A KOLDUSGRÓF (1922)

Tartalom

I. filmrész
Karinszky Bogumil gróf koldusszegényen érkezik vissza Amerikából és Stephenson rendőrfőnök háza előtt revolvert fog magára. Az öngyilkosságot Jim Jefferson újságíró akadályozza meg. A magánnyomozónál éppen bál van, amelynek vendégei reggel távozván, a koldus külsejű és most egy padon álomba merült Karinszky kalapját telerakják bankjegyekkel. A helybeli kolduscéh, amelynek erős földalatti szervezete, elnöke és mindenféle funkcionáriusa van, felháborodik az idegen koldus szerencséjén. Megtámadják Karinszkyt. A kolduscéh elnökének van azonban egy szép leánya, Jessie, aki álnéven bejáratos a magánnyomozóhoz és furfangosan bolondítja az öregedő Don Juant, hogy a koldusszervezet ellen tervezett akcióját meghiúsítsa. Ennek a lánynak megtetszik Karinszky, az ő parancsára magukkal viszik őt a koldusok rejtekhelyükre, ahol Karinszky kényszerhelyzetében belép a koldusszövetségbe, sőt a koldustörvények szerint feleségül veszi Jessiet.
A magánnyomozó leánya, Malona még amerikai útja előtt megismerkedett Karinszkyvel, akit gazdagnak és előkelőnek tud és akibe komolyan beleszeretett. Karinszky csakhamar sok pénzt szerez és igazi formájában, mint gróf megjelenik Malonánál. A szerelem feléled és Karinszky ettől fogva kettős életet él: a társaságban gróf, a koldusok közt koldus. Csakhamar gyanút fognak a koldusok és gyanút fog Jim, az újságíró is, akit Malona kikosarazott és aki a rendőrfőnök bálján megjelenő Karinszkyban felismerni véli azt a koldust, akit az öngyilkosságban megakadályozott. Éppen megint bál van a magánnyomozónál, amelyen Karinszky a kolduskirály jelmezében jelenik meg. Az újságíró félrehívja egy kis bizalmas beszélgetésre.

I. színpadi rész
Az újságíró felelősségre vonja Karinszkyt, szemébe mondja gyanúját. Karinszky fölényesen védekezik, zavarba hozza az újságírót, aki most Malonát keresi fel, hogy közölje vele is gyanúját. A magánnyomozónak is van egy kis beszélni valója a szép Jessievel, akit ebbe a szobába vár. Karinszky mosolyogva távozik. Jessie megjön, mókásan elintézi a magánnyomozót, majd a visszaérkező újságíróval maradván egyedül, megdöbbenve hallja, hogy egy elegáns urat azzal vádolnak, hogy a koldusok céhébe tartozik. Egy megelőző jelenetben azonban kitűnt, hogy Malona és a magánnyomozó már régen ismerik a rejtelmes grófot és az újságírónak nincsenek még pozitív bizonyítékai és nem mer még határozottan fellépni Karinszky ellen. Jessie homályosan sejt valamit, szeretné látni azt a grófot, de a belépő Malonától megtudja, hogy már eltávozott a bálból, sőt el is utazott egy időre és hogy jegyet váltott Malonával.

II. filmrész
Az újságíró erélyesen nyomoz a költői életű gróf úr ügyében és Jessie is egyre világosabban kezdi látni a dolgot. Egy koldusfiú, akinek Karinszky egyszer életét mentette meg, figyelmezteti a grófot, hogy a koldusok le akarják leplezni és tanácsára a gróf, aki már férje Malonának, elutazik ifjú feleségével. Távollétükben az újságíró, aki most már Jessievel szövetségben dolgozik, bizonyítékokat szerez és midőn Karinszkyék egy napra hazajönnek titokban, hogy másnap tovább utazzanak ismeretlen helyre, Jessie és az újságíró váratlanul betoppannak hozzájuk.

II. színpadi rész
A gyanútlan Malona és később a magánnyomozó szívesen fogadják Jessiet. Karinszky, aki később érkezik haza, rémülten látja, hogy most már nem bujkálhat, hogy le van leplezve és a Jessie hatalmában van. Könyörög a lánynak, de az kijelenti, hogy nem tehet semmit, mert a riporter már megírta az esetet és a cikk a holnapi lapban megjelenik. Az újságíró megérkezik és felolvassa a cikket, amelyben egyelőre nem nevezi meg a grófot, de Malona a gróf viselkedéséből rájön, hogy róla van szó és elűzi magától férjét. A gróf minden vagyonát születendő gyermekére hagyván, elbujdosik Creb-el, a koldusfiúval.

