Szülei: Faragó Sándor mérnök, Reiszky Emma zongoratanárnő
Lakása: Budapest VII. Alpár utca 7.
Édesapja hamar elhagyta a családot, édesanyja egyedül nevelte két tehetséges gyermekét. Rendkívül fiatalon, kilencévesen már a Zeneakadémia növendéke, az előkészítő és az akadémiai tanfolyamot Nagy Gézánál, majd a tanárképzőt Székely Arnoldnál végezte. Közben zeneszerzést is tanult Siklós Albert osztályában, a zongora művészképző három évét pedig Dohnányi növendékeként töltötte. 1936 júniusában diplomázott, az 1937-1938-as tanévtől kezdve már zongorát tanított a Zeneakadémián és a Nemzeti Zenedében. Pályája óriási sikerrel indult, 1939 májusában - a döntőben három francia zongoraművészt megelőzve - megnyerte a luxemburgi Fauré-versenyt. Ez a versenygyőzelem megnyitotta számára Európa hangversenytermeinek kapuit. 1941 januárjában fel kellett adnia zeneakadémiai állását, tanári működését csak a Zenedében folytatta, ahol viszont korai haláláig tanított. A második világháború küszöbén Budapest egyik legismertebb művésze volt. Pályája tragikus hirtelenséggel ért véget. Valószínűleg túlhajtott életvitele miatt gyomorrák támadta meg, mindössze 31 éves volt, amikor meghalt.
Filmszerepe:
- A Pál-utcai fiúk (1924) - Nemecsek
Forrás: Muzsikalendárium ♦ FamilySearch (születési halotti)