DIADALMAS ÉLET

Tartalom

Harry a gazdag gyáros rábírja egykori oxfordi diáktársát, Teddyt, a szegény költőt, hogy hagyja el kis családját, költözzék hozzá, s az előkelő környezet majd hozzásegíti az érvényesüléshez. Teddy hajlik a hívó szóra, és nem csalódik barátjában, mert az elintézi, hogy színdarabját „A diadalmas élet”-et műsorára tűzze az egyik legelőkelőbb londoni színház. Teddy gondtalanul él Harry házában, s majdnem visszaél a baráti szeretettel és jóindulattal, megszereti Harry feleségét. Az asszony is vonzódik a fiatal, tehetséges költőhöz, de egy furcsa kalandos álom magakadályozza, hogy férjéhez hűtlen legyen. Teddy pedig, miután elérte célját, a sikert, visszatér kis családjához.

Részletes tartalom: Harry Arwood, a londoni vasművek igazgatója a külvárosban kis híján elgázol egy kisfiút, aki az utcán játszik kisautójával. Szerencsére az utolsó pillanatban sikerül lefékeznie, s így csak a kisautó kerül a kerekek alá. Harry autóján hazaviszi a kis Bobbyt. Közben a gyerek szegényes lakását és szüleit látjuk. Az apa, Teddy Bell, a költő színdarabján dolgozik. Felesége, Kitty lábujjhegyen járva visz neki teát. Teddy elkészül a darabbal, ráírja a címet: Diadalmas élet, boldogan lobogtatja a kéziratot, majd kabátot vesz, és elsiet. Nemsokára a ház elé érkezik Harry, kiteszi Bobbyt, s megígéri neki, hogy kárpótolja az összetört kisautóért. Teddy a színházban próbálkozik a darabjával, de ott csak beérkezett írókkal állnak szóba.  Harry hazatér elegáns otthonába. Mary, a felesége verseket olvas az újságból, egy különösen tetszik neki, melyet Teddy Bell írt, ezt felolvassa férjének. Harry rendkívül izgatott lesz e név hallatán. Elmeséli Marynek, hogy Teddy volt a legjobb barátja, együtt jártak egyetemre. Elválásuk előtt Harry egy fehér és egy fekete kövű, „Egymásért” feliratú gyűrűt csináltatott, s búcsúzáskor egyiket Teddynek adta, másikat maga húzta fel. – Ez a gyűrű legyen a záloga annak, hogy ezután is minden áldozatra készek vagyunk egymásért. – mondta az állomáson Harry. Azóta semmit sem hallott Teddyről. Azonnal tárcsázza a szerkesztőséget, hogy megtudja Teddy címét, de nem tudják neki megadni. Közben Teddy szomorúan baktat hazafelé a színházból. Betér a fűszerüzletbe, hogy vacsorát vegyen, de már nem hitelez neki a fűszeres, így üres kézzel tér haza. Kitty ránéz, és rögtön tudja, hogy nem járt sikerrel. Leülnek az asztalhoz, és egy kis darab kalácsot osztanak el háromfelé. Az Arwood villában Harry és Mary gazdag vacsoráját inasok szolgálják fel. Utána Harry egy csomaggal lép ki a házból, autóba ül, és elhajt. Teddyék házához megy, kopogtat, majd belép. Teddy felugrik, s ott áll egymással szemben a két régi barát. Harry meglepetésében kiejti kezéből a kis csomagot. – Hát te hogy kerülsz ide? – kérdi Teddy, mire Harry a kis csomagra mutatva felel: - Bobby nevű barátomnak hoztam ezt a játékot. Harry körülnéz a szobában, s az asztalon heverő színdarabon akad meg a tekintete. Teddy elmeséli darabja szomorú történetét. Harry felajánlja, hogy elviszi magával Londonba, s híres emberré teszi, de egyelőre feleségének és fiának nem szabad tudnia, hogy hol van. Teddy szabadkozik, de Harry nem tűr ellentmondást, s lassan csomagolni kezd. Pár sort ír Kittynek, majd elhagyja otthonát. Harry maga keresi fel a színigazgatót, felajánlja, hogy minden kiadását téríti, ha Teddy darabját a legjobb szereposztásban előadja. Harry Teddy elhagyott családjáról is gondoskodik. Egy szépen berendezett villát bérel a számukra. Közben az Arwood villa szalonjában Mary zongorázik. Teddy a zongorára támaszkodva hallgatja, el van bűvölve az asszony szépségétől, s ezt nem is titkolja, verset költ a szépségéről, majd megcsókolja a haját. – Ezt sohasem szabad többet Teddy… - mondja Mary, és elhagyja a szalont.  