TERIKE

Tartalom

Klára, Sámson Béla földbirtokos és polgármester felesége megtudta, hogy férjének szeretője van, akinek gyermeke, kis leánya született. Harag-jában arcul üti férjét s bár szereti és szivében már megbocsájtott neki, egy szót sem szól többé hozzá. Férje nem próbálja engesztelni, mindketten büszke, önérzetes magyar emberek. Tiz évig élnek egymás mellett, anélkül, hogy szót váltanának. Hiába látogat hozzájuk minden évben egyszer az öreg, melegszivű Zsombolyainé, Klára anyja, hogy kibékítse őket egymással, a két önérzetes lélek hajthatatlan maradt. Irma, Sámson szeretője, bánatában, hogy gyermekének apja nem egyedül az övé, elbujdosik, gyermekét, akit a polgármester elhunyt kis leányának emlékére Terikének nevezett el, a jóságos öreg tisztelendő, kit Sámson Pestre küldött gyermeke után érdeklődni, magával hozza és Klára elé vezeti. Férj és feleség kibékülnek, magukhoz veszik a lányt, s mint Klára rokonát szerepeltetik. Titokban magával hozza a plébános Terike anyját is, de senkinek sem árulja el. Egy nap véletlenül épp ide, a plébános kertjébe kergeti Terikét egy nagy kutya. Ott találja halottnak hitt édesanyját és sirva borul karjaiba. Véletlenül éppen akkor érkezik látogatóba a tisztelendőhöz a főispán fia, Tódor Guszti, Terike vőlegénye, ki megtudja, hogy Irma Terike édesanya. Közben Klára férjével Terike keresésére indul s a kutya segítségével megtalálja a lányt a tiszteletes kertjében. Klára nagy örömmel fogadja Irmát, akit a tiszteles testvéreként mutat be neki és meghívja, lakjon náluk. Terike boldogan öleli meg mindkét anyját. Sámsonéknál azonban Irma hamarosan lelepleződik. Egy alkalommal anyai eréllyel parancsol rá Terikére, és Klára ekkor hirtelen megért mindent. Közben hazaérkezik Sámson, aki Irma megérkezése után kiköltözött a szőlőjébe. Azzal a hírrel jön, hogy a főispán eltiltotta fiát a házasságtól, mert értesült származása felől. Guszti azonban nem akar lemondani Terikéről s igy a főispán egy évi halasztást ad neki azzal a feltétellel, hogy ha egy év után is szereti még Terikét, elveheti feleségül. Klára azonban nem nyugszik bele a főispán döntésébe, megmagyarázza neki, hogy ha ő meg tudott bocsájtani a férjének, neki igazán nincs oka ellentmondani fia akaratának. — A főispán végre enged s Terike boldog lesz Gusztival.
 (A tartalomleírás a színdarab bemutatáskor megjelent ismertető alapjám készül. Lásd: Színházi Élet, 1919/35-36)

