Anyja: Körmendy Juliánna
Öccse: Körmendy Árpád színész
Lakása: Budapest VII. Murányi u. 45. (1931), XIV. Kassai u. 12. (-1937)
1882-ben Bogyó Alajos társulatában kezdte a pályáját. 1884-től Krecsányi Ignác, 1886-tól Ditrói Mór kolozsvári, 1889-től 1903-ig ismét Krecsányi társulatában szerepelt. 1903 őszén szerződtette a Király Színház, amelynek 1910-ig tagja maradt. 1907-1929 között a Magyar Színház művésze volt, de 1926-ban vendégszerepelt az Operaházban is. Több évig az Országos Színészegyesület tanácsosa. Körmendy a legkiválóbb jellemszínészek sorába tartozott, a kedvéért külön darabokat írtak és fordíttattak. A harmincas években rendszeresen szerepelt a Magyar Rádióban, illetve 1930-ban a Budai Színkörben, 1931-ben az Új és a Fővárosi Operett-, 1932-ben a Víg-, 1933-ban a Magyar Színházban. Utolsó éveit vecsési házában töltötte.
Felesége Marosi Irén volt. Két fia közül az egyik elesett az I. világháborúban.
1929-ben játszott a Szívek melódiája és a Vasárnap délután c. német filmekben.
Filmszerepei:
- A szerencse fia (1916) - Varga szabó
- A koldusgróf (1917) - Stepl kolduselnök
- Rákóczi induló (1933, magyar-német-osztrák)
Forrás: Magyar Hangosfilm Lexikon ♦ Budapesti Hírlap 1894/99. ♦ Pesti Hírlap 1902/249. ♦ Budapesti Hírlap 1903/246. ♦ Színházi Élet 1926/43. ♦ Színházi Élet 1929/35. ♦ Színházi Élet 1930/11. ♦ Színházi Élet 1931/14. ♦ Színházi Élet 1932/46. ♦ Színházi Élet 1933/9. ♦ Az Est 1933/267. ♦ Színházi Élet 1937/36. ♦ Budapesti Hírlap 1937/186. ♦ Pesti Napló 1937/186. ♦ Magyarország 1937/187. ♦ Familysearch (halotti)
