MÁGIA

Tartalom

Merlinusz gróf, a büszke várúr azonos Szinéziusszal, a híres középkori alkimistával, aki 1590-ben feltalálta a bölcsek kövét, melynek örök fiatalságát köszönheti. A csodakőnek azonban csak akkor van varázsereje, ha tulajdonosa minden ezredik holdtöltekor, vagyis minden emberöltőben egy ifjú ember vérét veszi. Közeledik a negyedik emberöltő. Merlinusz gróf könyvtára rendezésére szerződteti Pált, a szegény pesti filozoptert, akit következő áldozatául szemelt ki. Pál megtalálja a bölcsek kövéről szóló könyvet, és megsejti Merlinusz tervét.  A gróf fiatal és boldogtalan felesége vonzódik Pálhoz, szívesen időzik a társaságában. Egy napon megtalálják a gróf arábiai varázstükrét, mely megmutatja nekik Szinéziusz élettörténetét. Látják, amint a tizenötödik században Szinéziusz saját famulusát öli meg, hogy életét egy emberöltővel meghosszabbítsa. Az elképedt Pál az áldozatban saját vonásaira ismer. Megelevenedik a kétezredik holdtölte, mely a francia forradalom idejére esik. Ebben a korban Merlinusz-Szinéziusz nem más, mint Danton, aki egy ártatlan ifjút vezet guillotine alá. A következő emberöltő a biedermeyer korszakban telik le. Szinéziusz vendégül látja a barátját, aki szintén Pál hasonmása, s egy óvatlan pillanatban kinyitja Borgia gyűrűjét és méregtartalmát a vendég poharába önti. Pál és a grófnő megértve az összefüggést a régi könyv sorai és Merlinusz gróf jelenlegi szándéka között, rettegve gondolnak a közelgő négyezredik holdtöltére, melyen Pál a kiszemelt áldozat. Menekülni akarnak, de ez a tervük a gróf ébersége miatt nem sikerül. Elérkezik a végzetes nap: 1917. június 6. Merlinusz gróf ünnepséget rendez. Egy vándorcirkuszt léptet fel szalonjában, s ő maga is bemutatja mágikus tudományát. A társulatban van Pál egykori szerelme, Lujza, ki nem tudott Pál nélkül élni, ezért gyalogosan felkerekedett és elindult, hogy szerelmét megkeresse. Éhségtől és a fáradtságtól ájultan talált rá a vándorló cirkusz, s magukkal hozták a kastélyba. Az egykori szerelmesek találkoznak, s úgy tűnik, a szerelem ereje elhárítja a közelgő veszélyt. Este a grófnő a vár sziklafalain bolyong, megbotlik és a mélységbe zuhan. A gróf utána megy, s ő is a szakadékban leli halálát.  Pál elindul, hogy megkeresse a grófnőt, s mikor meglátja az asszonyt a mélyben, utána akar ugrani, de Lujza ott terem, megfogja a karját, és megmenti kedvesét a biztos haláltól. Merlinusz halála után vége a gonosz varázslatnak, Pál és Lujza elhagyja a komor kastélyt.

„A Mágia című darabnak kevés szóval elmondva az a szövegkönyve, hogy Merlin báró, a büszke várúr egyenes leszármazottja Szinéziusznak, a középkor híres alkimistájának. Sőt nem is leszármazottja, hanem személyes maga. Szinéziusz 1590-ben feltalálta a bölcsek kövét, amely az örök ifjúsággal ajándékozza meg az embert. A csodakőnek ám csak akkor van varázsereje, ha tulajdonosa minden ezredik holdtöltekor, vagyis minden emberöltőben egy ifjú embernek vérét veszi. Merlin gróf könyvtára rendezésének címe alatt szerződteti Pált, a szegény pesti filozoptert. Pál egy napon a könyvtárban megtalálja azt a könyvet, amelyben a csodakőnek ez a sajátossága olvasható, hogy ifjú emberek vérével érheti el a Magiszterium tulajdonosa az örök ifjúságot. Ebben a könyvben van egy régi pergamen is, amelyen viszont az van megírva, hogy Szinéziusznak birtokában van az arábiai varázstükör is, amelyben minden meglátható, amire az ember gondol. Merlin báró felesége boldogtalan zord és vén férje mellett. Egyre melegebb vonzalommal viseltetik Pál iránt, s már-már megállapodnak, hogy megszöknek Merlin várából. S egy napon ketten megtalálják a csodatükröt, amely Merlin báró egyik rejtett fiókjában van elzárva. Amint belenéznek, elhűlve látják Merlin báró, illetve Szinéziusz élettörténetét. A tizenötödik században Szinéziusz, aki feltalálta a bölcsek kövét, saját famulusát öli meg, hogy életét egy újabb emberöltővel hosszabbítsa meg. A famulus maga Pál, maga magát látja a tükörben elődjeként. A következő emberöltő a francia forradalom idejére esik. A második ezredik holdtölte napján Merlin Szinéziusz Danton, aki egy ártatlan ifjút vezettetett guillotine aló. A következő emberöltő a kecses és finom biedermayerben játszódik, Szinéziusz vendégül látja Pált, s egy óvatlan pillanatban kinyitja Borgia-gyűrűjét és méregtartalmát Pál poharába önti. Ezt látják a tükörben Pál és a grófné, látják az összefüggést a régi könyv irásai és Merlin báró között és remegnek a gondolattól, mikor kerül Pálra a sor. Menekülni akarnak, ám Merlin gróf éber. S közben közeledik a negyedik ezredik holdtölte. A régi könyvben megtalálják a feljegyzést és a dátumot: 1917 június 6. Ezen a napon Merlin báró nagy vendégséget rendez. Egy vándorló truppot játszat szalonjában s maga is mutatja mágikus tudományát. A vendégsereg örül. Pál és a grófnő rettegnek. Menekülnének, de nem lehet. A vándortruppnak egyik tagja Lujza, aki Pálnak szerelme volt a fővárosban, amióta Pál elment, nem tudott dolgozni tovább boldogtalanságában. Utána ment, felkeresni szerelmesét s a kastélyhoz közel a fáradtságtól, nyomortól, éhségtől ájultan rogyott össze. A cirkusztrupp találta meg s hozta most el ide. Lujza és Pál találkoznak és Lujza elhatározza, hogy megmenti Pált. Az ezredik holdtölte vészesen közeledik, s a bárónő elbolyong a vár sziklafalain. A báró utána megy. A báróné a vad sziklafalak között elbotlik és a mélységbe zuhan. És ugyanez történik a báróval is. Pál elindui, hogy megkeresse a bárónőt. S íme meglátja, amint élettelenül fekszik a sziklák között. Utánna akar ugrani, hogy megmentse. Ám Lujza váratlanul ott terem, s megragadja Pál karját. Visszatartja a biztos haláltól. Merlinusz és felesége halottak. A magisztérium ereje megtört…” (Mozihét, 1917/34)

