Gaál Béla | rendező |
Moly Tamás | író (Csak nővel ne!, regény, 1924) |
Gaál Béla | forgatókönyvíró |
Szokolay Oly | Helen Rye |
Táray Ferenc | Dodd Austin |
Palágyi Lajos | Sandy Parker |
Thain Dolly | az idegen nő |
Dénes Oszkár | |
Z. Molnár László | |
Dénes György | |
Pethes Sándor | |
Dezsőffy László | |
Forgács Jenő | |
Hegedűs Tibor | |
Pázmán Ferenc | |
Rasovszky Juci | |
Sárossy Andor | |
Szöreghy Gyula | |
Zilahy Gyula | |
Hajdu László | |
Heltai Andor | |
Dán Yvette | |
Kun Ferenc (vagy Sándor) | |
Mihályffy Béla |
Vanicsek János | operatőr |
Kovács Sándor | díszlettervező |
Geiger Richárd | producer |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | gyártó cég |
Star Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt. | forgalmazó cég |
1924. szeptember (Kamara) | sajtóbemutató |
1924. november 14. (Kamara, Uránia) | bemutató |
193/1924, 2690 méter | cenzúra |
193/1924, 2406 méter, 207/1924, 2806 méter | kiviteli engedély |
Némafilm, egyes források szerint 8, más források szerint 6 felvonásos, hossza a 193/1924 számú O.M.B. határozat szerint: 2690 méter, a 207/1924 számú O.M.B. határozatban szereplő kiviteli engedély szerint 2806 méter.
kópia | nem maradt fenn |
korabeli műsorfüzet | OSZK, MNFA |
Dodd Austin, kinek kedvenc mondata: „Csak nővel ne!", egy barátja, Harcourt Archibald legénybúcsúján elmeséli, hogy miért gyűlöli a nőket. Ellenszenvének oka, hogy egyszer egy nő miatt – kinek pénzt kölcsönzött, s kitől zálog fejében egy gyűrűt kapott, – nagy kellemetlensége támadt. Letartóztatta a rendőrség, mert a gyűrű egy nemzetközi szélhámos ismertető jele volt. Alig tudta tisztázni magát. Harcourtnak meggyőződése, hogy a nőgyűlölet nem tart örökké. Fogadást ajánl Doddnak. Miután megkötik a fogadást, feltárul az ajtó és két álarcos nő revolvere mered a társaságra. Ellenállni lehetetlen, a nők kirabolják őket, aztán nyom nélkül távoznak. Dodd ismét igazolva látja ellenszenvét, s elégedetten mondja: – Hát ugye, – csak nővel ne!... Ezen az estén eltűnik Dodd gyűrűje is, ezt azonban nem a rablónők, hanem Harcourt inasa, Sandy Parker vágta zsebre.
Egy hét múlva Dodd Austinnak még veszedelmesebb kalandja akad. Három ismeretlen férfi támad rá, összekötözik és elrabolják. Egy kedves fiatal nő, Helen Rye siet a segítségére, és kiszabadítja. Helennek, kiről kiderül, hogy anyagi nehézségekkel küzdő szegény nevelőnő, Dodd elválásukkor tízezer frankot ad kölcsön. A lány azt ígéri, hogy amint módja lesz rá visszafizeti az összeget. Megállapodnak, hogy a Times hasábjain adnak hírt egymásnak. Dodd Budapestre kerül, s a találkozás óta mindig Helenre gondol, ezért izgatottan lapozgatja a Times-t, de egyelőre semmi hír a lányról. Budapesten tartózkodik Sandy Parker is, aki Dodd nevében táviratot küld Harcourtnak a következő szöveggel: „A fogadást elvesztettem! Megnősülök!".
Az estét Dodd egy orfeumban tölti, ahol egy bűvész tálcát varázsol a semmiből. A tálcán sok-sok papírzacskó, melyeket a közönség soraiba dob. Egy zacskó berepül Dodd páholyába, s kigurul belőle az elveszett gyűrű. A csodálkozó fiatalember szétnéz a mulatóban, és az egyik páholyban előkelő nagyvilági hölgyet pillant meg, akiben Helen Rye-t, a szerény kis nevelőnőt ismeri fel. Kiderül, hogy Helen valójában filmszínésznő, és Sandy Parker sem komornyik, hanem filmíró, aki filmtémát keresett. Táviratban megfogalmazott jóslata beteljesült. Dodd és Helen valóban egymásba szerettek, és rövidesen összeházasodnak.
