Szülei: Frankfurter Sándor, Rothberger Terézia
A magyar szecessziós festőművészet, plakátművészet, karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere. Tehetsége már korán megmutatkozott, s jobb módú szülei támogatásával Bruck Miksa magántanítványa lett. Gimnáziumi tanulmányai után, 1897-ben Párizsban az Académie Colarossi hallgatója volt, később az Atelier Artistique Delay-ban folytatta tanulmányait, Alexandre Delay festő vezetése mellett. Roheim Ödön támogatásával tovább maradhatott Párizsban, s sikeres felvételit tett a Montparnasse-n működő nagy hírű iskolába Arts Décoratifs-ba. Két éven keresztül dolgozott Alfons Mucha műhelyében, a mester teljes megelégedésére, majd önálló műtermet nyitott Párizsban. Ekkoriban plakátok, reklámok tervezéséből élt, majd egy nap beteg lett, s rövidesen nem tudta fizetni a műterem bérét. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért. 1914-ben plakátkiállítást rendezett Berlinben, idehaza a Nemzeti Szalonbannégyszer állított ki. 1916-ban a müncheni Kunsthaus Brackl-ban volt nagyszabású önálló kiállítása, és ugyanebben az évben bemutatták munkáit az Ernst Múzeumban is. A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd a Corvin és az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.
Kétszer nősült. 1910. április 25-én nőül vette Makay Erzsébetet, akitől 1920-ban elvált. Második felesége Talabér Emma volt, akivel 1921. május 24-én Budapesten kötött házasságot.