantálta, hogy ez a „Misi" a világ legszelídebb majma. Misi tényleg szelíden viselkedett az állatkereskedés ketrecében. de kint a filmgyárban megvadult: harapott, karmolt, a színészek nem mertek vele játszani. Végre Bajor Gizi vállalkozott Misi "megfőzésére". Egy hét alatt olyan szelíd majmot nevelt Misiből. hogy az ölebek is csodájára jártak ennek a szelídségnek." (Apróságok a nagy magyar filmről. In. Színházi Élet, 1925/41.)

Galéria

Vélemények

Feltámad a magyar filmgyártás. Annyi tervezgetés, várakozás és ankétezés után végre mégis életre kel a magyar filmipar. A Corvin filmgyár, technikai apparátusa holnap megindul, hogy elkészítse az újjáéledő magyar filmipar első nagyobb termékét. Rongyosok a címe ennek a 8 felvonásos nagy filmnek, amelyet egy magánosokból álló csoport készíttet el a Corvin-filmgyárral. Zilahy Lajos, a kitűnő író témájából Fodor Miklós írta a szcenáriumát ennek az izig-vérig magyar darabnak, amelynek főszereplői Bajor Gizi, Csortos Gyula, Pethes Sándor és Kürthy József. Bajor Gizi kettős szerepet játszik, mint fiú és leány, Csortos pedig egy vén csepürágót alakit, ki útszéli komédiás, dijbirkozó és zsonglőr egy személyben. Holnap kezdődnek a felvételek Gödön, egy nagy uradalomban, ahol egy aratóünnepet vesznek fel, teljes nemzeti viseletben. A rendező, Gál Béla, igyekszik a film keretében vászonra vinni a magyar nép életét, népviseletét és egész etnográfiáját, úgy hogy a film bizonyára külföldön is nagy sikert fog aratni. Szeptember közepére készül el a Rongyosok és decemberben négy budapesti premier-színház veszi műsorára. (Ujság, 1925. augusztus 6.)

„Az emberek megkönnyebbülve sóhajtottak fel ma délelőtt a Corvin Színházban: végre egy magyar film, amelyik jó, amelyiken nem kell bosszankodni! Ezzel a filmmel, a Rongyosokkal, ki lebet állni a belföldi mozikban és nem kell attól félni, bogy a külföldi filmvásárlók menekülnek előle. Hogy történt ez? Hogy történt meg végre az, hogy épkézláb filmet kaptunk, amelyik magyar területen játszódik, magyar pénzen született, magyar rendező keze dirigálta, magyar ember irta? ... És mégis jó. Nagyon egyszerű a dolog: tehetséges emberek álltak össze. Ezt a filmet szívesen kapkodják el a magyar mozik. Ezért verekedni fognak."
(Rongyosok. Magyar film bemutatója a Corvin Színházban. In: Magyarság, 1925. okt. 8.)

"A népszerű magyar írónak, Zilahy Lajosnak egy napsugaras, vidám történetét filmesítették meg. Fodor Miklós alkalmazta filmre, a jó szándék megvolt benne, de a szcenárium nem mindenütt sikerült teljesen, és ez néha unalmassá teszi a filmet. A cselekmény nem elég pergően és lüktetőén követi egymást egyes jelenetekben. Gál Béla, a darab rendezője, mindent elkövetett, hogy ami hiányzik a filmszcenáriumból, azt ötleteivel és fantáziájának gazdagságával pótolja. Ez sikerült is nagy részben és nyugodtan elmondhatjuk, hogy Gál Béla akármelyik amerikai filmgyár rendezői között is megállaná helyét." (Magyar filmbemutató a Corvin színházban. In Esti Kurir, 1925. október 9.)

"Meséje gazdag, eleven és mulatságos, nem szokványos és nem elcsépelt, a motívumok is, kevés kivétellel, egészen originálisak. Két ágrólszakadt vándorkomédiás, apa és leánya megtalálják egy gróf elvesztett bőröndjét, elegánsan kiöltözködnek, a közeli fürdőhelyen összebarátkoznak egy gazdag parvenü famíliával. A parvenü fia megkéri a komédiáslányt, akit grófkisasszonynak hisz. A gróffá vedlett komédiás ráveszi leányát, hogy fiúvá öltözve kérje meg a parvenü lányának a kezét, mert így egyszerre veje és menye lesz a parvenünek és később birtokosa teljes vagyonának. Két hálás forrása fakadt így a komikumnak. Az álgróf és a gazdag smokk egymástól igyekeznek ellesni a kellő viselkedést és az előkelő modort. Ez az egyik. A másik pedig a lány váltakozó kettős, menyasszonyi és vőlegényi szereplése, amelyből természetesen a helyzetkomikum számtalan pompás szituációja robban ki. A rendezés kitűnő: ötletes és eleven. A darab friss tempója csak ritkán lanyhul." (Hevesy Iván: Rongyosok In: Nyugat 1926/2)