Érdekességek

• A Mozihét 1917/29. számában írnak egy filmről, mely a benne közreműködők, a műfaj és téma alapján feltehetőleg azonos a Mágiá-val: „A Magisztérium című fantasztikus színjátéknak nagy apparátust igénylő, hatalmas filmjét már megkezdték fotografálni. A darabban Várkonyi Mihályon és Lábass Jucin kívül közreműködnek Nyáray Antal, Nagy Magda, Kürthy József és mások, általában úgy ígérkezik, hogy a Corvin-filmek sorában, sőt az egész szezonban a legelsők között helyet foglaló film lesz a Magisztérium. Egyik felvonásában hatalmas menazséria vonul fel, egyes jelenetek pedig történelmi emlékeknek az életrehivása. A filmet Karinthy Frigyes szcenírozta, a rendezést pedig Korda Sándor végzi. A felvételek a főváros határának egyes festői pontjain, másrészük pedig a vidéken készül.” (Mozihét, 1917/29).

Galéria

Vélemények

„A dráma magva: Merlinusz gróf, a büszke várúr, aki napjainkban él, voltaképpen nem más, mint Szinéziusz, a középkor híres alkimistája. Örökifjú marad a bölcsek köve révén, aki minden emberöltőben egy ifjú ember vérét kell kiontania magáért. Pál, a szegény, pesti filozopter az áldozata ma, a huszadik század második évtizedeiben. De Pál megmenekül, megmenti kedvese a végső órában. Pál és a grófnő egy varázstükörben megfigyelik Merlinusz terveit s látják őt minden eddigi alakjában is: ma,a biedermayerben, a francia forradalom idején és kétszáz évvel ezelőtt. Óriási apparátus kell ehhez, hogy mindezt érzékeltetni lehessen. A fantasztikus mély történéshez valóban a legremekebb illusztráció járul, a külföldi filmek közt is kevés van, amit ilyen pazarul állítottak volna ki. Nevezetes jelenetek: az alkimista boszorkánykonyhája, a francia forradalom tömegjelenetei, a biedermeyer felelevenülése, mágikus átváltozások, az arábiai sivatag és sok más. A rendezés Korda Sándor műve. Nem kell az ő kiválóságát újból hangoztatnunk, hiszen neve ajánlása a filmnek.” (Színházi Élet, 1917/43)

„A „Mágia" cimü film két férfi főszereplője: Várkonyi Mihály és Nyárai Antal, már a nevük említése után is erős garanciái a hangos sikernek. Grandiózus az alakításuk ebben a regényes, kísérteties témájú, rendkívül finom színdarabban, de maga a szüzsé is jóval felülmagasodik az enemű szokvány színdarabok szüzséin. Kiállítása az attrakciós filmek sorában is rendkívüli. Hatalmas áldozatkészség, — ami fontos erénye a Corvin-filmeknek, — ez jellemzi a „Mágia"-t is, amelynek számos jelenete monumentális és egészen amerikai arányú. A két férfifőszereplőn kívül nagy coupereje lesz még a darabnak Lábass Juci, a Királyszinház kitűnő művésznője és a pompás játéktudásu Nagy Magda is.” (Mozihét, 1917/ 42)

„Ez a film a fantasztikus drámák legértékesebb, legszebb példánya. A moziközönség rendkívül kedveli, várja a fantasztikus elemet a moziban és ha egy dráma ezt teszi a gerincévé, akkor annak a sikere már meg van alapozva. A Mágia szerzői, Karinthy Frigyes és Sztrókay Kálmán a fiatal magyar irógenerációnak azok közé a tagjai közé tartoznak, akik éppen csapongó, színes fantáziájukról ismertek. Ebben a darabban ez a két író egy olyan fantasztikus témái alkotott drámává, amely minden fantasztikuma mellett is tisztán irodalmi gondolatokon épül fel." (Pesti Napló, 1917. október 28)