A VÍG ÖZVEGY

The Merry Widow (angol) Die lustige Witwe (osztrák forgalmazási cím)

Alkotók

Kertész Mihály  rendező
Victor Léon író (operett librettó, 1905)
Leo Stein író (operett librettó, 1905)
Kertész Mihály forgatókönyv
Lehár Ferenc zene (operett, 1905)

Szereplők

Várkonyi Mihály  Danilo
Berta Valero Glavári Hanna
Boross Endre Nyegus
Latabár Árpád  Zéta Mirko, montenegrói követ
Bánhidy József  
Szomory Miklós  

Technikai stáb

Eduard Hösch operatőr

Produkciós stáb

Schönberger Gyula producer

Gyártási és bemutatási adatok

Semper gyártó cég
Semper forgalmazó cég
1919. január 16. (Mozgókép-Otthon) sajtóbemutató
1919. október 10. (Bécs) bemutató
1920. március 15. (Corso) bemutató

Filmtechnikai specifikáció

Némafilm, 35 mm-es, 4 felvonásos, eredeti hossza a korabeli források szerint 1700 méter.

Fellelhetőség, források

A film kópiája elveszett.

Bibliográfia

  • Mozgófénykép Híradó, 1918/47, 1919/3
  • Mozihét, 1918/42, 46, 51, 1919/3, 1920/10, 11
  • Mozi-Világ, 1919/3; 
  • Színház és Divat, 1919/4 (a sajtóbemutatóról)
  • Színházi Élet, 1919/3 (a sajtóbemutatóról)
  • Paimann’s Filmlisten, 1919/186
  • Corso mozi műsorfüzet, 1920. március 15.
  • Képes Mozivilág, 1920/11. 15. p.
  • Lajta Andor: A magyar film története II. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 114. p.
  • Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig. Bp. 1961.  356. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története 1918-1931. Bp. 1967. 25. p.
  • Gaál Éva: A magyar hivatásos filmrendezők portréja és tevékenysége (1900-1920). 1974. (Kézirat, MNFA Könyvtára.) 66. p.
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Bp. 2003. Palatinus. 163. p.

Tartalom

A Corso mozi műsorfüzetében megjelent tartalomleírás:
Hanna, egy eladósodott főerdész leánya titokban jegyben jár Danilovics Daniló hadnaggyal, egy főúri család utolsó sarjával. Danilovics Daniló apja, mikor értesül a titkos jegyességről, felkeresi Hannát és kéri, mondjon le fiáról, miután ez a házasság karrierjét tenné tönkre. Hanna lemond Danilóról és feleségül megy Glavarry bankárhoz, apja egyik hitelezőjéhez, megmentve atyját ezáltal a bukástól Daniló, aki mitsem tud apjának Hannával történt beszélgetéséről, azt hiszi, hogy Hannát csupán a pénz utáni vágy birta arra, hogy Glavarry bankárnak nyújtsa a kezét. Daniló bánatában Párisba megy, ahol könnyűvérű nők társaságában igyekszik felejteni Hannát. Hanna, aki időközben özvegységre jutott, szintén Párisba megy, ahol találkozik Danilóval. Mindketten szeretik egymást, azonban büszkeségük nagyobb a szerelmüknél s nem vallják be egymásnak érzelmeiket. Zéta Mirkó montenegrói nagykövet ünnepséget rendez, amelyre Glavarry Hanna is hivatalos. A párisi ifjúság türelmetlenül várja a gyönyörű és gazdag fiatal özvegyet, miután mindegyikük titkos vágya, hogy a milliókat magának szerezze meg. Zéta Mirkó Danilót is meghívja, anélkül, hogy megmondaná neki, hogy Hanna is jelen lesz az ünnepeségen. Itt ismét találkozik a két szerelmes s végre hosszas kimagyarázkodás után boldogan borulnak egymás karjaiba, hogy elhibázott életüket egy boldogabbal cseréljék fel. (1920. március 15.)

Érdekességek

  • A film bemutatójára több mint egy évvel a sajtóbemutató után került sor. Ennek okát nem ismerjük. A bemutatóról alig írnak, a Pesti Hírlap is csak egy rövid hírben számol be róla: "(A víg özvegy.) Lehár híres operettjének, a Víg özvegynek, filmváltozata nagy sikert aratott a Corsoban, ahol hétfőn először adták elő. A főszerepet Várkonyi Mihály játssza." (Pesti Hírlap, 1920. március 16. kedd)

Galéria

Vélemények

„Lehár Ferenc nagysikerű operettje, a Víg özvegy sem kerülhette el a többi operettek sorsát és Kertész Mihály elsőrangú rendezésében filmre került. A darab sikerét nemcsak a művészi rendezés, hanem az elsőrendű szereplők is biztosították. A főszerepet, a kedves és daliás Daniló szerepét ki is játszhatta volna más, mint Várkonyi Mihály, akiről ezúttal újabbat írni alig lehet. Partnere, Glavari Hanna szerepében, Berta Valeró, egy új mozicsillag, akinek színházi sikeréről a Színházi Élet már megemlékezett. Nyegust Boross Endre, az Apolló kiváló komikusa játssza, Latabár Árpád pedig Zéta szerepében nyújt elsőrangú alakítást.” (Színházi Élet, 1919/3)