Filmtechnikai specifikáció
Némafilm, 35 mm, 4 felvonásos, hossza a 56/1920 számú O.M.B. határozat szerint 1587 méter.
Fellelhetőség, források
kópia |
nem maradt fenn |
plakát |
OSZK Plakáttár (1 db, grafikus: Földes Imre, Sátori Lipót) |
Bibliográfia
- Mozgófénykép Híradó, 1918/34, 35, 45
- Mozihét, 1918/29 (sajtóbemutató), 35 (tartalom), 41, 45
- Mozi-Világ, 1918/27, 35, 37
- Színházi Élet, 1918/30 (sajtóbemutatóról), 46
- Almanach. A magyar kinematográfia évkönyve.1919. (Szerk. Kármán Béla és Pék Dezső) 133. p.
- Paimann’s Filmlisten, 1918/127
- Belügyi Közlöny, 1920. 806. p.
- Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 96. p.
- Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961. 354. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1896-1918. Bp. 1966. 340-341. p.
- Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 135, 140. p.
Tartalom
A csábító egy fiatal gróf, özvegy Merán grófné Viktor nevű fia, aki könnyelműen éli világát a fővárosban. Mikor felkeresi anyját vidéki kastélyában, egyszerre két leányszív boldogságát zavarja meg. Az egyik áldozat Edith, a jószágigazgató árvája, aki Merán grófné nevelt lánya, a másik a szomszéd földbirtokos, Garlay báró öreg kertészének lánya, Juliska. Edith titokban régen szereti már a fiatalembert, s miatta kikosarazta kérőjét, Garlay bárót. Viktor csak játszik a két szerelmes lány szívével. Juliskát elcsábítja, mire a szerencsétlen lány szégyenében a Garlay-kastély parkjának rég nem használt kútjába ugrik. A felháborodott báró a kaszinó becsületügyi választmánya elé kigolyózási indítványt terjeszt be Viktor gróf ellen. A Merán család kétségbe van esve. A fiatal gróf becsületét meg kell menteni. Edith vállalkozik erre a szerepre, s az ő könyörgésére a szerelmes báró vissza is vonja az indítványt. Edith boldog, mert azt hiszi, hogy ezért cserébe Viktor gróf feleségül veszi. Az ifjú gróf azonban csak szeretőnek akarja. Edith, hogy megmeneküljön Viktor zaklatásaitól, a báró felesége lesz. A csábító azonban házaséletében is üldözi, s a férj távollétében orvul rátör. Valósággal démoni hatalmat gyakorol felette. Garlay hamarosan sejteni kezdi, hogy megcsalják. Elfogja Viktor levelét, melyben bejelenti, hogy éjfélkor meglátogatja az asszonyt. Edithnek az ablakból háromszoros fényjelet kell adnia a parkon átsiető grófnak, hogy szabad az út. A megcsalt férj bosszúra készül. A találkozó órájában belép feleségéhez, és maga adja a kezébe a villanylámpát a jel megadására. Figyelmezteti azonban, hogy ezzel a biztos halálba küldi szeretőjét, mert kinyittatta a kertészlány öngyilkossága után lezárt kutat, melybe a sötét parkon át lopakodó gróf bele fog zuhanni. Edith lelkén most végigviharzik az a sok szenvedés, amit a csábító okozott neki. Lerázza magáról a szuggesztív varázslatot, és háromszor meglendíti a lámpát. A gróf belezuhan a kútba. A báró látva, hogy felesége csak áldozata volt a csábítónak, megbocsát a sokat szenvedett asszonynak. (Forrás: Mozihét, 1918/35)
Vélemények
„Az izgalmas darabot a leggyönyörűbb művészi keretbe foglalta a Star. A legcsodásabb interieurök és a legfestőibb külső természeti képek keltettek általános csodálkozást. A dalmátparti tengeri felvételek, erdei jelenetek, a rendezői hatásos beállítások, a fotográfiák tisztasága az olasz filmek szépségeit varázsolták elő. Hollay Kamilla a szerencsétlen Edith szerepében a maga kiváló drámai képességének magaslatára emelkedett. Az utolsó jelenetben, amikor mint egy szenvedő madonna könnyekbe ázva mondja el kálváriáját, megrendítő megindulást váltott ki a közönségből. Elsőrangú karakterisztikus, kiforrott művészi alakitást nyújtott a csábító nehéz szerepében Dán Norbert. Nemes és komoly volt tragikus sorsában Kornay Richárd. Kitűnő volt Andorffy Péter az öreg kertész szerepében.” (Színházi Élet, 1918/30)