A CSÖPPSÉG

The Little Baby (angol címfordítás)

Alkotók

Josef Stein rendező
Fényes Samu író (vígjáték: A csöppség, 1905.)
Forró Pál forgatókönyv

Szereplők

Kornay Richárd Dengelegi, földbirtokos
Kläry Lotto Erzsébet, azaz Csöppség, a lánya
Costa Viktor Ambro, nőtlen földbirtokos
Svistovic Dodó Márta, Ambro unokahúga
Hatvany Ede Lenczi, Ambro nagybátyja
Franklné Gizella Sára, Ambro gazdasszonya
Kornayné Borcsa, Dengelegi gazdasszonya
Bolváry Géza  
Posner Magda  
Papp Zsuzsa  
Fiebisch Kató  
   

Produkciós stáb

Geiger Richárd producer

Gyártási és bemutatási adatok

Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. gyártó cég
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. forgalmazó cég
1919. szeptember 23. (Corso) szakmai bemutató
1919. november 10. (Corso) bemutató

90/1920, 1800 méter

cenzúrahatározat

Külső forgatási helyszínek

  • Balaton

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, hossza a 90/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1800 méter.

Fellelhetőség, források

kópia nem maradt fenn

Bibliográfia

  • Mozi-Világ, 1919/14-39
  • Képes Mozivilág, 1919/14, 21, 1920/3
  • Színház és Divat, 1919/20
  • Színházi Élet, 1919/39-40
  • Vörös Film, 1919/18, 41
  • Pesti Napló, 1919. november 9.
  • Az Ujság, 1919. november 9.
  • Pesti Hírlap, 1919. november 9.
  • Budapesti Hírlap, 1919. november 9.
  • Esztergom, 1920. január 10.
  • Filmművészeti Évkönyv, 1920. (Szerk: Lajta Andor) 67., 160. p.
  • Belügyi Közlöny, 1920/30. 1050 p.
  • Lajta Andor: A magyar film története IV. Bp. (é.n. Kézirat, MNFA Könyvtára.) 49. p.
  • Csonka Mária: Visszafelé pergetett film. In: Vörös Film, 1919. Bp. 1959. 41. p.
  • Radó István: A magyar Tanácsköztársaság filmélete. Bp. 1959. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 45., 70. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  357. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 44. p.
  • Ábel Péter: A magyar filmek törzslapjai (Kézirat, MNFA Könyvtára.)

Tartalom

Dengelegi földbirtokos felesége halála után a mulatozásban keres feledést, s miközben korhely életet él, egyre fogy az ősi vagyon. Anya nélkül nevelkedő leánya, Csöppség, csupa szív és jóság, a falu gyermekseregének vezére, de kissé parlagias viselkedésével a falu erkölcsbíráinak állandó célpontja. Hamarosan megjelenik házuknál a végrehajtó, s el kell hagyniuk az ősi birtokot. Dengelegi elhívja ivócimboráját Ambrot, hogy még egy utolsót mulasson vele. Csöppség sírva kéri, hogy ne igyon. Dengelegi ekkor keserűséggel eltelve földhöz csapja a poharát, majd kártyázni kezd Ambroval. Folyton veszít, és végül elveszíti azt a gyűrűt is, melyhez a család becsülete fűződik.  Ehelyett azonban lányát adja oda zálogul Ambronak. Hosszú útra indul, s megkéri a fiatalembert, hogy addig vigyázzon lányra, amíg visszajön érte és kiváltja. Ambro zavarba jön, de nem utasíthatja vissza barátja kérését, hazaviszi tehát a lányt. Gazdasszonya, Sára seprűt emel Csöppségre, el akarja kergetni azzal, hogy nem kell oda még egy kenyérpusztító. Ekkor váratlan dolog történik. A kis Csöppség csípőre teszi kezét és rárivall a boszorkányra, amiért seprűt mert emelni nemes Dengelegi Erzsébetre. Sára asszony megjuhászodik az erélyes fellépéstől. Ettől fogva Erzsébet vezeti a házat, s az elhanyagolt odút csakhamar lakályos paradicsommá varázsolja. Ambro miután korhely barátja elhagyja a falut, jó útra tér és nőül akarja venni unokahúgát, Mártát, nagybátyjának Lencinek a leányát, aki már rövidesen átlépi a vénlánykor határát. Lenci bácsi is örülne a vagyonos vőnek, abban a reményben, hogy adósságait rendezné. Csöppség, aki időközben beleszeretett Ambroba, szomorúan látja az esküvői előkészületeket, de nem tehet semmit ellene, csak titokban sírdogál. Egy nap tetten éri a vénülő lányt, hogy púderral és festékkel varázsolja vissza arcára azt, amit az idő már lehervasztott, és abban a hitben, hogy ez lehet Ambro vonzódásának titka, Csöppség is bepúderezi és kifesti magát. A festés azonban rosszul sikerül, olyan lesz tőle, mint egy harlekin, s mikor kimegy a kertbe a vendégek közé, ahol Ambro menyasszonyával enyeleg, mindenki kineveti. Csöppség ekkor leleplezi, hogy Mártától leste el az arcfestést. A felháborodott menyasszony kijelenti, hogy nem lépi át többé Ambro küszöbét, amíg az ki nem dobja ezt a neveletlen kölyköt. A sértődött Csöppség elhatározza, hogy elköltözik Ambrotól, de a fiatalember Sára közbenjárásával ott tartja. Márta és Lenci bácsi tanúi a jelenetnek és bosszút esküsznek. Márta a falu vénlányai segítségével rossz hírbe keveri Erzsébetet, mivel Ambronál lakik. Ambro, hogy elejét vegye a pletykáknak, visszavásárolja Dengelegi kúriáját, és ott helyezi el a lányt Borcsa asszony felügyelete alatt. Mikor Csöppség elhagyja házát, Ambro rájön, hogy nem tud már nélküle élni. Dengelegi, aki időközben újra vagyont szerzett, hazatér, hogy lányát visszakérje. Ölelkező párt talál a kúrián, s mikor Ambro kijelenti, hogy a kiváltás határideje lejárt, és nem adja vissza a zálogot, boldogan adja áldását a fiatalokra. (Forrás: korabeli szórólap)