III. filmrész
Malonát nagyon megviselte a tragédia és egyre hevesebb szerelemmel várja vissza férjét. Hiába. A gróf kis barátjával, Creb koldusfiúval elbujdosott és teljesen szakított eddigi életével. Munkát keres, mesterséget tanul ki, villanyszerelő lesz. Az újságíró elzüllik a szép Jessie hálójában. És elmúlik hat év. Malona kisfia, a kis Bogumil hatéves. Éppen születésnapját ünneplik a magánnyomozó házánál. A kertben nagy ünnepi transparens készül, amelynek szereléséhez véletlenül KLarinszkyt és Creb-et hívják el. Itt találkozik újra a koldusgróf feleségével.

III. színpadi rész
Malona és Karinszky között megtörténik a leszámolás. A múlt el van felejtve, kölcsönösen megbocsájtanak egymásnak és a munkában s a szenvedésben megtisztult Karinszky gróf keblére ölelheti eddig sohasem látott kisfiát.
                                                                                                                            (Forrás: a Korzó mozi korabeli ismertetője)

Érdekességek

• A szkeccs két sikeres dalának (Csuda muri lesz... Beh jó is óh itt lenni nálad...) szövege megjelent a Film-Ujság 1922. április 13-i számában.

Galéria

Vélemények

„Ez a színházi év a Koldusgrófé. Miután diadalmasan bejárta a világ színpadjait és édes-bús valcereit a nerwyorki kintornák épp úgy magukévá tették, mint a párisi fonográfok, most a mozi-közönséget készül újra meghódítani. Szkeccsé való átültetését, valósággal ujjá-konstruálását Márkus László végezte; de egészen újszerűen hatnak majd azok a behízelgő dalbetétek is, amelyeket Mihályi István ötletes verseire Losonczi Dezső és Szlatinay Sándor írt. A táncok betanítását Gallai Sándor végezte. Nem kisebb gonddal történt a társulat összeállítása. Jessyt Barna Sári adja, aki a Blaha Lujza Színháznak fiatal, talentumos szubrettje; ugyancsak ebből a színházból került ki a másik főszereplő, Horváth Böske és Szendrő Gyula, a debreceni színház kedvelt komikusa, Kardos József, a Royal Orfeum művésze és László Tivadar, a szegedi színház népszerű bonvivánja játssza a fő férfiszerepeket." (Pesti Hírlap, 1922. április 9.)

„A szombaton délelőtt megtartott szakbemutatón nagyszerű meglepetésben volt része a Tivoli zsúfolt nézőterének. Egy sablonos, többé-kevésbé sikerült moziszkeccset várt s egy tökéletes operette-előadást kapott. Még pedig operettet a javából: érdekes romantikus mesét, kitűnő zenét, elsőrangú színészek elsőrangú játékát. Egy tökéletes operettet kaptunk és mégis jóval többet, mint amennyit a legtökéletesebb operette is nyújtani képe. Mert ez a szkeccs (sokkal több, mint szkeccs!) megmutatta, hogy ha egy jó meséjű, szép zenéjű, jól megjátszott operette segítségül kapja még a mozivásznat is: a színpadi megjátszás összefogva a filmművészettel: szinte tökéletest produkál. A közvetlen megjátszás, érzelmek kifejezője: a színpadi művészet; a tömegek, a nagy tér, a természet alkotta díszletekkel: a film.

S most, hogy a beszámolót írjuk, valljuk be őszintén: sok gyengécske filmszkeccs tépázta meg a műfaj jó hírnevét; viszont A koldusgróf megmutatta, hogyan lehet ezt a jó hírnevet egy csapásra visszaszerezni; megmutatva, hogy ilyet is lehet csinálni, csak ötlet és invenció kell hozzá.” (Film-Ujság, 1922. április 13.)

„(Ragyogó sikert aratott A koldusgróf) Léon Victor operett-szkeccsének tegnapi bemutatója a Tivoliban. A bűbájos zenéjű operett minden száma azonnal népszerűvé lett s a kiváló színészek minduntalan tapsviharra ragadtató játéka a szkeccs tartamára a főváros egyik legjobb operett-színházává varázsolta a Tivolit, Különösen tetszett Barna Sári, a Blaha Lujza-színház szubrettje és Kardos József a Royal-Orfeum tagjai, akik ének és tánctudásuk legjavát vitték szerepükbe. Sok tapsot aratott Horváth Böske az Ujpesti-szinház tagja, Szendrö Gyula és László Tivadar.” (Magyarország, 1922. április 22.)