Pásztor Béla
rendező, dramaturg, forgatókönyvíró, színész, producer

Eredeti neve: Berger Béla
Szülei: Berger Jakab, Frank Etelka
Sógorai, sógornője: Faludi Sándor filmlaboratórium tulajdonos, Angelo (Funk Pál) fényképész, Misley Anna koreográfus
Lakása: Budapest VIII. Szigetvári utca 22. (1923)

Középiskolái és jogi tanulmányai után a Színiakadémiát Budapesten végezte, majd a soproni és a pozsonyi színházban volt színész és rendező. Harcolt az I. világháborúban, 35 hónapig szolgált a fronton. Többszöri sebesülése folytán 13 érdemrendet kapott, köztük az I. és II. osztályú német Vaskeresztet. 1918-ban részt vett a Károlyi forradalom sajtó- és propagandaanyagainak elkészítésében. Ezután újságíró lett és a Star filmgyár dramaturgja és színésze. 1922-től a Royal Orfeum főtitkára és művészeti igazgatója. 1924-ben Hollandiában, 1925-től Budapesten az UFA három mozijának (UFA, Uránia, Corvin) igazgatója. 1929-ben megalapította a Bethlen-téri Színházat, majd két évig a Páramount budapesti dramaturgja, ahol közel 500 külföldi film magyar feliratait írta. Ezután kibérelte a Nagymező utcai Radius filmszínházat, amelyet öt évig vezetett. 1935-ben saját filmvállalatot alapított (Pásztor Film Kft.), amellyel az általa rendezett nagyjátékfilmekhez társult be. A zsidótörvényeket követően hivatalosan nem dolgozhatott a filmszakmában, ennek megszegéséért 1941-ben az Értelmiségi Munkanélküliség kormánybiztosa többekkel együtt internálta. A II. világháború alatt részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben a MAFIRT művészeti igazgatója lett. 1949-ben Izraelbe vándorolt ki, ahol 1953-ban megalapította az első magyar színtársulatot. A hatvanas években az USA-ba költözött át.

1923 márciusában feleségül vette Funk Erzsébetet. Vezetéknevét hivatalosan 1935-ben magyarosította, 1938 októberében kikeresztelkedett és római katolikus vallásra tért át. Feleségétől 1939-ben elvált. Fia Rafael Pastor.

Szerepelt némafilmen és rendezett is. 1936-tól rendezett hangosfilmeket, főleg népszínmű-adaptációkat (A sárga csikó, A falu rossza, A piros bugyelláris). 1945-46-ban még rövidfilmeket rendezett (Háborús bűnösök, Magyarország köztársaság), illetve filmvállalata volt Centrál néven, amely Ráthonyi Ákos XIV. René c. produkcióját kezdte el gyártani. Azonban pénzügyi és nyersanyagbeli gondok miatt Sas László Glóbus Filmje folytatta tovább a gyártást. Kezdeményező és aktív volt a modern magyar filmelőzetesek bevezetése terén is. 1958-ban szerepelt a Kálmán Imre életét feldolgozó NSZK Der Czardas-König című operettfilmben.

Rendező:

1. Lesz maga juszt is az enyém (1922, szkeccs)
2. Forog az idegen (1936)
3. A sárga csikó (1936)
4. Hol alszunk vasárnap? (1937, rövid)
5. A falu rossza (1937)
6. A piros bugyelláris (1938)
7. Vadrózsa (1938-39)

Producer:

1. A sárga csikó (1936, vitéz Ónody Frigyessel)
2. A falu rossza (1937, Gerő Istvánnal)
3. A piros bugyelláris (1938, Teichmann Ernővel)
4. Vadrózsa (1938-39, Teichmann Ernővel)

Szerepei:

1. Éva (1919)
2. Cigányszerelem (1919)
3. Mackó úr kalandjai (1921)
4. Csárdáskirály (1958, NSZK) - Béla, cigányprímás

Dramaturg:

1. Csavarszorítóban (1920, francia-magyar)
2. Éjjeli madarak (1920, francia-magyar)
3. Dráma az Alhambrában (1920, francia-magyar)
4. Romok között (1920, francia-magyar)

Forgatókönyv:

1. A vörösbegy (1920-21)

Meg nem valósult filmforgatókönyve:

1. Enyém a tied! (193?, Kardos Andorral)

Róla megjelent: Szalai Anna: A szórakoztatás művészete – Pásztor Béla (1895–1966) és kora (2018, Zafrabooks [Izrael] kiadó)

Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Castiglione-Székely: Filmlexikon (1943) ♦ FamilySearch (házassági 1923) ♦ Magyar Film, 1941/47.