Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm-es, 3 felvonásos, valószínüleg nem készült el.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozihét, 1916/37
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 50. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 350 p.
- Welser-Vitéz Tibor: A kolozsvári filmgyártás Budapest. 1963. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 225- 228, 393 p.
- Nemeskürty István: A magyar film története (1912-1963). Bp. 1965. 47. p.
- Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. 132. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Gaál Éva: A magyar film kulturális szférája 1896-1919 között. Bp. 1975. 56, 75. p. (Kézirat, MNFA Könyvtára.)
- Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 85. p.
Tartalom
„A Vígszínházban sorozatos előadást ért meg e rendkívüli érdekességű színdarab. Egy miniszter felesége a hősnője, aki a természet egy furcsa szeszélyénél fogva hasonmása a színésznőnek. És a két egyarcú asszony közül a miniszternő a rossz asszony. Megcsalja az urát, s egy napon a férj meglátja a szeretőjével, báró Lehotaival. Kérdőre vonja a bárót, aki azzal vágja ki magát, hogy nem a kegyelmes asszony volt, hanem a színésznő. Most jön a nehéz dolog: a színésznőt, aki tiszta és érintetlen teremtés, rá kell bírni, hogy vállalja a maitresse csúnya szerepét. Ez a drámai magva a színdarabnak, amelynek kibontakozása az, hogy a színésznő felesége lesz Lehotai bárónak. E pontig azonban a legkülönösebb és legdrámaibb jelenetek gördítik a színdarabot. Természetes, hogy a színésznő és miniszternő szerepét, e két markáns figurát: egy színésznő alakítja.” (Mozihét, 1916/37)