„Harcourt Archibald legénybucsuján Dodd Austin, mikor a nőkre üritik poharukat, hangosan fölkiált, hogy „csak növel ne kezdjen az ember" Elbeszéli, hogy évekkel ezelőtt egy pályaudvaron csodaszép hölggyel ismerkedett meg, aki elvesztette pénztárcáját s ő felajánlott neki egy összeget. A hölgy azt elfogadta s emlékül átadta gvűrűjét, amit nyomban az ujjára húzott. Búcsúzás közben a vonat elindult s alig helyezkedett el a fülkében, mikor a rendőrség emberei letartóztatták s mint Carillon Leon kémet a fogházba vitték, hiába szabadkozott, rábizonyították, hogy kém, mert hiszen ismertető jele a gyürű. Csak hetek múlva tudta kimagyarázni, hogy szélhámosság áldozata, azóta elve: „Csak nővel ne!'' Mikor az uraknak mutogatta a gyűrűt, az elgurult. A főkomornyik, bár megtalálta, zsebredugta s azt jelentette, hogy a gyűrűt nem leli sehol. Az urak mulattak az elbeszélésen s Doddal fogadást kötöttek, hogy tíz éven belül okvetlen meg fog nősülni. Ezt írásba is foglalták, mikor a csillár hirtelen
kialudt s az ablakon át két álarcos cow-girl jelent meg, kik a fegyvertelen urakat revolverekkel kifosztották. E kaland után Dodd elutazott a városból egy elhagyott vidékre, hol sétája közben három ember megtámadta s egy kunyhóba cipelte. Az emberek vadul fenyegetve tárták elé bűneit, mondván, hogy ő kém, kinek árulása hozzátartozóikat halálba kergette. Hiába ellenkezett Dodd, a földről felvették a jellegzetes gyűrűt s ezzel is igazolták állításukal. Dodd tehetetlenül gondolkozott szabadulásán. mikor hirtelen egy nő surrant be, ki megszánta s nagy veszély és nagy izgalom árán kiszabadította. Dodd végtelen hálával volt a leány iránt, ki mély hatást tett rá, pénzt adott a leánynak, ki megígérte, hogv rövidesen életjelt ad magáról. Hónapok múltak el s Dodd hiába várta szép megmentőjének, Helénnek jelentkezését. Egy napon a legénybucsu résztvevői táviratot kapnak, mire az urak megjelennek a szállóban, ahol a főkomornyik fogadja őket, aki bevallja, hogy a táviratot ő küldte, de a fogadás elvesztése rövidesen be fog igazolódni. Aznap este Dodd az orfeumba megy, hogy csalódását kissé feledje, itt a szereplő bűvész tréfás ajándékokat varázsol elő. Dodd is kap egv kis csomagot, mit felbontva Carillon Leon gyűrűjét találja. Haraggal és ijedtséggel siet lakására. Itt találja barátait s köztük a szép ismeretlent, Helént, ki végül is bevallja, hogy ő filmszínésznő, a főkomornyik pedig író, ki filmtémát keresett számára. Alkalom kínálkozott erre Harcourt legénybúcsúján, hova az író mint komornyik szegődött, itt hallotta Dodd Austin elbeszélését a gyűrűről. Az elhagyott ház banditái s a bűvész gyűrűvarázsolása az ő művük. Helén szépségének Dodd nem tud ellentállni és belátja, hogy a fogadást elvesztette, mert feleségül veszi Helént s megtagadja elvét, hogy „Csak nővel ne kezdjen az ember!" (Uj Idők, 1924. november 16.)