Érdekességek

  • A Tanácsköztársaság idején forgatták.
  • A korabeli források nem említik, de Forró Pál visszaemlékezése szerint szerepelt a filmben Posner Magda, Papp Zsuzsa, Fiebisch Kató.(Színházi Élet, 1922/33)
  • Fényes Samut a Tanácsköztársaság alatt folytatott agitátori tevékenysége miatt 1919 őszén előzetes letartóztatásba helyezték és bírósági eljárás indult ellene. (Pesti Hírlap, 1919. október 2.)

Galéria

Vélemények

„Zsúfolt nézőtér, kíváncsi moraj, feszült várakozás, — mintha a békeidők valamely nagy színházi premierjének függönylebbenését várná az irodalmi élvezetekre éhes közönség, Pedig hol van a béke és hol van az irodalom? Úgy tetszik, hogy egyelőre csakugyan ebben a zsúfolt nézőtéri, előkelő kis mozgóképszínházban: Corsóban. Kedden és szerdán délelőtt a Star-filmgyár első országos bemutatója alkalmával csakugyan a l’art pour l'art művészi elve érvényesült. Négy különböző klasszisú, különböző zsánerű filmdarabot mutatott be a gyár s ez a négy művészi termék méltóképpen reprezentálja nemcsak a Star nagy művészi ambícióját, hatalmas művészi és technikai teljesítőképességét, hanem a magyar filmgyártás európai méretű fejlettségét is. A csöppség című 4 felvonásos vígjátékkal kezdődött a bemutató. Magyar levegőjű, vadvirág illatú kis történet a boszorkányos temperamentumú, megvesztegetően kedves falusi kislányról, aki meghódít magának egy duhaj fiatal urat férjnek. A darab Fényes Samu ismert vígjátékából készült és dr. Forró Pál szcenírozta igen szerencsésen. A szereplők kitűnően illeszkedtek bele a miliőbe és különösen elragadó a címszerepben az ismert német filmművésznő, Cläry Lotto temperamentumos sokszínű játékával. Kívüle Kornay Richárd, Costa Viktor, Hatvani Ede emelték az összjátékot kipróbált filmjátszó tehetségükkel. Stein József rendező finoman és stílusosan rendezte a darabot, amelynek fotográfiái is tökéletesek.” (Mozihét, 1919/14, szeptember 29.)

„A „Csöppség" Fényes Samu hasonló című regényéből készült, pompás filmtéma, amelynek nagyszerű rendezését a kitűnő Stein József végezte. Cläry Lotto játssza bravúros drámai erővel a „Csöppség" mindvégig rokonszenves szerepét. Costa Viktor, Kornai Richárd, Hatvani Ede, a nők közül még Szwistovics Dodó tűntek ki különösen.” (Színházi Élet, 1919/39-40)

"a fölvételek csodás hűséggel tükrözik a magyar levegőt, különösen elevenen ragyog a sok plenair, a magyar ákác-sor, a mező, illatos liliomaival, pipacs réteivel és fesői a falusi népviselet tarka színpompája." (Képes Mozivilág, 1919/21)

„(A csöppség.) Ízesen, kedves magyar vígjáték Fényes Samu Csöppsége, amely évek előtt a Magyar Színházban nagy sikert aratott. A Star-filmgyár filmdarabnak dolgozta fel és Stein József stílusos rendezéssel festette alá a vígjáték eredeti színét, karakterét. A Corso hétfőn mutatja be a Star ez újzsánerű filmjét s a címszerepben Cläry Lotto fog új híveket szerezni finom egyéniségével és temperamentumával Kívüle Costa Viktor és Kornay produkálnak hóditó játékot.” (Pesti Hírlap, 1919. november 9. vasárnap)

„A csöppség. Fényes Samunak a Magyar Szinházban, nagy sikert aratott színműve, Klary Lottóval a címszerepben hétfőn először kerül bemutatásra az Omniában. A film, amely a Star műtermében készült, egyike a legszebb magyar mozgófényképeknek és előreláthatólag osztatlan tetszést fog aratni.” (Pesti Napló, 1919. november 9. vasárnap)