Szíriusz

Érdekességek

• A köznyelvben viccesen Szíriusz mesternek nevezték az időjósokat.
• Herczeg Ferenc regénye 1907-ben A Hét című folyóiratban jelent meg folytatásokban.
• A regény eredetileg 1885-ben játszódik.
• A Herczeg regényéből írt drámát 1908-ban a Magyar színház bemutatta. Herczeg maga nem mert vállalkozni a dramatizálásra, így a színház az ismert író-forgatókönyvírót, Földes Imrét kérte fel. Tibor Ákos szerepét Csortos Gyula, Rosinát Báthory Giza, Sergius tanárt Rátkai Márton, az ükapa szerepét pedig Somlay Artúr játszotta. Vándory Gusztáv, a filváltozat udvarmestere az egyik herceget alakította a színdarabban. (Pesti Hírlap, 1908/243)
• A regényből 1938-ban Nagy Sándor és Szilassy Gyula 80 perces rádiójátékot írt Farkas Ferenc zenéjével. Tibor grófot Uray Tivadar, Rosinát Bajor Gizi, Sergius professzort Földényi László alakította. (Pesti Hírlap, 1938/134)
• 1941-ben Nagy sándor és Szilassy Gyula 100 percesre bővítették korábbi hangjátékukat és más szereosztással mutatták be a Magyar Rádióban. Timár József játszotta Tibor Ákost, Rosinát Lukács Margit, Sergiust Petheő Attila. A filmben Sergiust alakító Baló Elemér a rádiójátékban az udvarmestert alakította, míg az orvos szerepében mindkét változatban Szakáts Zoltán szerepelt. (Nemzeti Ujság, 1941/122)
• Matolay Géza, a MIF igazgatója már kész forgatókönyvvel együtt tett ajánlatot Herczegnek a regény megfilmesítésére.
• A Szíriuszt a Magyar Írók Filmje 1941-es reklámkatalógusában már szerepeltette, mint hamarosan elkészülő új Karády-filmet.
• A Karády jelmezeit tervező kérői Nagy Károlyné divatszalonjának őszi bemutatóján már az előző év szeptemberében bemutatta a női főszereplő számára tervezett és varrt ruháit.
• Herczeg Ferenc kétórás látogatást tett a Hunnia műtermében a forgatás idején, saját bevallása szerint első sorban Karády Katalinnal szeretett volna találkozni. Épp a csónak-jelenetet vették fel, majd levetítették neki a film már elkészült musztereit.
• A történet címadó időgépe a valóságban is megépült a felvételek számára. Az életnagyságú jármű 10.000 Pengőbe került és alkalmasnak kellett lennie a felemelkedésre, ami a műterem méretét tekintve nem volt könnyű feladat. A Szíriusz időgépét mérnökök tervezték és az aeromechanikai repülőgépmodellező gyárban építették meg.
• A film teljes költségvetése 350.000 Pengő volt, ami jóval nagyobb volt, mint amiből akkoriban a magyar filmek készültek. Ez látható volt a vásznon is, hiszen magyar filmen korábban nemigen szerepelt ekkora díszlet, és a februárban készült tavi jelenet is szokatlanul látványos volt. A magas büdzsé másik oka a film jelentősége volt, hiszen az akkor élő legnagyobb magyar író regényét vitték filmre.
• Még a díszbemutatü előtt eldőlt, hogy a X. velencei Biennáléra az Emberek a havason és a Negyedíziglen mellett ezt a filmet küldi ki az Országos Nemzeti Filmbizottság. A vetítésre Szilassy László is kiutazott a filmmel.
• A film hazai premierje egybeesett a velencei biennálén történő bemutatóval.
• A film kísérőműsora a Horthy István temetérésől készült riportfilm volt.
• A bemutatón virazsirozott kópiát vetítettek, amelynek múltban játszódó részeit kék és sárga tónusúra festették, míg a jelenben játszódó részek fekete-fehérek voltak.
• A Rosina által említett velencei Szent Borbála festmény a valóságban is létező oltárkép a velencei Formosa-templomban.
• Karády a film felvételekor 31 éves, szerepe szerint egy húszéves lányt alakít.

Galéria