„Az érdekes és eredetiségre törekvő darabot írója, meglepő és váratlan fordulaton építette fel és habár a cselekmény kiindulásának egy-egy része a valószínűtlenség látszatát kelti, az első pillanatra, — a végén annál kellemesebben lepi meg a nézőt a frappáns és eredeti megoldás, amely szerint. az egész cselekmény lejátszása egy filmdarabíró és egy moziszínésznő előre kieszelt „játéká"-nak, helyesebben „rendezésé"-nek van beállítva. A darab főhőse egy Dodd nevü, rokonszenves fiatalember, aki fogadást köt barátaival, hogy nem nősül meg, mert a múlt tapasztalatain okulva, elve lett:— Csak nővel ne kezdjen ki az ember! Ámde Helén, a darab hősnője, egy hosszú és a fiú előtt titokzatosan bonyoluló kalandon vezeti keresztül Doddot, aki a végén elveszti a fogadást és feleségül veszi szerelmesét, a hősnőt, — vagyis a filmprimadonnát. Mert a végén tűnik csak ki, hogy a kieszelt tréfa belejátszik a valóságba! Ez a darab merész és eredeti trükkje. A filmet Gaál Béla művészi tökéletességgel, nagy rutinnal és ötletesen rendezte meg. A főszereplők közül Táray Ferenc, az amerikai színjátszásra emlékeztető közvetlen játékmodorával tűnik ki. A női szerepben Szokolay Oly rokonszenves filmszinésznőként jelentkezett a vásznon; egy új magyar filmtehetség feltűnését sejteti játéka. A többi szereplők közül Dénes Oszkárnak, Z. Molnár Lászlónak, Palágyi Lajosnak és Rasovszky Jucinak jutott hálásabb szerep a filmen. A fotográfiák tisztaságáért Vanicsek János operatőrt a díszletek művészies terveiért pedig Kovács Józsefet, illeti dicséret. Külön ki kell emelnünk a film pazar kiállítását, amely nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Csak nővel ne! megállja méltó helyét az internacionális piacon. Ez viszont a Star-filmgyár dicséretre méltó áldozatkészségét dokumentálja, amely a mai gazdasági viszonyok között külön is figyelemreméltó körülmény. A Star-filmgyár, amely minden különösebb reklám és dobszó nélkül készítette el új produktumát, a Csak nővel ne! cimű filmjével hasznos szolgálatot tett a magyar kinematográfiának." (Pesti Hírlap, 1924. szeptember 10.)
(v.a.): Az álarcos nő.
Ez a film a közönség filmje. S olyan magyar film, amelynek határainkon kívül is értékes, komoly értékei vannak. Őszintén megmondom: végre egy jó magyar film, amelyet gyönyörködve nézhetünk, mert színészei, fotográfiái, szüzséje és rendezése is megállja a helyét a külföldi filmek mellett. Biztos, hogy a sikerben nagy része lesz Táray Ferencnek, aki az utolsó fölvonás vetítéséhez érkezett ki a filmgyárba. Nem tanulta, nem próbálta és mégis érti a film lelkét, a kifejezés titkait. Sok szimpatikus vonásban hasonlít a kiváló Metro starhoz,Lewis S. Stone-hoz. Az álarcos nő: Szokolay Oly maga a nő és maga a filmprimadonna, tökéletesen az, akit játszik." (Színházi Élet, 1924/37)
„A pompás" magyar gárda, a kitűnő magyal rendezőnek, Gaál Bélának, vezetése mellett igazán kitűnőt produkált. Hibátlanul érvényesül az irodalmi értékiű, izgalmasan érdekes cselekménynek minden mozzanata. Tökéletes fényképezési technika viszi a közönség elé Moly Tamás páratlan érdekességü filmregényét, melynek főszerepeit Szokolay Oly, Táray Ferenc, Palágyi Lajos, Dénes György, Dénes Oszkár, Pethes Sándor sok ötlettel és magyar színészektől még eddig nem látott játéktudással alakítják." (Pesti Hírlap, 1924. november 8.)
„Négy világváros mutatja be Moly Tamás filmregényét: Csak nővel ne!