Harry hazatér, és örömmel újságolja Teddynek, hogy három hét múlva lesz a Diadalmas élet bemutatója.  Elérkezik a nagy nap, Teddy darabjának a premierje. Forró a hangulat, a közönség lelkesen fogadja a darabot, mindenki elismerően gratulál a szerzőnek. Teljes a siker. Harry teljesítette ígéretét, Teddy híres ember lett.  Harryt és Teddyt meghívják a művészkaszinóba megünnepelni a darab sikerét. Mary egyedül marad a szalonban, s hamarosan elszundít. Teddy észrevétlenül ott hagyja a bankettet, és visszalopakodik Maryhez. Mary megrémül Teddy váratlan hazatérésétől, zavarában zongorázni kezd, Teddy fölé hajol, s megcsókolja. Ebben a pillanatban tér haza Harry, akinek feltűnt Teddy távozása. Megkövült tekintettel nézi a párt, kezében revolver, felemeli, hogy lőjjön, de keze erőtlenül hanyatlik alá, a revolver a földre hull. A rémült asszony felsikolt, Harryhez rohan, de a férfi eltolja magától. A két férfi magára marad, s amerikai párbajt vívnak, mint Teddy színdarabjának hősei. Barátságuk jelképét, a fekete és a fehér köves gyűrűt teszik egy kalapba. Aki a fekete köves gyűrűt húzza, az két héten belül köteles örökre eltűnni a másik útjából. Teddy húzza a feketét, s még aznap elköltözik. Mary azonban kinyomozza a címét, és titokban meglátogatja. Harry összeroppan a történtektől, elhanyagolja a gyár ügyeit, kaszinóba jár. Látomások gyötrik, mindenütt Maryt és Teddyt látja. A szerelmesek valóban találkozgatnak titokban. Közeledik a végzetes nap. Marynek feltűnik, hogy Teddy nagyon szomorú. Búcsúzáskor azt mondja, hogy másnap nem ér rá, mert az új darabját próbálják. A gyanakvó Mary betelefonál a színházba, s kiderül, hogy még nem próbálják az új darabot. Ekkor Teddy lakására siet, aki ekkorra már mindenkinek megírta és elküldte a búcsúleveleit, s a halálra készül. Kiszedi a férfi titkát. Nem akarja elveszíteni szerelmét, ezért kigondol egy megoldást, hogy ne kelljen meghalnia. Ráveszi, hogy színlelje az öngyilkosságot. Teddy előbb tiltakozik, de aztán elfogadja a javaslatot. Közben Harryt nagyon bántja, hogy elveszíti barátját. Hosszas vívódás után odarohan Teddy lakására, hogy feloldja a párbaj kötelezettsége alól. Mire odaér, Teddy már halottnak látszik,  Harryt az önvád marcangolja, s végül végez magával. Ekkor érkezik meg Mary, hogy az eredeti tervek szerint megszökjön Teddyvel. Most ébrednek rá, hogy akaratlanul gyilkosokká válnak. Teddy Maryt okolja a történtekért, aki végül elrohan, és a Temzébe veti magát. Mary sírva ébred. Harry áll mellette. Kiderül, hogy csak álmodta az egészet. Boldogan bújik ura karjaiba. Teddy után érdeklődik. Harry elmeséli, hogy Teddy eltűnt a vacsora közben, ő utána ment, s látta, hogy a ruhatárhoz ment, felvette kabátját. Már indulni akar, mikor rátévedt a tekintete a gyűrűjére. Egy darabig dermedten állt, majd levetette a kabátját, s a játékterembe ment. Azóta ott játszik nagy szerencsével. Mary azt kéri urától, hogy azonnal utazzanak el, s ne mondják meg senkinek a címüket. Harry még ír egy levelet Kittynek, melyben kéri, hogy jöjjön el Teddyért, aztán elutaznak. Teddy hamarosan hazatér. Harryt és Maryt azonban már nem találja otthon. Ekkor levelet ír Kittynek a régi címükre. A lakáj azonban összetépi a levelet, mert tudja, hogy időközben Kitty és a kis Bobby megérkeztek, és Arwood szobájában várnak Teddyre. Teddy belép a szobába, Kitty Chopint játszik teljesen elmerülve. Teddy a háta mögé lopakodik. Kitty lapozni akar, Teddy segít neki. A két kéz találkozik. Kitty meglepetten néz hátra. Boldogan  csókolják meg egymást.

