Egy szerencsétlen lány története (alcím), Lu, the Coquette (angol), Lu, die Kokotte (német)
Tartalom
A főnemesi családból származó festő főbelövi magát, mikor kitudódik a 15 éves úrilánnyal folytatott bűnös viszonya. A tragikus esemény után felesége, lánya, Lujza és a szintén művészlelkű fia nyomorba jut, mivel a gazdag rokonság megtagadja támogatásukat. Mikor Lujza látja, hogy bátyjának abba kell hagynia tanulmányait, elhatározza, hogy ő fog gondoskodni családról. Feláldozza magát a társadalom kéjsóvár hiénáinak, hogy megmentse a családját, s lehetővé tegye szeretett fivérének a tanulást és boldogulást. Enged a Gonosznak és elbukik. Huszonnégy órával később megérkezik fivére dúsgazdag barátjával, Alettoval, aki első látásra halálosan beleszeret a szép Lujzába, de már késő. A bemocskolt, de tisztalelkű lány, bár az ő szívét is megperzselte a szerelem, nem fogadja el a férfi házassági ajánlatát. Kétségbeesésében agyonlövi csábítóját, s miközben fivéréből neves művész lesz, Lujza továbbhalad a züllés útján, élete megállíthatatlanul süllyed a posványba. Párizsban, fényárban úszó, mámoros, pezsgős vigasságban látjuk viszont. Lu, a kokott, együtt mulat a többiekkel, de szíve mélyén fájdalom ül. Itt találkozik össze ismét Alettoval, aki az elveszett boldogságot jelenti számára. A kétségbeesett lány elmenekül szerelme elől, a folyóba akarja vetni magát, de a férfi az utolsó pillanatban visszarántja az életbe. Kiemeli a fertőből, és feleségül veszi.
A film tartalomleírása a Royal-Apollo műsorfüzetben:
"Kersten festőművész bűnös életet élt és hogy elkerülje a szégyent, családja kényszerítésére öngyilkos lesz, legnagyobb nélkülözésben hagyva itt feleségét és gyermekeit. A temetés után a család 300.000 koronát ajánl fel Kersten feleségének, avval a kikötéssel, hogy elhagyja a fővárost és Münchenben penziót nyit, továbbá visszahívja fiát Rómából, ahol az tanulmányait végzi. Fanny nem halandó a rokonok ajánlatát elfogadni és mikor azok szemébe vágják, hogy férje miért lett öngyilkos, kikergeti őket a házából. Luiza és édesanyja szomorúan látják, hogy ezentúl nagyon szűken kell élniök, hogy a fiúnak költséges tanulmányaira a kellő összeget előteremtsék. Ekkor jelenik meg Wehr tanácsos, aki nem régen feleségül kérte Luizát, ez azonban kikosarazta. Luiza mentőangyalukat látja Wehrben, azonban keserűen csalódik, amikor a tanácsos nem akarja feleségül venni, miután az a történtek után lehetetlen, hanem barátnőjének szeretné. Luiza kikergeti Wehrt. Azonban hosszas gondolkozás után belátja, hogy ez az egyetlen kivezető út s másnap felkeresi Wehrt a lakásán, hogy ajánlatát elfogadja. Megtörten, szomorúan jön haza Luiza, hogy egy még nagyobb csapást kelljen elviselnie. Anyja boldogan mutatja Ernest levelét, melyben írja, hogy barátjával a gazdag Alettoval hazajön szabadságra, aki már régen szerelmes Luizába és feleségül akarja venni. Luiza anyja, aki mitsem tud arról, hogy leánya feláldozta magát testvéréért, örömmel várja azok hazaérkezését, azonban Luizát mindjobban kétségbeejtik a napok gyors múlása. Ernest és Aletto megérkeznek. Aletto bevallja Luizának vételen szerelmét. Luiza nem akarja Alettot félrevezetni és bevallja neki bűnét. Aletto Wehrhez rohan és szemébe vágja a bűnös pénzt. Boldogan siet vissza Wehrtől kapott írással. Ám boldogságuk mégsem teljes. Másnap levél érkezik Wehrtől, melyben követeli, hogy Luiza az övé maradjon, ellenkezőleg bátyjának megír mindent. Luiza kétségbeesetten keresi fel Wehrt s midőn az meg akarja ölelni, lelövi. Őrült kétségbeeséssel menekül, ám a kimerültség annyira erőt vesz rajta, hogy ájultan esik össze a havas úton. Itt találják meg és kórházba viszik. A rokonok felkeresik itt és az igazságszolgáltatás elől Párizsba küldik. Luiza megérkezik Párisba Madame Cylianéhoz, aki Páris egyik legismertebb félvilági nője. Itt Luiza megismerkedik a könnyelmű élettel és fokról-fokra süllyed. A lejtő utolsó fokán találkozik Alettoval, aki még mindig szereti. Luizát a szégyen az öngyilkosság felé kergeti, azonban Aletto megmenti. Elviszi apjához és elmond neki mindent. Bevallja, hogy még most is szereti Luizát és kéri az apját, adja beleegyezését házasságukhoz. Az apja nem ellenkezik és a sokat szenvedett leány végre révbe jut." (1919. március 10.)