Valamennyi művészet közül a film a legfiatalabb és egyben a filmművészet kibontakozásához szükségesek leginkább kedvező gazdasági lehetőségek. Ezek a mai magyar glóbuszon temészetesen meg sem közelíthetik a győztes nyugat és a nagy Amerika anyagi eszközeinek szinte határtalan bőségét. És mégis, itt és ma olyan eredményt mutathat fel a magyar filmgyártás, amelyre a legfejlettebb technikájú gazdag országok filmgyártása is büszke lehetne. A Csak nővel ne! című Star-film méltó versenytársa a világhírű filmgyárak nagyszerű alkotásainak és ezt az a fölemelő tény bizonyítja, hogy ugyanazon az estén, amikor a Csak nővel ne! jelenetei először peregnek le a budapesti közönség előtt, Párizs, Berlin, Róma és Lyon legnagyobb mozipalotáiban is premierje lesz a magyar filmgyártás e nagyszerű alkotásának. Igazi világfilm a Csak nővel ne!, mely három nagy ország széles tömegei előtt tesz hitvallást a magyar művészet hódító ereje és az ifjú magyar filmgyártás abszolút versenyképes, tökéletes nívója mellett.” (Világ, 1924. november 12.)
„Magyar filmen még sohasem látott a közönség olyan ragyogást és pompát, mint amilyen a Csak nővel ne!... nézőit fogja gyönyörködtetni. Moly Tamás vidám filmjének egyik jelenete egy orfeumban játszódik. A színpadon a legszebb pesti lányok serege látható, köröskörül a páholyokban a legelegánsabb társaság. A híres amerikai Ziegfeld, aki a legszebb leányokat szerződteti színházába bizonyosan megirígyli majd pesti kollégáit, ha meglátja a Csak nővel ne! orfeum girl-jeit. A szépség, vidámság és az izgalmak filmje a Csak nővel ne!... A páratlanul szép felvételek, a fényes kiállítás mind azt bizonyíja, hogy ha eddig nem sikerült minden tekintetben jobb magyar filmet készíteni a külföldieknél, ez csak a takarékosságon múlott. Pedig a filmgyártás alapfeltétele, hogy az igazgatóság bőkezűen álljon a rendező mögé. A Star-filmgyár vezérigazgatója, Geiger Richárd ismét bebizonyította, hogy egyike a legmegértőbb gazdasági filmembereknek és mindenben támogatta Gaál Bélát a Csak nővel ne!... kitűnő rendezőjét. A bőkezűség nem is maradt eredmény nélkül. Az irodalom és a színházak kitűnőségei nézték végig a nagyszerű magyar film sajtóbemutatóját és egy díszes kiállítású album lapjain nyilatkoznak arról a hatásról, melyet a Csak nővel ne!... gyakorolt rájuk. Ezt az albumot szitén a Star-filmgyár adta ki. A Feiks Jenő művészi illusztrációival díszített, szenzációsan érdekes albumot a Csak nővel ne! minden nézője ingyen fogja megklapni a november 14-i bemutatón a Kamarában és az Urániában. (8 Orai Ujság, 1924. november 12.)
„A férfi szerelmet akar, de a nő a jövőre gondol." Ha egy szép nő férjhez akar menni, hiába minden, — hiába mondta, magyarázta szegény Dodd Austin, hogy „Csak nővel ne!", amikor megtetszett Helénnek, a gyönyörű és ötletes filmszinésznőnek, akkor már betelt a sorsa és ráfonódott szép lassan, gyöngéden, de elszakíthatatlanul a házasság rózsalánca. Helén megjátszotta a rablónő, a bátor mentő, a szegény nevelőnő szerepét és mindezt miért? csak azért, hogy a „Csak nővel ne!" fanatikus hirdetője elbukjék a szerelmi harcban. Mert mindig a nő kivánja a házasságot. A férfi szerelmet akar, mig a nő okosan a jövőre is gondol és odáig viszi a dolgot, hogy a szegény férfi azt hiszi, hogy ő akarja feleségül venni a nőt.
Moly Tamás új filmje ennek az igazságnak a jegyében készült és ezt páratlan szellemességgel bizonyítja. Izgalmas és mulatságos jelenetek során hódítja meg Helén a nőgyűlölő Dodd Austint.
Táray Ferenc ás Szokolay Oly művészete mindvégig vonzóvá, érdekessé teszi a 8 felvonásos nagystílű magyar filmjátékot, amely a Star-filmgyár tökéletes műhelyéből került ki és amelyet Gaál Béla nagyszerű hozzáértéssel rendezett. A darabot az Uránia és a Kamara hozza ki november 14-én. (Népszava, 1924. november 9.)