Érdekességek

• A Corvin moziban tartott premierre Zsoldos Andor színpadi jelenetet írt, melyben megelevenedik a színpadon is a film legdrámaibb jelenete Abonyi Tivadar és Lukács Pál közreműködésével: „Zsoldos Andor drámai szkeccset irt a Diadalmas élethez, amelyet Lukács Pál, a Vígszínház művésze és Abonyi Tivadar, a Nemzeti Színház művésze fognak eljátszani a Corvin Szinház színpadán. A film pergése közben egyszerre csak megelevenedik a közönség előtt a Diadalmas élet legszebb jelenete [...] A Diadalmas életnek azt a jelenetét játsszák el Lukács és Abonyi, mikor a két férfi találkozik egymással. Az egyik ott fekszik az íróasztalon, véres halántékkal, a másik pedig a revolvert forgatja kezében: követni akarja barátját a halálba. Ennél a jelenetnél van a darabnak egyik legjobb poénja, melyet zúgó tapssal, elragadtatással fog köszönteni a publikum színpadi megelevenedésében.” (Színházi Élet, 1923/52)

• A Corvin moziban Sugár Viktor vezényelte a filmet kísérő zenekarát.

• A film két kiviteli engedélye arról tanuskodik, hogy külföldön is bemutatták.

Galéria

Vélemények

„A nagy esemény, mely a magyar filmgyártás történetében új, kimagasló etapot jelent, ma este bekövetkezik: a Kamarában bemutatják a Star filmgyár legújabb és legtökéletesebb filmalkotását. A diadalmas élet-et. Aki ezt a filmet látta, igazat fog adni annak a megállapításunknak, hogy ilyen par excellence filmtémát még a legnagyobb múlttal rendelkező filmszerző sem talált ki, mint amilyen, ennek a filmnek a meséje. Csupa izgalmasság, amellett, azonban a legfinomabb líra ez a történet, melynek befejezése pedig a legfrappánsabb és legcsattanóbb poén a legutóbbi években látott filmek megoldásai között. De nemcsak a Gaál Béla. és Zsoldos Andor által megalkotott szcenárium, hanem a főszereplők is a legamerikaibb nívót adják A diadalmas életnek. Lukács Pál és Abonyi Tivadar ez a két elegáns és a mozivászonra szinte predesztinált művész játssza a férfi főszerepeket, avval az elsőrangú ábrázoló tehetséggel, melyet a budapesti közönség már igen sokszor méltányolhatott a színpadon is. A női főszereplők Zora Ogneva és Székely Lujza, nem kevésbé amerikai stílust produkálnak, ami bájos és finom megjelenésüknek is köszönhető.” (Pesti Hírlap, 1923. december 20.)

