Deésy Alfréd | rendező |
Békeffy László | forgatókönyvíró |
Corthy Myra | Adrienne |
Olt Arisztid (=Lugosi Béla) | Renner fölbirtokos, a férje |
Bánóczi Bogyó | Palika, a kisfiuk |
Dán Norbert | Benz Richard báró, a csábító |
Kurd Viktor (=Gellért Lajos) | Schmith, botanikus |
Rónay Alice | Schmithné |
Fenyő Aladár | Wagner, tőkepénzes |
Békeffi Lászlóné | Lujza, Adrienne nővére |
Geiger Richárd | producer |
Rákosi Tibor | producer |
gyártó cég | |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1918. február 28. (Corso) | sajtóbemutató |
1918. március 5. (Corso) | sajtóbemutató |
1918. április 22. (Corso) | bemutató |
1919. január 24. (Bécs) | bemutató |
119/1920, – 16 éven felülieknek | cenzúrahatározat |
Némafilm, 35 mm-es, egyes források szerint 4, más források szerint 5 felvonásos, hossza a 119/1920 számú O.M.B. határozar szerint 1630 méter.
kópia | nem maradt fenn |
plakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Pán József) |
Wagner milliomosnak két leánya van, Adrienne és Lujza. Gyakori vendégük Renner földbirtokos, aki Adrienne-nek udvarol. A lány azonban Richard bárót szereti. A báró könnyelmű ember, és titokban régóta kedvese Schmidt botanikus feleségének. Ez nem akadályozza meg abban, hogy Adrienne-nek is udvaroljon. Még a kezét is megkéri, de végül a lány apja akaratára Renner felesége lesz. A kikapós Schmidtnének új ideálja akad, és hogy megszabaduljon Richardtól, elhatározza, hogy összehozza Adrienne-nel. A szórakozásra vágyó fiatalasszony nem tud ellenállni a csábításnak, elmegy az estélyre, hogy Richarddal találkozzon, pedig kisfia betegen fekszik. Lujzára bízza Palika ápolását, aki átveszi az anya szerepét. Adrienne a báró szeretője lesz. Renner egy nap váratlanul tér haza, s a báró éppen ott tartózkodik. Lujza, hogy nővére házasságát megmentse, feláldozza magát, s elrejti a bárót a szobájában. Hiába való volt az áldozata, mert Adrienne hamarosan megszökik szerelmével. Boldogságuk azonban nem tart sokáig. Egy fürdőhelyen találkoznak Rennerrel és Palikával. Renner inzultálja, majd a párbajban megöli a bárót. Adrienne magára marad. Telnek-múlnak az évek, a megtört, szerencsétlen asszony halálát érzi közeledni, s felkeresi egykori otthonát, hogy még egyszer lássa gyermekét. Észreveszi, hogy nővére, Lujza titkon szereti Rennert, úgy érzi, hogy ők méltóak egymáshoz. Miután a két derék ember kezét egymásba illeszti, megbékülten hal meg. (Forrás: Mozi Műsor, 1918/20)
„Úgy kiállítás, mint rendezés dolgában szintén elsőrendű filmattrakció. A rendkívül érdekes darab sujetje oly érdekes és annyira megható, hogy mindvégig leköti a közönség figyelmét. A darabban kellemes feltűnést kelt Corthy Mira művészi játéka, aki nehéz drámai szerepét igazán nagy művészi tökéllyel játszotta meg. Ugyancsak művészi alakítást produkálnak a darabban a férfi főszereplők Olt Arisztid és Dán Norbert.” (Mozihét, 1918/10)
„A Star-filmgyár ismét olyan nagyszabású filmújdonsággal lép a nyilvánosság elé, amelynek regényesen érdekes sujetje, pazarul szép rendezése, kiállítása és gyönyörű fotográfiái méltán keltenek majd a közönség körében osztatlan nagy tetszést. A Star e legújabb négyfelvonásos drámája a Tavaszi vihar azt szimbolizálja, hogyan tombol végig a szívek tavaszán a szenvedély mindent elhervasztó vihara. A darab izgalmasan érdekes cselekménye során a közönség felcsigázott érdeklődéssel és visszafojtott lélegzettel fogja kísérni a szép, de könnyelmű Adrienne szerelmi történetének megható históriáját. Vannak kiemelkedő, megrázó momentumai, amelyek örökké felejthetetlenek maradnak. Így a karácsony éjjeli jelenet, amikor bűnbánó asszony karácsony éjszakáján a tél dermesztő hidegében megérkezik az elhagyott családi fészekhez és az ablakon át nézi, hogy kis gyermeke mennyire örül Jézuska ajándékainak. Kint nagy pelyhekben hull a hó s a szerencsétlen anya ott fagy meg a karácsonyi gyertyák fényében ragyogó ablak alatt. Drámaian izgalmas a párbaj jelenet is, amikor a csábitót leteríti a megcsalt férj golyója. Feltűnő attrakció egy hangversenyjelenet, amelyet a legfinomabb film-trükkök tarkítanak. A Star-filmgyár igazán büszke lehet művészi tökéletességű újdonságára, amelynek sikerét jelentősen előmozdítja Deésy Alfréd főrendezőnek munkája, mely az ötletesség, rendezői tudás egyik mesterműve. A szereplők közül különösen szép és drámai alakítást produkál a hűtlen asszony szerepében Corthy Myra. Partnere Olt Arisztid drámai bensőséggel és finom művészettel rajzolta meg a férj szerepét, míg Dán Norbert a csábító báró szerepében nyújt remek alakítást. Komikus figura a darabban Shmith botanikus, akinek szerepében Kurd Viktor sok derűs pillanatot fog szerezni a közönségnek. A többi szereplő Rónay Alice, Békeffy Lászlóné és Fenyő Aladár szintén sokban járultak hozzá a darab sikeréhez. A Tavaszi vihart április 22-én mutatja be a Corso.” (Mozgófénykép Híradó, 1918/16)
„A Star-filmgyárat ezúttal a Tavaszi vihar reprezentálja magasrendű eszközeinek, fejlett kultúrájának teljességével. A költőien elgondolt, izgalmasan keresztülvitt cselekmény, Deésy Alfrédnek hivatott, leleményes rendezése, azután az összjáték harmonikus együtthatásban szerzett újabb nagy sikert úgy magának a gyárnak, mint a Corsonak. Corthy Mira bensőséges játéka, Olt Arisztid markáns figurája, Dán Norbert eleganciája. Kurd Viktor originalitása elsősorban említendő. De részese a film sikerének Rónai Alice, Fenyő Aladár, Békeffi László is ...” (Pesti Hírlap, 1918. április 23.)
„Egy új fejlődési fok ez a darab a filmgyártás művészi evolúciója terén. Izgalmasan érdekes cselekménye a Star művészi beállításában olyan elemi erővel hat, hogy a közönség feszült érdeklődéssel kiséri végig annak minden jelenetét. A könnyelműségre hajló Adrienne szerelmi tragédiája a legmegindítóbb történetek egyike, amely az érzékenyebb szívű nézőből még sok könnyet fog fakasztani. A darab mint technikai alkotás is a legmagasabb rendű. A plain air részletek költői szépsége, az iparművészeti finomságú interiőrök választékossága, a képek fotográfiái élessége és a hangulatokig aláfestő tónusok azt bizonyítják, hogy a Star a kitűnő irodalmi feldolgozáson kívül ideálnak tekinti a technikai kivitel tökéletességet is.” (8 Órai Újság, 1918. április 24.)