Érdekességek

• A sikeres színdarab megfilmesítését már a premiert követő évben, 1920-ban tervezték. A Mozihét 1920/6 számában olvashatjuk: "A „Terike" filmen. Földes Imre nagysikerű vígjátékát nemsokára filmen látja viszont a nagyközönség. A kiváló darab felvételei már
  a napokban megkezdődnek. A rendezés munkáját Harsányi Rezső, a Belvárosi Színház kitűnő tagja vállalta magára, aki különben a film
  egyik főszerepét is játssza. Terikét Wirth Sári játssza, mig a többi szerepekben Simon Marcsát, Simonyi Máriát, Bérczy Ernőt és Zilaby
  Gyulát fogjuk látni. A film bemutató-előadását március közepére tervezik." Ez a terv azonban nem valósult meg.
• Egyes források szerint 1924-ben készült az első filmváltozat, ennek azonban sem az O.M.B. határozatokban, sem a szaksajtóban nincs nyoma. 
• "Szentendrén készültek a külső felvételek. Amikor Harsányi Rezső parókában, reverendában végigsétált a városka utcáin, a gyerekek mind kézcsókra járultak hozzá. — Látod, Giza — mondta Harsányi Mészáros Gizának —, kétszázszor adtam színpadon Balázs főurat, de itt Szentendrén győződtem meg végre, hogy jól játszom ezt a szerepet." (Színházi Élet, 1927/16)
• A Színházi Élet forgatási beszámolója szerint két pesti multimilliárdos is statisztál a filmben, nevüket azonban nem hozták nyilvánosságra. (Színházi Élet, 1927/16.)
• A film premierjét 1927. április 14-re tervezték, azonban a Filmcenzúra Bizottság eredeti formájában nem engedélyezte a darab bemutatását:"Csiszarik címzetes püspök főleg azt kifogásolta, hogy a darabban szereplő plébános híveinek szerelmi ügyeivel foglalkozik és bizonyos helyeken rusztikus kifejezéseket használ. Ez — a címzetes püspök szerint — a papi tekintély megsértését jelenti és csodálkozását fejezte ki, hogy a darab százötvenszer kerülhetett színre magyar színpadokon." (Magyar Hírlap, 1927. április 13.) Földes Imre a darab szerzője így nyilatkozott: "A filmcenzúra-bizottság a Terike filmszkeccsen bizonyos változtatásokat kíván, amelyek azonban nem érintik a darab lényegét. Ez néhány napig tart el és a módosított szkeccsét fogják majd újból bemutatni a bizottság előtt. Magától értetődik, hogy nekem eszem ágában sem volt a plébános alakjával és szerepeltetésével más tendenciát érvényesíteni, mint bemutatni egy jóságos, derék vidéki pap karakterét, aki híveinek igazi lelkipásztora, csupa szív és kedély. Mikor a színpadokon játszották a Terikét, mindenkit meghatott ennek a derék plébánosnak derűs, csupaszív világszemlélete és senkinek sem jutott eszébe ellene kifogást emelni." (uo) Végül a szkeccs néhány hetes késéssel mégis bemutatásra került a Pásztor Béla által igazgatott UFA Filmszínházban. Elsősorban a szkeccs színpadi részén kellett változtani, a darab filmrészében csak néhány feliratot kellett lecserélni.
• Csiszárik János püspők a Nemzeti Újságnak így nyilatkozott: "ki kell jelentenem, hogy a Terike cimú filmszkeccset a cenzúrabizottságban igenis kifogásoltam, de nem kánonjogi szempontból, melyhez a szkeccsnek alig van köze, hanem katolikus etika és katolikus papi dekórum szempontjából, mellyel nem lehet összeegyeztetni, hogy egy katolikus pap egy, akár jószándékból és a színpadi véletlen jóvoltából sikeres folytatólagos hazudozásnak feldicsérőjévé szegődjék." (Nemzeti Újság, 1927. április 14.)
• A film premierjén: "A szerző, Földes Imre, köszönti komoly szavakkal a színjáték megkezdése előtt a „Terike" közönségét, amely sok tapssal fogadta az új magyar szkeccset." (Pesti Hírlap, 1927. április 29.)
• A filmrészeket Bartók Béla és Kodály Zoltán szerzeményeiből összeállított zene kíséri. (Nemzeti Újság, 1927. április 29.)

Galéria

Vélemények

"A színmű merev és igazságtalan társadalmi törvények sokat döngetett falait döngeti, alapgondolata, cselekményének hozzáértő kézzel alakított fejlődése egyaránt érvényesül a filmen és a színpadon. A film hangulatos dunántuli felvételei, jelkép erejével ható egyes jelenései a magyar film diadalmas előretörését jelzik, a szinpadi rész a szó erejét hangsúlyozza, amit soha sem nyomhat el a lefényképezett arcjáték és mozdulatművészet. Mészáros Giza a polgármesterné szerepében igazi érző, szerelmes asszony, a nála fiatalabb színjátszó társait verő szépséggel és bűvölő hódítani tudással. Melegen zengő, mélyen átélt beszéde a színpadon is erősen kifejező, ráfigyeltető arcjátékkal párosul, azért jelenik meg előttünk igazi filmhősnő gyanánt a mozgófényképen. Harsányi Rezső széles vonásokkal jellemzett plébánosa, Balla Zsuzsa bájos, eleven, finoman rajzolt Terikéje, Kálmán Erzsi egyszerű eszközökkel, művészien ábrázolt Irmája mellett Zilahy Gyula, Boray Lajos és Várady Lajos állják meg helyüket a filmen és a szinen. A szinpadi és filmrészek folytonosságának apró zökkenőit pedig el lehetne kerülni, ha a mozivásznat a színpad előtt felpergethetően helyeznék el, mint az a szkeccseknél szokásos. A szerző, Földes Imre, köszönti komoly szavakkal a színjáték megkezdése előtt a „Terike" közönségét, amely sok tapssal fogadta az uj magyar szkeccset." (Pesti Hírlap, 1927. április 29.)

"A kedves színdarab meséjét szinte töretlenül kapjuk ebben a szkeccsben, melynek kissé homályos fényképfelvételeit nagyszerűen javítja ki a színpadi játék, A szkeccset Major Dezső rendezte és ugyancsak ő írta a jó szcenáriumot is. A színpadon, ötletes és színes keretben lépnek elénk a vászonról a színészek. Közöttük a legjelesebb: Kálmán Erzsi, aki a szenvedő, mártíranya szerepében kelt jóleső színészi meglepetést. Mellette Mészáros Giza és Balla Zsuzsi tűnnek ki, s természetesen Harsányi Rezső, akinek jóságos tiszteletesét a Belvárosi Színház színpadáról ismerjük. Boray Lajos és Várady Lajos játéka mellett Zilahy Gyula filmjelenetei igen jók." (Pesti Napló, 1927. április 30.)
Bellamy által