NICK WINTER NÉGY ÚJ KALANDJA 2. RÉSZ, Nightbirds (angol címfordítás)
Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, hossza a 161/1920 számú O.M.B. határozat szerint 2200 méter.
Fellelhetőség, források
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó 1920/40
- Képes Mozivilág, 1920/20 (a forgatásról), 1920/21 (Nick Winter Budapesten – Beszélgetés a népszerű francia moziszinésszel – 3-4. p.), 34 (K. Takáts Ily hármas szerepéről - Csavarszorítóban)
- Mozihét, 1920/19, 21
- Színház és Divat, 1920/20
- Színházi Élet, 1920/6, 18, 19, 21, 34 (Az Éjjeli madarak forgatásáról kép is van!!!), 42 (Nick Winter magyarul) 1921/3 (Dráma az Alhambrában, Romok között)
- A mozi (Miskolc) 1920/8, 1921/1. január 2. (részletes tartalom)
- Pesti Hírlap, 1920. október 10.
- Világ, 1920. október 10.
- Belügyi Közlöny, 1920/44. 1714. p.
- Vándory Gusztáv: Visszaemlékezések. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 10. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 358. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 82. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 142., 203. p.
- Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. Bp. 1996. Magyar Filmintézet, 221. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 95. p.
Tartalom
Horflik herceg szenvedélyes régiséggyűjtő. Kastélyában unokaöccse, Roland és gépírónője, Hilma segítségével rendezi az archeológiai ritkaságokat. A munka közben a két fiatal egymásba szeret. A herceg hozzájárul a házasságukhoz, de közli, hogy vagyontalan unokaöccsét nem áll módjában anyagilag támogatni, mert egész vagyona unokáit illeti. Másnapra azonban meggondolja magát, és egy jelentős összeget akar átadni a fiatalembernek, de mikor kinyitja a páncélszekrényét, megdöbbenve látja, hogy minden pénze eltűnt. A herceg azonnal értesíti Nicket. A detektív összehívatja a kastély lakóit, s mivel Hilma nem jelenik meg, s a kertész hajnalban távozni látta, mindenki azt hiszi, hogy ő a tolvaj. Ezt a lopást csakhamar másik hasonló eset követi. A kastélyban vendégként időző Millissonné ékszereit a szállodai tolvajok hagyományos fekete jelmezébe öltözött alakok lopják el. Nick csapdát állít a titokzatos tolvajoknak, és sikerül négy közül hármat elfognia. Amikor lerántják róluk az álarcot, Horflik márkiné és két lánya áll a meglepett herceg előtt. A negyedik betörő, egy férfi elmenekült az ékszerekkel. Nick ettől kezdve Horflikné minden lépését figyeli, egy alkalommal az útszéli kocsmáig követi, ahol régi ismerősökre talál. Romuald Corday bandája, a "sötétség lovagjai" tanyáznak itt, akiket Nick egyszer már legyőzött. Ez a banda csalta el Hilmát a kastélyból, s most egy kipárnázott szobában tartják. Nick hamarosan felfedezi a banditák igazi fészkét, elfogja az egész társaságot, visszaszerzi a lopott pénzt és ékszert. Nick miután jól végezte dolgát búcsúzik, mert táviratot kapott az Alhambra igazgatójától, aki sürgős ügyben várja.
Tartalomleírás A Mozi (Miskolc) 1921/1 számában: „Horfilk hercege szenvedélyes régiséggyűjtő, aki kastélyában unokaöccse, Roland és gépirónője, Hilme segítségével rendezi nagy szeretettel a gyűjtött archeológiai ritkaságokat. Annyira elmerül búvárkodásaiba, hogy nem veszi észre azokat a gyöngéd érzelmeket, amelyekkel Roland és Hilma egymás iránt viseltetnek, de amikor Roland elébe áll, megvallja neki Hilma iránti szerelmét és engedelmet kér, hogy nőül vehesse. A szerelmes pár kellemes meglepetésére minden habozás nélkül beleegyezik. Annak, hogy a herceg olyan lágyszívű a szerelmesek iránt, az a magyarázata, hogy a mikor fia Londonban beleszeretett egy tanítónőbe és ő ellenezte a messaliancot, fia a tilalom ellenére is nőül vette a tanítónőt és emiatt teljes szakadás állott be apa és fia közöft. A herceg igen boldog, hogy unokáit megtalálta, Roland azonban úgy érzi, hogy feleslegessé vált a kastélyban, sürgeti tehát az esküvő napját, hogy a kastélyt mielőbb elhagyhassa. A herceg Horfilkné tanácsára próbára akarja tenni Hilmát, hogy szerelme Őszinte-e? Közvetlenül az esküvő előtt kijelenti a fiatal párnak, hogy bárha Roland vagyontalan, nem adhat neki semmit, mert egész vagyona unokáit illeti. Másnap azonban a herceg közli, hogy tegnapi kijelentése nem volt komoly és át akarja adni a Rolandnak szánt jelentékeny összeget, de amikor szekrényébe nyúl, megdöbbenve látja, hogy a pénz eltűnt. A herceg a lopásról azonnal értesiti Nick Wintert. Nick összehivatja a kastély lakóit. Miután valamennyien megjelennek, csak Hilma nem, akit a kertész reggel távozni látott, — min-denki azt hiszi, hogy ő a tolvaj. Nick az egész környéket felkutatja, de Hilmát sehol sem találja. Ezt a lopást csakhamar másik hasonló eset követi. Nick őrizteti a kastélyt, hogy a szél hámosnők meg ne szökhessenek, akik erre jelzésekkel lépnek az útszéli korcsmában levő bandával érintkezésbe. —- A banda tőrbecsalja Nicket és a herceget, megkötözve a vadászpavillonba viszik őket és a faházat rájuk gyújtja. — Nick és a herceg súlyos égési sebekkel mégis kivánszorognak és hetekig tart, mig az öreg szénégető pár házában kigyógyulnak sebeikből. — A banditák, akik azt hiszik, hogy a herceg és Nick meghaltak, megkaparitják az örökséget, de mielőtt végleg megszöknének a zsákmánynyal, a titokzatos korcsmába akarnak menni, ahol Nick emberei lesben állanak és elfogják őket. Közben Nick is megjelenik a herceggel együtt és amikor megtudja, hogy mi történt, a két banditát szabadon bocsájtja, de csak azért, hogy embereivel utánuk menjen. llymódon felfedezi a banditák igazi fészkét, lefogja az egész társaságot, a herceg visszakapja vagyonát és - boldogan tér vissza unokáival a kastélyba. Nick miután jól végezte a dolgát, búcsúzik. A herceg vissza akarja tartani, de Nicknek mennie kell, mert táviratokat kapott az Alhambra igazgatójától, aki sürgős ügy-ben várja."
Vélemények
"Kevesebb szimpatikus arcot láttunk a mozivásznon, mint ezé a kedves franciáé. Inkább angolnak látszik, a detektivekről alkotott közkeletű fogalom szerint. Azonban a francia esprit és kedély bonhomiája teszi szellemessé és lebilincselővé. Mintha ró volna rajzolvaegész művészetének skálája. Nick Winter nem a hátborzongató detektiv-alakitók közé tartozik, hanem a fölényes, jókedvű tipusok közé. Semmi koturnus, semmi rejtélyeskedés, fantasztikum. Ezért kerül olyan rokonszenves közelségbe a nézőhöz, ezért lett kedvenccé, mert alakítása tele van természetességgel, emberi közvetlenséggel, élettel." (Színházi Élet, 1920/42)