Szilassy László

Születés: Nyírcsászári, 1908. február 13.

Halálozás: São Paulo (Brazília), 1972. március 30.

Eredeti neve: sopronyi Szabó László
Szülei: sopronyi Szabó Péter tanító (1881-), Csobay Piroska (1873-) (házasság: 1902)
Lakása: Rákospalota, Mária u. 12. (-1939), Budapest II. Vitéz u. 13/b (1939-)

A nagykárolyi, illetve a nagykállói gimnázium elvégzése után jogot hallgatott Budapesten, de 7 félév után a színészetet választotta: Szalay Károly társulatának titkára lett. Itt sikeres beugrás után kezdődött színészi karrierje. 1933-34-ben Kallós József társulatában, 1934-35-ben Szegeden, 1935-36-ban Miklósy Imre együttesében, 1936-37-ben Debrecenben játszott. 1937-1939 között a Belvárosi, 1939-40-ben a Magyar és az Andrássy úti, 1940-42 között a Pesti és a Vígszínház tagja volt. Ezután egy ideig nem vállalt színházi kötöttséget, egy-egy előadásra szerződött csak. 1944 őszén a Nemzeti Színház tagja lett. 1945-ben emigrált, 1946-tól Brazíliában, később Argentínában élt. 1950-ben az Argentínai Magyar Színjátszó Társaság vendége, 1951-től tagja volt. 1960-ban visszaköltözött Brazíliába. 1966-ban vitézzé avatták. Egy félreértés folytán összetévesztették egy hasonló nevű nyilas tiszttel, így közvetlenül a világháború után Magyarországon nyilasnak kiáltották ki, filmjeit betiltották, bár népbírósági eljárás nem indult ellene. E félreértés alól Ábel Péter cikke tisztázta 1990-ben (Ábel Péter: Történelmi nyomozás I—II. Szilassy László vagy Szabó? Színházi Élet, 1990/4. és 1990/5.).

Első felesége Dénes Manci operettprimadonna volt, akitől 1943-ban elvált. 1944-ben feleségül vette Burján Erzsébet manökent, Muráti György ügyvéd (Muráti Lili bátyja) elvált feleségét. 1951-ben elváltak, majd 1952. február 23-án Király Katalint vette feleségül, akitől gyermekei: Katalin (sz. 1954.) iparművész-pedagógus és László (sz. 1958.) építészmérnök, egyetemi tanár.

A 30-as évek végének, a 40-es évek első felének egyik legnépszerűbb férfi filmsztáija volt. Kellemes, vonzó megjelenésével számtalan vígjáték főszereplője volt, de drámai szerepben is megállta a helyét (Alkalom, Isten rabjai). Több filmben volt Szeleczky Zita partnere (Szegény gazdagok, Karosszék, Bercsényi huszárok, Zenélő malom, Nászinduló), álompárnak kiáltották ki őket. Pelsőczy Irén partnere is többnyire ő volt (Jómadár, Anyámasszony katonája, Muki). Szíriusz című filmje az 1942-es velencei Biennálén sikert aratott, csupán a németek közbelépése miatt nem kapta meg a fődíjat. 1944-es Kétszer kettő c. filmjét a háború utáni cenzúra nem engedte bemutatni, a rendező Manninger János Szilassy jeleneteit újraforgatta Várkonyi Zoltánnal (600 métert).