Gál Gyula | rendező |
Gál László | rendező |
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij | író (elbeszélés: Megbűvöltek 1880.) |
Janus (Gál László) | forgatókönyvíró |
Abonyi Géza | Ordynoff, a diák |
Bajor Gizi | Katalin |
Bakó László | Murin |
Medveczky Mária | Kalmuk lány |
Sugár Károly | Tatár szolga |
Latabár Árpád | Iljits Jaroslav |
Hajdu József | |
Gál Gyula | |
Nagy Ibolya |
Kovács Gusztáv | operatőr |
Kovács Sándor | díszlettervező |
Geiger Richard | producer |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1921. augusztus 16. (Uránia) | sajtóbemutató |
1921. szeptember 19. (Omnia) | bemutató |
159/1921, - 16 éven felülieknek; 1659 méter | cenzúra |
Némafilm, 4 felvonásos, hossza, a 159/1921 számú O.M.B. határozat szerint 1659 méter.
kópia | nem maradt fenn |
Ordynoff, a beteg orosz diák nem maradhat régi lakásában, mert háziasszonya felmondott neki. Lakáskeresés közben egy külvárosi templomba vetődik, ahol megismerkedik egy csodaszép orosz leánnyal, Katalinnal, és első látásra beleszeret. A lányra kinn egy morózus öreg ember vár, aki féltékenyen elvezeti. Ordynoff szinte önkívületben követi őket egy magányos házig, melynek kapuja becsapódik az előtte. Másnap reggel a diák a tatár szolga ellenkezése dacára behatol a házba. Murin elutasítja, de Katalin kierőszakol számára egy szobát. Itt tör ki Ordynoffon a betegség, itt ápolja őt Katalin, s közben szívük egymásra talál. A leányt azonban a diákon kívül mások is szeretik, Murin, az öreg varázsló és ennek tatár szolgája. Katalin elmeséli szerelmének, hogy Murin szülei házából ragadta el, s azóta rejtélyes hatalommal magához láncolta. Ordynoff ellen valóságos összeesküvést sző két vetélytársa, és egy ízben puskalövéssel fogadják, s a rémülettől epileptikus rohamot kap. A fiú elhatározza, hogy végleg leszámol ellenfeleivel. Késsel ront be Murinhoz, akinek azonban egyetlen pillantása megbénítja őt. Katalin pedig eszelős rajongással borul Murin keblére. A diák másnap egy barátjához, Iljits Jaroslav földbirtokoshoz siet, az a szándéka, hogy hozzá költözik. Meglepetésére itt is Murinnal találkozik, ki Iljits hitelezője, és pénzét jött behajtani. Ezalatt a tatár szolga odahaza lerészegedik, ellöki magától hasonszőrű párját, a kalmuk leányt, feltántorog Katalin szobájába. Rettenetes erejével leteperi, és magáévá teszi a lányt. A meggyalázott Katalinban felvillan a lélek, a szolgát kiparancsolja a szobából, és szíven szúrja magát. Murin és Ordynoff már csak holttestét láthatják viszont.
„Harmadik Star-filmként a Dosztojevszky-regényből készült Megbűvöltek volt látható. Gál Gyula rendezte, aki többek közt Bajor Gizivel, Bakóval, Abonyival. Sugárral, egy tömör erejű nemzeti színházi együttessel, a művészi lélekfestés és aprólékos gondos miliőrajz példáját produkálta. É szempontból külföldön is feltűnést fog kelteni . . .” (Pesti Hírlap, 1921. augusztus 17.)
„(Az Omnia hétfői bemutatóját) lázas izgalommal várja a budapesti közönség. Dosztojewszki misztikus elbeszélése a Megbüvöltek kerül színre a Star filmjén Bajor Gizi, Bakó László és Abonyi Gézával a főszerepekben. Az orosz miliőben játszódó megrázó témát, mely a maga mélységes nagy emberi problémáival kiválóan kínálkozott fllmfeldolgozásra, mesteri tökéletességgel oldja meg Gál Gyula, a Nemzeti Színház művésze, a darab rendezője." (Magyarság, 1921. szeptember 18. vasárnap)
„A hatalmas orosz birodalom komor lelkű nagy írójának Dostojevskij Mihajlovics Tódornak A megbűvöltek cimü valósággal világhírűvé vált elbeszéléséből négyfelvonásos filmet Íratott a Star filmgyár és most az Omnia mozgószinházban a közönség elé hozza Gál Gyulának, a Nemzeli Színház kiváló művészének értékes rendezézében. A megbűvöltek szerzőjének, Dostojevskij Tódornak neve ma már fogalommá lett mindenütt a világon, melynek minden kis zugaba eljulott a nagy író „Bűn és bűnhődés" cimü regénye, mely a lélek boncolásának valóságos remekmüve. 1880-ban a Karamazov fivérek cimü regényének megírása után mindinkább belemerült a miszticizmusba és akkor irja meg A megbűvöltek cimü misztikus történetet is, melyben Ordynoff beteg orosz diák szerelmét viszi az olvasó elé.” (Színházi Élet, 1921/38)