Krupka Filmgyár és Laboratórium

Cím: Budapest, VIII. József körút 71. (1938-ig), Budapest, XIV. Bácskai utca 29/b.

Alapítója, Krupka András, aki két fivérével, Kruppka Józseffel és Kovács Gusztávval 1915. február 15-én megkezdte a Kruppka Filmgyár és Filmlaboratórium néven megindított vállalkozását. Az első időkben különösképpen szatirikus jellegű trükkfilmekkel tűntek fel. 1916-ban átvette két testvérének részét, és attól kezdve 1949. július 14-ig a Kruppka házaspár vezette a vállalatot.

A filmkidolgozás mellett az összes filmes utómunkát el tudták végezni egy helyen. A Kruppka Filmgyár kezdetben meglehetően egyszerű berendezésekkel főleg trükk- és árnyképeket készített. Ezek ismertté tették nevét, és szép számban kapta a megrendeléseket. Másik újítása a relief hatású mozgókép előállítása volt, ezenkívül tökéletesítette a vállalat a retusnélküli nagyításokat is. Már az első években oktató- és ismeretterjesztő filmek forgatását és laboratóriumi kidolgozását vállalta. A Krupka-filmgyár nem tartozott a legmodernebb üzemek közé, azonban munkáját és dolgozóinak munkásságát mindenkor és mindenütt megbecsülték. A laboratórium motorja és gazdasági vezetője Kruppka András felesége volt, aki egykor szintén színésznőnek készült és aki kitartóan végigjárta a filmszakma iskoláit. Munkatársai, akik a szakmát itt sajátították el és tovább is fejlesztették, a többi között Gordán János és Szigeti Nándor voltak. A József körút 71. számú házban berendezett laboratóriumban éveken keresztül három favázas 1905-ös Debrie és egy 1905-ös Ernemann típusú kopírgéppel dolgoztak. Volt egy Pathé felvevőgépük is, amellyel alkalmi munkákat vállaltak. 3 méter átmérőjű szárítódobon naponta kb. 1500-2000 métert dolgozhattak fel. A hívó fakádakat a szakmában ismert Szegedi-asztalosműhely készítette. Külön mutációs feliratgépen készítették a filmfeliratokat. A némafilm idején jelentős tevékenységük volt a feliratkészítés, és ezen téren az itt készített rajzos feliratokkal kitűnően emelte a némafilmek színvonalát. Az előhívóban és fixálóban két-két, a mosóban pedig hat előhívóráma fért el egyszerre. A mosás szintén fakádakban történt. A Kruppka-filmlaboratórium a húszas években bizonyos konzerválóanyagot talált fel, amely a film kiszáradását akadályozta, és az egész filmanyagot szívóssá tette. A laboratóriumot az évek során lassan kiegészítették, sokszor modernizálták. Amikor egy-egy laboratórium beszűntette üzemét, Kruppkáék mindig átvettek eszközöket, amelyekkel a berendezéseiket felújíthatták, kiegészíthették. 1929-ben a hangosfilm bevezetésekor a hangosfilmek feliratozására rendezkedtek be, a legelső hangosfilm, az Éneklő bolond feliratozását is a Krupka labor végezte. Később beszereztek egy lehallgató asztalt is, majd 1934-ben egy Turchányi-féle "Filmatyp" benyomógépet. A Krupka-féle feliratkészítés annyira tökéletes és kifogástalan volt, hogy amerikai és német filmgyárak is náluk készítették a Balkánnak szánt idegen nyelvű feliratokat.

A József körúti ház udvari részének első emeletén szinkrontermet is berendeztek, ahol azonban csak a hangosfilm kezdeti hónapjaiban végeztek szinkronizálási munkálatokat, ezekkel később felhagytak. A Krupka Filmgyár 1938 októberében a József körútról átköltözött a XIV. kerület Bácskai utca 29/b alatti emeletes épületbe, ahol már nagyobb termek és modernebb gépi berendezések álltak a vállalat rendelkezésére. Az első idők 8-10 munkása után valamivel később már 16 ember dolgozott a laboratóriumban, bár a József körúton is már 12 főnyi személyzettel végezték a munkákat. A laboratórium nagyon jó iskola volt sok-sok laboráns számára, akik később az állami üzemekben vezető állásban dolgoztak. A Bácskai utcában a berendezést kiegészítették egy Süllős-féle hívógéppel is, amely azonban ún. egyoldalú hívógép volt, tehát a negatív- és pozitívhívásnál mindenkor cserélni kellett a vegyszereket. Az új épületben felállítottak egy Süllős-féle feliratozásra is alkalmas Matipot-rendszerű kopírgépet is, a vetítőteremben pedig egy teljesen újszerű Bosch-vetítőgép működött. Itt helyezték el a József körútról áthozott feliratnyomó gépet is. A Bácskai utcában a vállalat erőteljesebben forszírozta a Hunnia filmgyár telepén készülő magyar filmek kopírozási és kópiakészítési munkálatait. Külföldi bérmunkára is sokszor kapott a gyár megbízást, és ezen a téren is versenyképesnek bizonyult.

A Krupka Filmgyár laboratóriuma 1949-ig működött, ekkor az államosítás során beolvadt a Magyar Filmlaboratórium Állami Vállalatba. Több dolgozója átkerült az állami laboratóriumba, és néhány gépi berendezése is itt talált megfelelő felhasználási lehetőséget.

Fénykorában legnagyobb konkurense a Krupka testvére, Kovács Gusztáv által alapított Kovács és Faludi Laboratórium volt.

Gyártó: