Semper Filmgyár és Filmforgalmi Vállalat

Alakult: 1918. október
Igazgató: Schönberger Gyula
Székhely: VII., Erzsébet-körút 8. II. 5. (egyes forrásokban VI., Lovag utca 15.)
Főrendező: Kertész Mihály
Operatőr: Eduard Hösch
Műterem: a gyárnak nem volt saját műterme, a belső felvételeket bérelt műtermekben forgatták.

A Színházi Élet 1918/42 számában (október 27-én) jelent meg a hír: „Kertész Mihály elszerződött a Phönixtől. A Phönix filmgyár kiváló rendezője, Kertész Mihály, mint értesülünk, megvált a vállalattól és egyelőre, három film rendezése céljából, a „Semper" filmgyárhoz szerződött. Az első film, amelyet ott rendez, a „Varázskeringő" lesz.” A gyár megalakulásáról két héttel később ugyancsak a Színházi Élet számol be: „Új magyar filmgyár A magyar filmgyárak száma eggyel szaporodott. „Semper" néven új filmgyár alakult a minap, amely működését már meg is kezdte. Művészgárdája az ország legjobb és legnevesebb színészeiből áll. Rendezője pedig Kertész Mihály, akiről a múlt héten megírtuk, hogy kivált a Phönixtől. Kertész rendezői hírneve eljutott a külföldre is, idehaza pedig rendezőink legkiválóbbika. Az új gyár művészgárdája, élén Várkonyi Mihállyal, legjobb csengésű nevek, úgy a színpadon, mint a filmen. A „Semper-film" (így hívják röviden az új filmeket) művészei a következők: Bánhidy Ilona, Lux Margit, Aranyossy Nusi, Berta Valero, Marosi Adél, Boross Endre, Ujváry Lajos, Costa Viktor, Hegedüs Ferenc. A vállalat első nagyszabású filmje a „Varázskeringő", Strausz Oszkár nagysikerű operettje. A film már teljesen elkészült, olyan fényes kiállításban, amilyent csak Kertész Mihály rendezésében és ilyen művészgárda szereplésével lehet elképzelni. A Varázskeringőn kivül egy másik nagysikerű operett kerül filmre: a Víg özvegy, melynek fölvételei nemsokára megkezdődnek. A harmadik film, amelyet a gyár még ebben az évben elkészít, a „Lu, die Kokott", dr. Landsberger Artur, német író több kiadást ért regénye.”(Színházi Élet, 1918/44)
1919. december 4-én tartotta a gyár első filmjének a főpróbáját: „Egy új filmvállalkozás, a Semper tartotta bemutatkozását szerdán délelőtt a Mozgókép-Otthonban. A Varázskeringő c. filmnek főpróbáján történt a bemutatkozás. Mindenesetre örvendetes, hogy most, amikor az internacionális piac feltámadásakor inkább attól lehetett tartani, hogy meglévő filmgyáraink elbátorodásáról kapunk hírt, ellenkezőleg — új keletkezik. Hogy a Semper mivé fejlődik, persze nem tudható, de annyit el kell ismerni, hogy a bemutatkozás igen szimpatikus volt. Elsősorban is a közönség szempontjából, mely rendkívül szereti az operette-filmeket; főleg azokat, melyek sokáig szerepeltek valamelyik színház műsorán.” (Pesti Hírlap, 1918. december 6)
A vállalat néhány hónapos tevékenységének eredményét az igazgató, Schönberger Gyula, a következőképpen értékelte: „— Noha a Semper-filmgyár a hazai gyárak között a legfiatalabb, szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy eddig elkészült mindhárom filmünk felveszi a versenyt úgy a külföldön, mint a hazai piacon a külföldi produkciókkal szemben. — A „Varázskeringő" budapesti és bécsi bemutatójának páratlanul nagy és osztatlan sikere eklatáns bizonyítéka annak, hogy képeink rendezés, technika és sujet tekintetében internacionálisak. „A vig özvegy"-gyel és Landsberger dr. „Lu, a kokott" című regényével és a már „beérkezett" „Varázskeringő"-vel itthon és a külföldön versenyképes produktumokat bocsátunk a nemzetközi filmpiacra. A Varázskeringő híre egyébként kijutott Amerikába is, ahol egy nagy filmkölcsönzővállalat már meg is vette.” (Színházi Élet, 1919/51)
A politikai helyzet, Kertész távozása miatt azonban a gyár tevékenysége megszünt, a Varázskeringő, a Lu, a kokott és a Víg özvegy után már több filmet nem készített.

Filmjei:

A Semper filmgyár három filmjének hirdetése.