Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.

Alapító: Dr. Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár
Alapítási év: 1916.
Részvénytársasággá alakulás: 1917. február 1. (Egymillió korona alaptőkével)
Székhely: Budapest IV., Kossuth Lajos utca 13.
Műtermek: Pasaréti út 122-124
Vezérigazgató: Geiger Richárd
Igazgatóság: Lukács György elnök, dr. Halom Dezső, Halom Imre (alelnökök)
Jogtanácsos: dr. Erdős Pál
Művészeti igazgatók: Rákosi Tibor, Farkas Béla
Főrendező: Deésy Alfréd majd 1920-tól Balogh Béla
Dramaturg: Pakots József
Operatőrök: Vass Károly, Nagy Dezső, Arany Ferenc
Díszlettervező: Szirontai Lhotka István
A cég megszűnése: 1929.

Korabeli felvétel a Star filmgyár pasaréti műterméről Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár kezdeményezéséből fejlődött ki. Rákosi és a Berlinből hazatért, akkor már tapasztalt filmrendező, Illés Jenő 1915-ben elkészítették Petőfi Sándor János Vitéz című költeményének filmforgatókönyvét. A filmet Illés a Kino-Riport filmgyárnál kezdte forgatni. A Kinoriport azonban, amely elsősorban híradófilmek és rövidebb lélegzetű vígjátékok készítésére volt berendezkedve, igen primitív technika feltételekkel, nem volt képes anyagilag megbirkózni a forgatókönyv diktálta feladatokkal, és ezért tőkeerős pénzestársat kerestek. Ekkor Rákosi Tibornak sikerült megszereznie Geiger Richard textilnagykereskedő támogatását, aki az akkor még tekintélyes összegnek számító 100000 koronával támogatta a kezdeményezést, mellyel Rákosi megalapította a Star filmgyárat. Ez a magyarázata, hogy a „János Vitézt”-t a Kino-Riport hirdette és kezdte el, de a Star fejezte be és hozta forgalomba. A darab rendkívüli sikere arra indította Rákosit, hogy 1916-ban filmre vigye báró Eötvös József Karthausi című regényét. Ez is siker volt és ekkor Geiger Richárd úgy vélte, hogy a filmgyártás a magyar ipar jelentős tényezőjévé válhat, és 1917 februárjában egymillió korona alaptőkével megalapította a részvénytársaságot és 1918 május 20-án a Magyar Általános Takarékpénztár égisze alatt egy bankkonzorcium segítségével 5 millióra emelte az alaptőkét. A Pasaréti úton 6000 négyszögöles telken épültek fel a vállalat műtermei és laboratóriumi helyiségei és rövid idő alatt a részvénytársaság hatalmas vállalattá fejlődött. Amikor a Star a bank érdekkörébe került az alapító Rákosi kivált a vállalatból és filmszakmai tevékenysége ezzel véget is ért. A Star főrendezője Deésy Alfréd és Balogh Béla, de rajtuk kívül külföldi rendezőket is szerződtettek (Cornelius Hintner, Josef Stein, Emil Justitz) és Sugár Pál, Gaál Béla és Bolváry Géza is itt kezdte pályáját. A gyár dramaturgja Pakots József, a kiváló író volt. A magyar némafilmgyártás történetének egyik legszebb fejezete kapcsolódik a Starhoz. Évenként 20-30 film került ki a gyár műterméből és számos magyar filmszínész és filmszínésznő a Star filmeken lett országos, sőt nemzetközi hírűvé, ugyanis a cég filmjeit Ausztriába, Csehországba, Németországba, Angliába, Lengyelországba, Jugoszláviába exportálták. A gyár később külföldi filmeket is forgalmazott, amelyek közül az Universal amerikai filmgyár filmjei, továbbá Charlie Chaplin Cirkusz című filmje aratott emlékezetes sikert. Filmforgalmazó tevékenységének támogatására 1917-ben a Star megalapította félmillió korona alaptőkével a Corso mozgószínház rt.-t és megvásárolta a váci utcai Corso mozgószínházat is. A gyár kezdeményezésére épült a Corvin és Kamara mozgó, amelyek a Star bemutató színházai lettek. Később számos kisebb mozgószínházban is vállalt érdekeltséget úgy Budapesten mint a vidéken. A hatalmas vállalat 1929-ben omlott össze. Műtermei több mint tíz évig kihasználatlanul álltak. 1941 tavaszán a Hunnia megvette a műtermet, alkalmassá tették hangosfilm felvételek készítésére és a felújítási munkák után, szeptemberben újra megindult itt a filmgyártás. Ettől kezdve a pasaréti telep évtizedekig a magyar filmgyártás fontos helyszíne volt. 2001-ben terjedt el a híre, hogy az akkor már ismét kihasználatlanul álló épületekben Magyar Filmművészeti Múzeumot rendeznek be. Ebből azonban semmi sem lett. Ma lakópark van a Star filmgyár helyén, egyedül igazgatósági épületét hagyták meg.

Forrás: Mozihét, 1918/21 ♦ Filmlexikon. Szerk.: Castiglione Henrik és Székely Sándor. 556-557p. ♦ Nemeskürty István. A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. Magvető 376. p.♦ Képes Krónika, 1940/49.