„Új magyar film. (Jegyzetek, a Diadalmas élet pénteki premierjéhez. Lukács Pál, Abonyi Tivadar és Zora Ogneva filmsikere.) Jellemző a közönségnek a magyar filmgyártás iránti nagy érdeklődésére, hogy bár a filmgyártás, mint a magyar iparnak egyik ága, csak olyan mértékben fejlődött vissza, mint a többi ipar, a közönség a többi iparág pangásáról tudomást sem véve, hamar kész volt a filmgyártást már-már elparentálni. A sok anyagi küzdelem, az általános pénztelenség és az ipari vállalatok tőkeszegénysége volt. az akadálya a termelésnek, A filmgyártás életképességét bizonyítja az. hogy leküzdve a rengeteg nehézséget, újra talpra állott s bár egy magyar filmnek az elkészítése ma több száz millióba kerül, a, Star-filmgyár most készült el egy, a külföldi filmekkel minden tekintetben versenyképes alkotással, a Diadalmas élet című filmregénnyel. Lepereg előttünk ez a magyar kép, amelynek érdekes szüzséjét és szcenáriumát a közönség előtt, már jól ismert név: Zsoldos Andor és az új rendező, Gaál Béla parafálja és munkájuk nyomán meghatott büszkeséggel érezzük, hogy nem kell félteni bennünket. Tudunk alkotni, teremteni, produkálni. Az a sok tehetség, ami a Diadalmas életből felénk sugárzik, új erőt ad nekünk a további kultúrharcra- Gaál Béla, аki a, filmet intelligensen, művészi ökonómiával rendezte, élesszemű ember. Olyan színészeket, állított csatasorba, mint amilyen a külföldi viszonylatban is reprezentáns erőt képviselő Lukács Pál, akinek nyugodt és nemes férfiassága szinte követendő példa, hogy milyennek kell lennie egy bonvivánnak. A darabban vele csaknem egyenrangú szerepet játszik Abonyi Tivadar, aki napról-napra jobban közel férkőzik a közönség szívéhez. A két. női főszerep Zora Ogneva" és Székely Lujza kezében van. Biztos. hogy a két jóbarát története, amelyet olyan szépen és meghatóan állít, be ez a film, a fenti szereposztásban és a Star-filmgyár áldozatkész technikai kiállításában nagy sikert, fog aratni a, december 21-iki, pénteki premieren. A Diadalmas életet két nagy színház mutatja be és pedig: a Corvin Színház és a Kamara.” (Az Est, 1923. december 20.)

„A nemes egyszerűséggel és finom eszközökkel felépített érdekes téma két barát izgalmas története, mely a darab végén oly frappáns befejezést nyer, hogy még a legrutinírozottabb mozilátogatókat sem fogja hatás nélkül hagyni A darab női főszereplői Zora Ogneva és Székely Lujza. Az utóbbi Vígszínházunk bájos fiatal naivája, ki megmutatta, hogy a vetítőgép előtt éppen olyan kifogástalan tehetséggel mozog, mint az élő szavak színpadján. Zora Ogneva neve ma még új nálunk, de a bolgár főváros ismert művésznője a Diadalmas élet-ben való szereplése után nálunk bizonyára éppen olyan közkedveltségnek fog örvendeni, mint eddigi sikerei színhelyén- A férfiszerepek Lukács Pál és Abonyi Tivadar kezében vannak. Őket nem kell bemutatni, hiszen mindegyikük estéről-estére gyarapítja színpadi sikerét, de nem mulaszthatjuk el külön felemlíteni, hogy igen szerencsés választás volt e két nagyszerű művészt megnyerni a főszerepekre, mert arcjátékuk gazdag kifejezése, elegáns megjelenésük, mozgásuk biztossága és természetessége a legszebb amerikai képeken látott játékstílusra emlékeztet.” (Nemzeti Újság, 1923. december 20.)