MESÉK AZ ÍRÓGÉPRŐL

Tartalom

A történet Kolozsváron játszódik. Lehman Vilmát nagy szerencse éri, gépírónőként alkalmazzák a Közgazdasági Bankban. A Levelezési Osztályra kap beosztást, ahol a szép lányt bankfiúk egész serege ostromolja. Ám hamarosan elmaradoznak, amikor látják, hogy a Levelezési Osztály főnöke Rubin úr is nagy érdeklődést mutat a szende szépség iránt. Rubin úr azonban hiába kerülgeti Vilmát, minden igyekezete megtörik a lány szerény, de határozott elutasításán. Honti, a bank vezérigazgatója titkárnőt keres. Választása Vilmára esik, aki nemcsak szép, de kiváló és megbízható munkaerő. A lány a vezérigazgató mellett egy számára teljesen új világgal ismerkedik meg. Hontinál naponta megfordulnak a társadalom  legelőkelőbbjei. A vezér vendégei elragadtatással nyilatkoznak az új titkárnőről, akinek szépsége végül a kiszáradt szívű bankdirektornak is feltűnik. A vezér gyakori vendége az előkelő Szentgróthy gróf. A hírhedt nőcsábász megkörnyékezi, s egy pillanatra meg is szédíti Vilmát, de az okos lányban végül mégis felülkerekedik a józanság. Közben Honti is egyre jobban érdeklődik titkárnője iránt. Tőle szokatlan figyelmességekkel halmozza el, majd egy alkalommal ajánlatot tesz neki, hogy legyen a barátnője. Megcsillogtatja az ezzel járó fényes lehetőségeket, amelyekről a lány eddig nem is álmodhatott. Vilmát azonban most sem hagyja el józansága, megmagyarázza a hatalmas vezérnek, hogy őhozzá csak az anyakönyvvezetőn keresztül vezethet az út. A szerelmes Honti, aki nincs hozzászokva a kudarcokhoz, csak még jobban nekitüzesedik a visszautasítástól, s végül megkéri Vilma kezét.  A lány, aki régóta vonzódik főnökéhez, boldogan mond igent.

Érdekességek

• Korda Sándor filmje a nagysikerű Meseautó (1934) elődje.
• Szomaházy István regénye a Magyar Elektronikus Könyvtárban olvasható: http://mek.oszk.hu/09400/09404/

Galéria

Vélemények

"Száz és százezer példányban fogyott el a könyves boltokban Szomaházy Istvánnak az a regénye. Száz és százezeren olvasták a Lehmann Vilma romantikus életfolyását e bűvös tollú iró kalauzolása mellett. Az irógép meséje .... Mi lehet más, minthogy a nagy és hatalmas bank kis szürke hamupipőkéje karriért csinált. A kis Lehmann Vilma egy napon bejut a milliós Közgazdasági Bankba gépiró kisasszonynak. A bank aranyifjai már az első napon megkezdik a csodaszép Vilma ostromát, de különösen ostromolja őt a levelezési osztály főnöke, Rubin ur. Vilma azonban orránál fogva vezeti az egész bankot. Az imádat forró suttogásai nem is érnek fel rózsás fülecskéjéig. Bejut a hatalmas vezérigazgatónak, Hontinak a privátirodájába, s a számok világában élő, kiszáradtszivü bankdirektor beleszeret. Ekkor szédül meg egy pillanatra Vilma. A bankban megismerkedett az előkelő Szentgróthy gróffal, s a gróf már-már el is szédítette az okos és bájos teremtést — de mégis megmenti a józansága. Honti előbb barátnőnek, szeretőnek akarja megnyerni Vilmát, de a lány kitanítja róla, hogy csakis egy ut vezet hozzá : az anyakönyvi hivatalon keresztül. És Honti boldogan lép erre a rózsás eseményekkel teli útra is." (Mozihét, 1916/37)

"Pompás írói ösztönével, éles szemével már akkoriban észrevette, mint témát, a gépíróleányt Szomaházy István és ez a romantikus színfolt az ő palettáján még ragyogóbb lett . . . Regényhősnővé tette Szomaházy István a kis gépíró leányt. A Pesti Hírlap tárcahasábjain jelent meg vasárnaponként a Mesék az írógépről és még élénk emlékezetünkben van az a mohóság, amellyel közönségünk az egyes folytatásokat várta. Szomaházynak amúgy is nagy népszerűsége szinte páratlanná lett. Aztán könyvalakban, a példányok tízezrei utján, folytatta tovább karrierjét e regény, hogy mind több és több kis gépirólánynak legyen álma a kis Lehmann Vilma története. És az még ma is. Ma, amikor pedig már a gépíróleány nem romantikus színfolt többé; ma, mikor — különösen a súlyos háborús veszteségek folytán — immáron a középosztályok családjainak majd mindegyike képviselve van egy-egy leánytagja révén valamelyik büróban. A romantikus szinfoltból társadalmi faktor lett. A hivatalnokleány immáron írói meg szociológiai problémáknak egyaránt központja. A romantika ugyan még körüllengi, de már csak reflektorképpen, hogy annál inkább látható legyen a komoly háttér. Ámde, ismételjük, ennek a komoly tényezővé nemesedett típusnak is még mindig álma a kis Lehmann Vilma megkapóan szép regénye, a Mesék az írógépről. Kitűnő idea volt tehát filmre vinni. Megeleveníteni — legalább a vásznon — Lehmann Vilmát, a vezérigazgatót, a grófot és a többieket. A Corvin-fílmgyár készítette el Korda Sándor rendezése alapján, míg a három főszerepet Berky Lili, Janovics Jenő és Kürthy György játszották el a film számára." (Pesti Hírlap, 1917. január 7.)